Erzsébetváros, 2000 (8. évfolyam, 1-20. szám)
2000-12-12 / 19. szám
12 HITELET 2000/19. szám Árpád-házi A Zsinagógák története Szjent Erzsébet Plébánia 1074 Rózsák tere 8. TelJfax: 322-4117 2 órától az Idősek Klubjának karácsonyi összejövetele. * 3 órától a Kertész utcai Művészeti Iskola karácsonyi műsora templomunkban. * az esti szentmise után engesztelő szentóra 1/2 8-ig. * délután 4 órakor a hitta- nosok pásztorjátéka templomunkban. Éjjel 12 órakor éjféli mise. Ezen a napon este 6 órakor nem lesz szentmise. * Karácsony napján, és , ünnepi miserend. * 1/2 6-kor szentséges litánia, 6 órától szentmise, év végi hálaadás. * január l-jén, Újév napján ünnepi miserend, a szentmisén való részvétel kötelező. Advent minden hétköznapján reggel 1/2 7-korrorate. Kérjük, hogy aki még nem fizette be ezévi egyházi adóját, év vége előtt szíveskedjék eleget tenni lelki- ismereti kötelességének. Köszönjük A zsinagóga épületén és belső berendezési tárgyain alkalmazott leggyakoribb vallási szimbólumok, nem tekinthetők pusztán díszítésnek, mivel ezek meghatározott helyeken, meghatározott jelentéssel bírnak. Ilyen a kizárólag zsidó szimbólumként ismert Dávid csillag, mely felfelé és lefelé mutató csúccsal két, egymásba fonódó egyenlő oldalú háromszög. A XIX. századi zsinagógákban gyakorta az oszlopfejekre, homlokzati falmezőkre, ajtókra, padokra rátétként vagy indadísszel övezve omamentális elemként az ablakok üvegosztó bordázatánál alkalmazzák. A kőAz adventi időszak liturgikus ünneplése, korábbi szokásokra épülve, a VI. század folyamán bontakozott ki a nyugati egyházakban. Ekkor vált a négy vasárnap által meghatározott időkeret Krisztus születése ünneplésének, előkészületi idejévé. Az advent szó az „adventus Domini”, az Úr eljövetele latin kifejezésből származik. Az adventus szó, (eljövetel) jelentésének megfelelően a hívők fi^4 A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Erzsébetvárosi csoportja szervezésében „Eszközeim, lehetőségeim, határaim a szenvedélybetegségek kezelésében” címmel tartott előadást november 20-án, Kály-Kullai Károly a SZIGET Drog- információs Alapítvány ügyvezetője és Frankó András a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szenvedélybetegeket Segítő Szolgálatának vezetője. gyeimét Krisztus második eljövetelére és az ószövetségi messiási várakozásokra irányítja. A karácsony előtti négy hét alkalom arra, hogy feldíszítsük bensőnket és környezetünket, méltóképpen ünnepelve a karácsonyt, Krisztus első eljövetelét. Az ünnepi előkészületekhez kapcsolódik az adventi koszorú készítése, mely német, protestáns szokásként az 1860-as évekig nyúlik vissza. A fenyőkoszorúra tűzött négy gyertya, a négy adventi vasárnapot jelképezi és Jézus Krisztus négy eljövetelét jelenti. Először az idők teljességében jött el karácsonykor, másodszor megtérésünk alkalmával szívünkbe költözik. Harmadszor halálunk óráján értünk jön el, negyedszer az utolsó ítéletben jön ítélni az élőket és holtakat. Erre az üzenetre gondolnak a keresztyének, amikor meggyújtják adventkor a négy gyertyát. tábla vagy a Szövetség két táblája, a XVI1I-XIX. századi zsinagógák frigyszek- rényén, később már a homlokzatán is megjelenő szimbólum. A XVIII. század végén és a XIX. század folyamán a zsinagóga környékén, körülötte, de gyakran hozzáépülve találjuk azokat a közösségi épületeket, amelyek vallási, rituális, kulturális vagy esetleg csak gyakorlati szempontból szolgálták a zsidó közösség tagjait. Ilyenek az iskolák, a rabbi háza, a téli imaterem, a rituális fürdő (mikve), a vágoda, a sütöde, stb. Elhelyezésük, épületeik nagysága a közösség szervezettségétől, a lélek- számától és anyagi helyzetétől függött. A mikve, a rituális fürdő (szószerinti fordításban vízgyűjtőt jelent) a régi zsinagógák közelében, mellette vagy hozzá csatlakozóan elengedhetetlen volt. Feltétele, hogy természetes talajvízre vagy forrás felett épüljön. A betűvetést és az olvasást az ún. héder-ben tanulták a kisgyermekek. A fiúk, 13 éves koruk után a tanházat, a jesivát látogatták, amelyet tudós rabbik vezettek, akikhez tanulni és tanácsért messze földről is eljöttek. Az imahely és a temető a zsidó közösségek két legfontosabb vallási létesítménye. Vallási előírás, hogy a síijeleknek feliratukkal Jeruzsálem felé kell nézniük. Sírlátogatáskor emlékkavicsokat szokás a sírokra vagy ezek mellé elhelyezni. A szertartási épületek - ahol egyáltalán építettek ilyet - igen egyszerűek, mivel a halott mosdatá- sát, öltöztetését az elhunyt házában végezték, halotti ima keretében. így külön szertartási épület csak a nagyobb lélekszámú városi közösségek temetőiben épült. 100 éves a Román Ortodox Egyház Ünnepi szentmisét és centenáriumi megemlékezést tartott november 26-án, a görög-keleti román kápolnában a fennállásának 100. évfordulóját ünneplő Budapesti Ortodox Román Egyházközség. Fasori Református Egyházközség (Városligeti fasor 7. Tel.: 342-7311, 322-4499) Karácsonyi alkalmak: december 19-22-ig 18 órakor előkészítő laikusok szolgálatával, 24-én 10 órakor Családi karácsonyi istentisztelet, 25- én 8.30-kor, 10 és 17 órakor, 26-án 10 órakor ünnepi úrvacsorás istentisztelet.
