Erzsébetváros, 1999 (7. évfolyam, 1-17. szám)
1999-08-12 / 11. szám
1999/11. szám HITÉLET - HELYTÖRTÉNET H A Szent Erzsébet templom hírei Templomok a Rózsák terén Szent István király ünnepén augusztus 20- án, pénteken ünnepi miserend lesz templomunkban. Reményünk szerint II órakor a- dunk hálát a főhomlokzat megújulásáért. Szeptember 3-án, első pénteken betegeinket a szokásos módon meglátogatjuk. Este 1/2 8-ig csöndes engesztelő szentóra. Szeptember 5-én, vasárnap a 9 órai szentmisén Veni Sancte. Várjuk a gyerekeket és családjaikat. Szeptember 6-án, hétfőn 16 órától a Katolikus Legényegylet tartja összejövetelét. Este képviselő-testületi ülés lesz. Szeptember 7-én, kedden este 3/4 7-kor a Karitász csoport összejövetele. Szeptember 8-án, szerdán, Kis- boldogasz- szony napján, Szűz Mária születésének ünnepén este 3/4 6 órakor litánia. Szeptember 9-én, csütörtökön 2 órakor várjuk idős és magányos testvéreinket az Idősek Klubja összejövetelére. Hittanra várjuk a gyerekek jelentkezését az iskolákban és a plébánián. A mai Rózsák terét 1858-ban a téren tartott vásárokról Viehmarktnak nevezte el a lakosság, 1873-ban Baromvásár térre magyarosították, 1878- ban elnevezését Szegényház térre változtatta a Közmunkák Tanácsa, ugyanis erre a térre néztek a Szegényház (később Korányi Közkórház) ablakai. A Ferdinánd-Külvárosi, majd Erzsébetvárosi Polgári Kör tagjainak kérelmére 1879. június 19-én a fővárosi szépítő bizottság közgyűlése úgy döntött, hogy ideiglenesen egy római katolikus templomot építtet a Szegényház tér szélén a városrész híveinek. Neoreneszánsz stílusban épült fel 1881 -ben a négyszáz férőhelyes templom, két oldalán üres telek állt. A főváros második legnagyobb katolikus temploma Steindl Imre utolsó műve volt, 1893 szeptemberében kezdték el építeni. Huszonhét ablakát Róth Miksa üvegfestő és mozaikkészítő művész készítette el. A templom építését 1900. november 20án fejezték be, Ferenc József királynak és kíséretének jelenlétében 1901. május 16-án szentelték fel. Még ebben az esztendőben átadták a régi templomot a görög katolikus val- lású híveknek. Az épületet a bizánci szertartás igényeinek megfelelően átalakították, az i- konokkal borított falnak a képeit Ros- kovics Ignác (1854-1915) festette, a képek a vallás kegyeleti hagyományait mutatják be. A fal elválasztja a szentélyt a templom terétől. Vaszary Kolos herceg- prímás 1905. január 8-án kiadott rendeletével alapította meg a görög szertar- tású katolikusok számára a főváros első görög katolikus templomát. Belső terét Boksay József, Kontuly Béla és Petrasovszky Emmanuel művészeknek festményei díszítik, a márványból készült főoltára 1933-ban, mellékoltárai 1957-ben készültek. A görögkeleti egyház- község a Rózsák tere 9.szám alatt, a plébánia épülete a templom oldalán lévő üres telken épült fel 1929- ben. A római katolikus templom előtti téren álló Szent Erzsébet szobra halálának hétszázadik évfordulójára készült el, Damkó József szobrászművész mintázta meg márványból, lábazatára két címerpajzsot faragott, az egyiket árpádsávokkal, a másikat kettős kereszttel. A Szegényház tér neve 1932-ben Rózsák terére változott, utalva a Damkó által ábrázolt jelenetre. Szent Erzsébet kötényébe rejtett adományai, amit a szegényeknek vitt, rózsákká változtak, amikor a gyanakvó férje rákérdezett, hogy mit rejteget a kötényében. Az egyházközség még ebben az esztendőben a templommal együtt felvette az Árpádházi Szent Erzsébet nevet. A Plébániai Hivatal a Rózsák terén, a 8. szám alatt működik. A templom teljes felújítása még folyamatban van, körben a külső része elkészült, csak a főhomlokzat két tornya van felállványozva. Belül a falat lekaparták, kifestésre vár. Elképzelhető, hogy még i- dén befejeződnek a munkálatok, hogy a hívek a megújult templomban ünnepelhessék az ezredfordulót. Pilinyi Péter ' ARC-változatok N Szándékosan írom így az ARC szót. Lusieux-i (másként Kis) Szent Teréz életrajzaiban olvasható, hogy látomásai alapján próbálta megfesteni a Szent Arcot: Jézus arcát. Az emberek mindig kíváncsiak voltak arra, milyenek is voltak Jézus arcvonásai. írom ezeket annak kapcsán, hogy a görög szertartását egyház augusztus 16-át „Jézus nem kézzel festett képe” tiszteletére szenteli. Egy ősi legenda kapcsolódik ehhez: Abgár edesszai király súlyos beteg volt. Hallott Jézus csodatetteiről, ezért levelet küldött neki, kérve, jöjjön el meggyógyítani. Jézus egy kendőt borított az arcára, melyen ott maradtak arcvonásai és ezt küldte el Edesszába. Ennek az ereklyének a tisztelete terjedt el keleten. Az Irakban élő káld keresztények körében jóformán ez az egyetlen kép, ami használatos, de sok orosz templomban is fellelhető a Jézus arcát mutató, kendőt ábrázoló ikon. Némileg ehhez a legendakörhöz kapcsolódik a turi- ni lepel is, melyet Jézus halotti leplének tartanak. Azon is ott vannak az arcvonások. De a feljegyzések megemlékeznek a mandilionról, arról a kendőről, mellyel Jézus arcát - ószövetségi szokás szerint - letakarták. Az arckendőnek van egy nyugati változata, sajátos legendával: a keresztet cipelő Jézusnak egy jeruzsále- mi asszony odanyújtotta kendőjét, hogy arca verejtékét letörölje. A kendőn rajta maradtak az arcvonások. A hagyomány szerint az asszony neve: Veronika. Am, ha a nevet elemezzük, akkor a jelentése görögül: vera ikon = igaz kép. S bárhogyan is van a történeti hitelesség, ebben a kifejezésben van a lényeg: Jézus igazságát akarja hangsúlyozni! ^ _________________________Dr. Sasvári László J
