Erzsébetváros, 1997 (5. évfolyam, 1-17. szám)

1997-08-15 / 11. szám

10 VISSZATEKINTÉS 1997/11. szám A képen balról: Vogel Erik özvegye, fia, unokája és dédunokája látható. AZ ÉLET ILLUSZTRÁTORA VOLT Vogel Eric Díszlet- és jelmeztervező mű­vész, grafikus, festő, illusztrá­tor. Az élet illusztrátora. 1907. június 22-én született Bu­dapesten. Képzőművésznek készült, de nem vették fel a főiskolára. Fényes Adolfnál és Hermann Lipótnál tanult, az ő ajánlólevelükkel érkezett 1925-ben Bécsbe. A bécsi Iparművészeti Főiskolán bel­sőépítésznek tanult. Tizennyolc évesen már újsá­goknak rajzolt. Az ifjú rajzolót Ferenczy Sándor tehetségesnek tartotta, s magával vitte a film­gyárba, a Josephstadter Thea- terbe, megismertetve vele a film, a színház légkörét. Vázlatai, karikatúrái végigkí­sérték egész életét. 1927-ben hazatért. Első sikere a Fővárosi Operettszínházban bemutatott Páros csillag című operett volt, Fedák Sári, He­gedűs Gyula, Törzs Jenő, Kabos Gyula főszereplésével. A Városi Színházban Zerkovitz Béla: Hulló falevél és Kálmán Imre: Josephine császámő cí­mű nagyoperettjét álmodta színpadra. Ragyogó jelmezeket tervezett: Fedák Sári, Honthy Hanna, Lábass Juci, Péchy Erzsi, Alpár Gitta, Bárnyos Rózsi számára. O öltöztette Lázár Máriát, Túrái Idát, Karády Katalint. Szoros barát­ság fűzte: Somlai Arthúrhoz, Hegedűs Gyulához, Törzs Jenőhöz, Csortos Gyulához, Kabos Gyulához, Rátkai Mártonhoz, Feleki Kamillhoz, Jávor Pálhoz, a három Lata- bárhoz, Rátonyi Róberthez, s élete végéig Horváth Tiva­darhoz. Vogel Eric a harmincas évek­ben a Magyar Színházban, a Városi Színházban tervezett. Itt ismerkedett meg Kálmán Imrével, kinek utolsó nagyop­erettjének a Josephin csá- számőnek díszleteit, jelmezeit tervezte. 1945 után a könnyűműfaj lát­ványának nagy megteremtő­je volt hazánkban. Tervezett klasszikus - Bánk bán, Néma levente - darabokat a József Attila Színházban. Számtalan bemutatónak volt részese. A kabaré, a cirkusz, a revük vilá­ga kedvenc munkái közé tarto­zott. Színházi plakátjai, gra­fikái a kor stílusának jellemzői voltak. Alapító tagja volt a Vidám Színpadnak, tervezője volt a Kis Színpadnak, a Kamara Varietének. Többször nyert nívódíjat, Erzsébet-díjat. 1987-ben a budapesti Viga­dóban bemutatott 60. év szín­háza című kiállítás után a Magyar Népköztársaság Csil­lagrendje kitüntetés tulajdo­nosa. 1988-ban Párizsban, Bécsben, Salzburgban és Rustban volt kiállítása. Az utóbbi években vidéki szín­házaknál is dolgozott. A szol­A múlt század 80-as éveiben Európától Amerikáig már több, mint száz leánynevelő intézet működött a Sacré Coeur alapításában. A szerzetesrendet a francia Barát Magdolna Zsófia (1779-1865) alapította 1800-ban, akinek célja a Szent Szív minél nagyobb tisztelete mellett a nők nevelése volt. Hazánkban is felismerve a nő­nevelés fontosságát engedélyt kértek az akkori bíboros-herceg­prímástól a szerzetesrend bu­dapesti letelepedésére. A Szent Szív Társaság első leánynevelő intézete 1883-ban a Városliget szomszédságában abban az István úti villában és kertben nyílt meg, ahol Deák Ferenc utolsó nyarát töltötte. A Társaság szeretettel karolta fel a környék szegénysorsú gyer­mekeit, számukra ingyenes népiskolát létesített. Az első szerzetesnők és fonőknőjük N. Walterskirchen Klára, Auszt­noki Szigligeti Színházban volt élete utolsó munkája. 1996. október 14-én plakát kiállítása volt a Forgács­galériában, amit a tévé Múzsa című műsora október 15-én este mutatott be. Október 18-án este 7 órakor a Csárdáskirálynő bemutató előadása már nélküle történt. Előtte való nap, 17-én reggel 9 órakor a szíve meg­szűnt dobogni!... riából jöttek, gazdag tapasztala­tok és az alapítónő személyes ismerete birtokában. Az intézet első elemi iskolája 1885-ben nyílt meg, vezetője Mére von Lassberg Berta lett, miután si­keres államvizsgáját megszerezte a magyar nyelvből. Időközben felépült és benépesedett a mo­dem igényeknek megfelelő in- temátus épülete. A Társaság szelleménél fogva, hatékony tényezőjévé kívánt lenni a magyar nőnevelésnek. E cél érdekében 1897-ben nyil­vános polgári iskolát nyitottak. A kötelező, előírt tananyagon kívül nagy figyelmet fordítot­tak az idegennyelvek, az esz­tétikai tárgyak oktatására és a testnevelésre is. 1914-ben újabb iskolatípussal bővült az intézet: megalapították a főváros első katolikus leány- gimnáziumát. Néhány év múlva a gimnázium a Mikszáth Kálmán térre költözött a Társaság má­Színháztörténeti dokumentum­nak számító díszlet és jelmez­tervei hagy részét az Országos Széchenyi Könyvtár Színház- történeti osztálya őrzi. Mint arról már beszámoltunk: 1997. június 22-én, Vogel Et^^ 90. születésnapján emléktáblát kapott, a Marek József u. 4. számú épületen, ahol született. Ott készült fenti felvételünk a családjáról. sodik pesti házába, Sophianum néven. Az István úton 1920-ban négy­éves nyelvmestemői iskolát indí­tottak külföldi tanárnők be­vonásával. Ez a korszerű képzés 1946-ig tartott.-Az 1930-as évd| elején a polgári iskolát leánygim? náziummá alakították. A második önnálló gimnázium a Philippineum nevet vette fel a társaság nagy amerikai misz- szionárius-nőjének (Rose Phi­lippine Duchesne) tiszteletére. Az intézet falai között a 6-18 éves korú lányok százait tanították és nevelték a szerzetesnők és a vilá­gi tanárnők 1948-ig. Az intézet 1944-45 telén mene­déket nyújtott több száz ül­dözöttnek a Svéd Vöröskereszt fődelegátusa, Langlet Valde- mar és a XII. Pius Pápa men­levele segítségével. 1990 óta emléktábla őrzi önfeláldozó tettük emlékét. Buda Györgyné Legendás iskoláink A Sacré Coeur (Szent Szív) Leánynevelő Intézet

Next

/
Oldalképek
Tartalom