Erzsébetváros, 1999 (7. évfolyam, 1-17. szám)
1999-05-25 / 7. szám
6 MÉDIA egészségünk 1999/7. szám A lokális stúdióké a jövő Egy szerkesztő hitvallása A stáb (Őri Attila, Kroner Gábor, Tóth Gábor) mögött „vezényel” Székely Ferenc szerkesztő A látszat csalóka. Az első benyomás róla: nem a szavak embere. Többször is találkoztunk az ETV Rákóczi úti stúdiójában, de Székely Ferenc inkább a számítógépével társalgóit, vagy ott kuporgott a stábbal együtt a monitorok előtt, s csak pár szóval kért, kommentált, intézkedett. Pedig tudván, hogy jogi diplomája van, joggal lehelne a szavak embere. Aztán kiderül: mégis az. Csak a „más szavak” embere, a képernyőé. Szerkesztő, szerkesztő-riporter, külpolitikai tudósító, s ha kell: képvágó, operatőr is. A televíziózás, az elektronikus sajtó élteti, ez az igazi világa. Akkor nyílt meg igazán számára a televíziós világ, amikor a rendszerváltás küszöbéhez értünk: 1987-89 között Székely Ferenc a CNN magyarországi tudósítója volt. 1989-ben a Nap Tévéalapító-föszerkesztője 1994- ig, majd két évig az MTV egyik alelnöke. 1996 óta „szabadúszóként” dolgozik és tanít. Szegeden, a JÄTE katedráján a média-gazdaságtan rejtelmeibe kalauzolja hallgatóit. Sajátos és sokoldalú szakmai utat járt be, s most Németh Péter főszerkesztővel együtt arra vállalkozott, hogy beül egy kerületi kábeltelevíziós stúdióba, s helyi műsorokat készít. Felkapja a fejét, amikor azt kérdezem tőle, hogy milyen érzés „egy szinttel lejjebb” dolgozni? Kissé fiircsállva néz rám, majd kifejti, hogy a vállalt munkát minden szinten színvonalasan el kell végezni. Különben is, most jön el nálunk is a helyi stúdiók igazi ideje. Amerikában is, Európában is mind inkább nő a lokális sajtó szerepe, jelentősége. Az emberek igazából arra kíváncsiak, ami körülöttük, velük történik. Nagy ugrás, robbanás előtt állnak a multimédiák lehetőségei. Az információáramlás, az adatátvitel forradalmi korszakát éljük. A lokális stúdiók rendszerbekapcsolása „napok” kérdése, műsorok, információk cserélődhetnek pillanatok alatt. Ebben élni, dolgozni felelősség, s Székely Feri hitvallása szerint megtiszteltetés is. Véleménye szerint nagy lehetőségek előtt áll az erzsébetvárosi televízió is, s ha a források úgy alakulnak, akkor a kedvező a- dottságokat kihasználva ebben a kerületben is érdemes lesz várni az ETV adásaira. Névváltozások A Fővárosi Közgyűlés március 25-i ülésén az Arany János Gépészeti Szakközépiskola, Szakmunkásképző, Dolgozók és Szakmunkások Szakközépiskolája (Nyár utca 9.) elnevezését Épület- gépészeti Szakközépiskola és Szakiskolára, a Kirakatrendező és Dekoratőr Szakmunkásképző Iskoláét (Damjanich utca 4.) pedig Dekoratőr Iskola elnevezésre változtatta. „A beteg neve: Erzsébetváros...” A Népszabadságban nemrég megjelent a főváros egészségügyi térképe, s kiderült, hogy Erzsébetváros vezeti a budapesti betegségstatisztikát. A cikk szerint a daganatos, a vérképzőszervi, idegrendszeri, endo- com (belső elválasztású mirigyek), szemészeti és légzőszervi megbetegedésekben a VII. kerület vezet „Dobogós” helyünk van a halálozási struktúrában, s a Magyarországon vezető szív- és érrendszeri betegségekben és a mozgásszervi elváltozásokban is. * VII. Lenne viszont néhány kritikai észrevételem a cikkel kapcsolatban. A „térkép” a fekvőbeteg intézetek, kórházak statisztikai jelentése alapján készült. E mutatók nem tükrözik a valós morbiditási (megbetegedési) értékeket. Egyrészt, mert ugyanaz a beteg többször kerülhet a vizsgált évben betegségével kórházba (a VII. kerületben nem egyszer „szociális” indok alapján), másrészt a kórházak a jobb finanszírozás érdekében olykor „túladminisztrálják” magukat, több betegséget „könyvelnek el”. A cikk mindenképpen figyelemfelhívó, mert az első helyeken nagyjából ugyanazok a kerületek állnak (VII. Vili. IX.), amelyek bizonyos szempontból hasonlóak egymáshoz. A torzítások ellenére el kell ismernünk, hogy valóban „beteg” kerület a miénk. Az okok kézenfekvőek. Arányában sok az idős ember nálunk, akik fokozottan esendőek. A betegségek kialakulása nem vezethető vissza egyetlen károkra, hanem szerves külső és belső tényezők egybeesésének szerencsétlen kombinációja okozhatja. Ezen rizikófaktorok halmozódása miatt a VII. kerület többszörösen hátrányos helyzetű. Sűrűn lakott, szennyezett levegőjű, magas zajszintü. (A zöldövezeti kerületben lakók átlagosan 5 évvel élnek tovább). Sokan tengődnek egészségtelen lakásokban, csonka családokban. A rosszabb szociális-gazdasági helyzet, a viszonylagos lemaradás egy olyan társadalomban, ahol az anyagi előrejutás az érték, az emberek teljes kudarcként élik meg ezt a viszonylagos lemaradást, ami reménytelenséget, depressziót von maga után. Az igen nagymértékű dohányzást, alkoholfogyasztást összefüggésbe lehet hozni azzal, hogy rendkívül feszült életet élünk, s ehhez jön még ráadásként az egészségtelen táplálkozásunk. Étkezési szokásaink részben magyar tradíció, részben az olcsósága miatt, alakult így, szintén kedvez a betegségek kialakulásának. A következő ok a mozgásszegény életmód. Talán nem annyira közismert, hogy a magyar lakosság túlnyomó többsége a szabadságát otthon tölti (a rossz szociális helyzetű VII. kerületi lakosokra ez még inkább érvényes) nem változtat életmódján, nem pihen, s főleg testedzéssel nem foglalkozik. Mindezeken a teljesség igénye nélkül felsorolt - külső és belső tényezők kedvezőtlen hatásaként immunrendszerünk is károsodik, a- mely a betegségek kialakulásához és azok legyőzésének csökkenő képességéhez vezet. A kétségtelen szomorú tények is arra sarkalanak, hogy meg kell keresnünk a bajból kivezető utat! A betegségeket mindig könnyebb megelőzni (és olcsóbb!), mint gyógyítani! Ónkormányzatunk e- gészségügyi bizottsága próbál ebben segítséget nyújtani. Komplett szürőprogramokat indítunk, amelyek választ adnak arra, hogy kiknél kell odafigyelni a kezdődő daganatokra, a magas vérnyomásra vagy a kezdődő cukorbetegség első jelzéseire. Erősítjük a gondozást, a rehabilitációt és az egészségnevelési munkát. Természetesen a dolognak két oldala van. Nem elég felajánlani a segítséget, hanem az erzsébetvárosiaknak élni kell a lehetőséggel, s elsősorban nekik kell mozdulni egészségük védelmében. Dr. Bolesza Emőke az egészségügyi bizottság elnöke
