Erzsébetváros, 1998 (6. évfolyam, 1-17. szám)

1998-04-16 / 5. szám

8 ________CIVILEK, DIÁKOK, MESTERSÉGEK 1998/5 szám RÉ GI MESTERSÉGEK m m Üveges professzor < smwmmiÉ® Vendéglátás Pék módra „Nagy-Budapesten” mind­össze ketten vállalják a tükörkészítés mellett régi tükrök újrafon- csorozását. Az egyikük, a Hársfa utcai „mühe- lyes” Farkas László üvegcsiszoló...- A környéken többen vagyunk szakmabeliek, s ez az a két profil, melyeket senki sem akar csinálni. Nem cso­dálom, hiszen időigé­nyes és költséges - indokolt a 81 éves, de az „üveget letenni” több mint ötven esztendő után sem tudó mester. - És nem is egy „szép meló”, ám amikor végre készen kijön a kéz alól... Akkor már gyö­nyörűséges... Az, hogy egykor Farkas A Barcsay utcai Ma­dách Gimnázium fel­újítása és egyben kor­szerűsítése folytatódik, miután Erzsébetváros képviselő-testülete elfo­gadta a költségvetést. A márciusban újraindult munkálatok ezúttal az udvar részleges lefedé­séből, illetve egy, a földfelszín alá süllyesz­tett terem kialakítá­sából, pontosabban an­nak befejezéséből áll­nak. Az iskolaberkek­László ezt a mester­séget választotta, annak a szegénység volt a prózai oka. Édesapja korai halálával hét gyerek „maradt” édes­anyjára. Abban az idő­ben az ipari tanulók közül meg éppen az üvegcsiszoló-inasokat fizették meg a legjob­ban. Viszont azt, hogy ben csak „színpadnak” hívott helyiséghez u- gyanis már az épület födémcseréjével, és a tetőtér beépítésével egyidejűleg előkészítet­ték a terepet. Az át­építés második fázisá­val az őszi tanév kezde­tére végeznek is.- Az évnyitói remélhető­leg már itt tartjuk, ha derűs lesz az idő, ha borús - tájékoztatott Leibinger Jánosné igaz­gató. - Ezentúl nem kell egyetlen leánykája - akivel a műhelyt kö­zösen vezetik - miért pont ennél kötött ki, csak a „meglátni és megszeretni” érzéssel tudta megmagyarázni. Mint mondta, ő egyál­talán nem erősza­koskodott, de ha már így alakult, nem titkol­ja: örül neki... elkészül alkalmazkodnunk az időjáráshoz, s rossz idő esetén a díszterembe menekülnünk, ahol az iskola mindössze ne­gyede, vagy a torna­terembe, ahol csak a ta­nulóink fele fér bele. S a ballagáskor sem görcsö­lünk a továbbiakban, vajon meg tudjuk-e ren­dezni. Megszűnik végre kiszolgáltatott helyze­tünk, hiszen e rendez­vényeket tényleg csak kint tudtuk eddig tar­tani, mert máshol egy­szerűen nem volt erre hely. Kinőttük az előbb említeti termeinket. Az igazgatónő elmond­ta még, azért nem teljes egészében kap „taka­rót” az udvar, mert egy­részt nagyon költséges lett volna, másrészt így zöld terület és sportolási lehetőség is marad. L.P. Adta magát a Mesterek Pincéje elnevezés, hiszen a volt Iparosok Budapesti Klubjában nyitotta meg anno, ’89-90 környékén Pék János a vendéglőjét. Az „üzlet” szempontjából igazándiból nem túl jó környéken - teszi hozzá mindjárt a külkereskedés és légiutas-kísérgetés után a vendéglátós „szamár­létrát” végigjárt étteremtu­lajdonos. Hiszen a gyalogos forga­lom a Wesselényi utca végében szinte nulla. Ebből következik, 80 százalékban csak törzs­vendégek járnak ide, vagy aki már tőlük hallotta. Meg néha a szállodák „közvetítenek” ki. Pedig akinek nem a Belváros­ban, vagy Erzsébetváros esetében mondjuk a Kör­úton van étterme, annak ezek után még lehetet­lenebbé vált a helyzete. Az „elszigeteltségből” azért előnyt is ki lehetett hozni. Példának okáért a Mesterek Pincéjét zárják, azaz csengetés után nyer az ember bebocsátást. Ami Pék János elmondása szerint többeknél „nyerő”, mivel abszolút bizton­ságérzetet ad. Az étlapot átböngészve azonnal ki­tűnik: adnak arra is, hogy a vendég azzal az érzéssel távozzon, hogy mindennel tökéletesen elégedett. A kiszolgálástól, a széles választékon át egészen az árakig... Lendvay Piroska Civil szervezeteknek (I.) A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény meghozatalával (amely a Magyar Közlöny 1997. december 23-i 199. számában megjelent) a kormány és az Országgyűlés - a civil szféra jogos elvárásának megfelelve - megteremtette a nonprofit szektorhoz tartozó szervezetek számára a lehetőséget, hogy tevékenységüket rendezett viszonyok között, szabályozott módon végezhessék. A törvény a civil szervezetek (alapítványok, közhasznú társasá­gok stb.) meghatározott köre számára kínálja fel a lehetőséget, hogy kérjék közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vételüket. Erről részletesen a 2,§ rendelkezik. Fontos, hogy a törvény 6.§-ában felsorolt kedvezmények és mentességek igénybevételére kizárólag a nyilvántartásba vett közhasznú szervezetek jogosultak. A közhasznú, illetve kiemelten közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vételt a szervezetnek magának kell kezdeményeznie a szervezet nyilvántartásba vételére illetékes bíróságnál. (folytatása következik) ISKOLAFEL ÚJÍTÁS Szeptemberben

Next

/
Oldalképek
Tartalom