Erzsébetváros, 1998 (6. évfolyam, 1-17. szám)
1998-03-02 / 3. szám
1998/3. szám HELYTÖRTÉNET 11 TEREINK, UTCAINK NÉVADÓI Nemesi családban, 1790-ben született Zalacsányon. Katonai pályára készült, huszárföhad- nagyi rangban harcolt a Napóleon elleni háborúkban. Az 1809-1812. évi orosz hadjáratban megsebesült, kilépett a hadseregből, visszavonult zalai birtokára gazdálkodni. A megye politikai életében tevékenyen vett részt, Zala megye közgyűlésén a kormány eljárását, hogy Kossuthot bebörtönöztet- te, „főben járó hitványságnak” nevezte. 1840-ben Deák Ferenc mellett Zala megye ellenzékének, a védegyletnek erélyes harcosa volt. Keresztül vitte Deák Ferenc megválasztását követnek, de Deák a választási verekedések Csányi László miatt nem vállalta el a megbízatást. 1848 márciusában a pesti forradalom vívmányainak védelmében alakult Közcsendi Bizottmány tagjának választották. 1848. június 2-án a kormány kinevezte a Dunántúl kormánybiztosának. Felhívta a kormány figyelmét Jellasics drávántúli szervezkedéseire. Kiáltványokkal, felhívásokkal sürgette a hadsereg növelését, megszervezne a déldunántúli gerillaháborút. A honvédség osztrák érzelmű tisztikara árulásának tervét kétszer is leleplezte, amelyek siker esetén szétzüllesztették volna a hadsereget. 1848. december 31-én a főváros kormánybiztosának nevezte ki Kossuth Lajos. 1849 elején Erdély kormánybiztosának nevezték ki, 1849. május 2-től a Szemere kormány közmunka és közlekedési miniszterének nevezte ki Kossuth. Kossuth és Görgey összekülön- bözésekor Görgeyt pártolva követelte, hogy őt bízzák meg a fövezérlettel. Emiatt Kossuthtal többször összeütközésbe került. A szabadságharc utánpótlásának és közlekedésének energikus szervezőjeként tűnt ki. A hadihelyzet végső súlyosbodásának idején rá hárult a főváros második kiürítésének feladata. Utolsóként hagyta el Pestet, mint Windischgraetz tábornok januári bevonulásakor. Rendületlenül bízott Görgey tábornokban, azért nem menekült el a világosi fegyverletétel után. Önként jelentkezett Sarkadon az oroszoknál, de azok Nagyváradon kiszolgáltatták az osztrák hatóságoknak. A haditörvényszéki tárgyalások során kitartott meggyőződése mellett. Haynau 1849. október 10-én a pesti Újépület előtt felakasztatta. Kivégzése előtt megcsókolta a hóhérkötelet: „Hazámért ezt is szívesen!” suttogta, férfias keménységgel fogadva a halált. Síremléke a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben áll, emlékét utcanév őrzi az Erzsébetvárosban, szobra Zalaegerszegen áll. Pilinyi Péter Kerámiával díszített épületek Erzsébetvárosban (II.) A Városligeti fasor 29. sz. házat 1896-ban építették, Basch Gyula festő villája volt. A villát reneszánsz színezett terrakotta omamensek díszítik. Az idők folyamán a díszítés egy részét eltávolították. Mellette áll a Székács villa (1909-1910), melynek csak a belső terében található meg a Zsolnay-kerámia díszítés. Az Állatorvosi Egyetem építésekor (1880-1881) Steindl Imre a kerámia díszítést még Marchenke Vilmos kőbányai épületszobrásszal készítette el. Az Élettani- és Chémiai Intézetet magában foglaló földszintes épület bővítésekor (kb. 1908) készült két új bejárat homlokzatát a Zsolnay-gyárak mázas kerámiái, a középső eredeti bejáratot pedig Marchenke Vilmos kerámiai díszítik. Ezen épület Rottenbiller utcai oldalán az intézetekre utoló négy színezett terrakotta dombormű van. Az egyetem udvarán lévő emeletes épület falán két lófej és egy kosfej van, ezek gyártója valószínűleg szintén Marchenke Vilmos. A Síp utca 16. és a Wesselényi u. 14. számú sarokház (1902) homlokzatán az ablakokat kék majolika virágsor szegélyezi. A Dohány utcában az egykori Hungária-fürdő (1900-1910) eozin mázas csempével volt díszítve, ma már csak emlék. A Dohány u. 22. számú sarokház (1908-1909) homlokzatán látható „AB” jel az egykori tulajdonosra utal. Az Árkád-bazár játéküzlet volt itt, melyre utalnak az elsőemeleti sarokablak körül játszó gyerekek. Az épület homlokzatán és a lépcsőházi bejárat falán egyes burkolólapokon színes babák láthatók. A belső tér pusztulóban van. A tetőfedés is egykor díszes Zsolnay-cserép- ből állt. Az Ybl Lajos tervezte Rotten- biller u. 35. sz. házat (1910), amelynek kapuzata feletti fedeles urna és a díszítés a Zsolnay-gyárakban készültek. A zárt kapu mögött a lépcsőház csempével burkolt előterében Ligeti Miklós „Szerelem” című szobrának a Zsol- nay-gyárakban készült másolata látható kútfiguraként. Rumbach Sebestyén u. 6. és Dob u. 8 sarkán álló Gliick- mann-ház (1913). homlokzatán a vakolatba helyezett tulipánmintás lapok láthatók. A Városligeti fasorban a Református templom (1912- 1913) homlokzatát Arkay Aladár tervei szerint készült szecessziós majolika díszíti, a templom belső falát derékmagasságig szecessziós csempe burkolja. A Kertész utcában található a FÉSZEK (Festők, Építők, Szobrászok, Zenészek, Énekesek, Komédiások), a művészek háza, amelynek udvarán lévő ívsorát magyar művészek fejét ábrázoló - Robbia stílusú - tondók díszítik, amelyeket Lux Elek mintázott a Zsolnay- gyárak számára sokszorosítás céljából (1922). Mattyasovszky-Zsolnay Tamás Az Erzsébetvárosi Helytörténeti Klub vezetősége 1998. március 11-én, szerdán délután 16 órakor a Rumbach Sebestyén utcai Zsinagóga (Rumbach Sebestyén utca 11-13.) megtekintésére hívja a kedves érdeklődőket. Ezúttal nemcsak a külső, hanem az épület belső szépsége is feltárul előttünk Gerle János Ybl-díjas építész vezetésével.
