Erzsébetváros, 1999 (7. évfolyam, 1-17. szám)
1999-05-25 / 7. szám
1999/7. szám 7 ERZSÉBETVÁROSI EMBEREK MESTERSÉGEK Família Kft A Csengery Kft. ugyan nem családi vállalkozás, de hívhatnánk akár Família Kft.-nek is. Hiszen inkább családtagok, mint munkatársak a Csengery utca 26. szám alatti pincehelyiségben a fodrászat, a hajhosszabítás, a kozmetika, a szolárium, a pedikűr, a manikűr, a müköröm és a női intim torna „felelősei”, s a lépcsőlejáratnál lévő munkaruházati bolt egyszemélyes vezetője-ela- dója. Ami Gönczöl Ferencné, Ani és társa, Abortyi Ta- másné érdeme, akik azzal az elhivatottsággal viszik az üzletet, hogy elsősorban az alkalmazottak, na és persze a vendégek a fontosak, s csak aztán az anyagiak. Ezért bővültek 1992- ben szépségszalonná, miközben Gönczöl Ferencné szavaival élve: „áraink öregek maradtak, mivel Erzsébetváros lakossága is öregszik”. Személyes tapasztalatból beszél, u- gyanis évtizedek óta már a kerületben, a kerületért él és dolgozik. Többek között Erzsébetvárosban tanulta ki a fodrász szakmát, s itt kapta meg mesterlevelét is. Továbbá nemcsak, hogy saját üzletet teremtett, hanem reményei szerint családi hagyományt is. Hiszen lánya már anyja nyomdokaiba lépett... * Különleges ajánlatunk * Megnyílott a sajttár Mivel Toókos Örkény Levente és Sajtón Katalin szavaival élve „sajt nélkül nem élet az élet”, gondolkodás nélkül éltek is végre a Garay piac adta lehetőséggel. Hosszasan keresve találták e legjobb és legkézenfekvőbb helyet, ahol végre megvalósíthatták nagy álmukat, saját sajtbol- tukat. Pontosabban Saj- tász-boltjukat... A név valóban így találó, hiszen igazán „ász” sajtokat kerítettek a pultra a piac közepén lévő, mi másra, mint sárgára festett pavilonban. Hosszú (sajt)piackutatás eredményeként jutottak el a Soma-sajtokhoz, melyek nemcsak pikánsan finomak, de kézi formázással, házilag termeltek is. Már az e névvel fémjelzett sajtok kitesznek úgy negyvenféle „ehetőséget”, s akkor még nem említettük a külföldi importokat és a hazai kommerszeket. Az itt kínált sajtok egyébként háromféle tejből „születtek”: tehén, kecske, vagy juhtejből. Az érlelt sonkástól a különféle füstöltekig számtalan sajttéma változatokban. Csak sze- lctnyik a különlegesebb választékból: ómer, gomolya, feta, pálpusztai, paranyica, mozzarella... Az üzletpolitikáról is érdemes szólni egy mondat erejéig: a vásárlás élményét szeretnék nyújtani olcsóbb árukínálat mellett ritkaságokkal és ínyencségekkel valameny- nyi vásárlónak a vásárlási értéktől függetlenül. (Csupán zárójelben tesz- szük hozzá, kétezerért mérik a legdrágábbat.) Az idő időtlen kódexei.. j Rövid idő alatt töretlen \ ívet járt be alkotásaival. Egerből indult, s szinte ter- \ mészetes volt számára, hogy a génjeiben örökölt rajzte- \ kétségével olyan pályán landol- \ jón, ahol ezt a tehetséget kama- \ toztatva alkotó- ' művésszé váljon. Rajztanári diplomával gyökeret tudott ereszteni a fővárosban, Erzsé- betvámsban, a Király utcában, a Gozsdu-udvar szomszédságában, egy műemlékházban. I Fábián Noémi ma már | együtt lélegzik ezzel a városrésszel, itt lelt otthonra, s innét indul tehetsélédszobába, a viasztáblák, a fali-kőképek, a skiccek, az időlabirintusa ihlette magányába, ahol alkotói- tere mégis végtelenné tágul. Fábián Noémi ősi titkok tudója lehet, kozmikus szövetségben van térrel és idővel, múlttal, jelennel, jövővel. Tus, méhviasz, farost válnak, ötvöződnek, alakulnak át kezei varázsérintésére az írott idő időtlen kódexeivé. Tussal rótt sorai a lapokon: „ Maga az idő és a nyoma, az olvashatatlan történelem, az összepréselt múlt. Nem titkolózó, hanem maga a titok” - irta róla taFábián Noémi: Installáció Moliére-t és Rostand-t...! A bakik kísértettek előző számunkban! A Czigánv Juditról készült portréban elírás történt és kimaradt egy kötőszó egy mondatból, ami helyesen így hangzik: „De fergeteges sikere volt abban a jótékony célú előadásban is, melyen Moliére-t és Rostand-t vitték színre drága barátja. Vámos László rendezésében. ” Természetesen elnézést kérünk a művésznőtől és olvasóinktól a hiányosnak tűnő franciás műveltségünkért... (/t szerk). Anya és lánya gét átplántálva tanítani a Műterem Budai Rajziskolába és a Magyar Iparművészeti Főiskolára. S ide is tér vissza naponta, a parányi műterem-cselálóan egyik kiállítása u- tán Tatai Erzsébet művészettörténész. S ez csak egy pillanatkép alkotói világából, mert övé a jövő. Sokat fogunk még hallani róla!
