Erzsébetváros, 1997 (5. évfolyam, 1-17. szám)

1997-05-06 / 6. szám

II ÖNKORMÁNYZAT 1997/é-szám galomképtelen, korlátozottan forgalomképes, valamint forgalomképes vagyon bontásban tartalmazza. (4) A forgalomképes vagyonnál külön-külön kell számba venni a stratégiai és az üzleti (elsődlegesen piaci) vagyoni körbe sorolt vagyont. A forga­lomképes vagyontárgyak minősítését a Vagyongazdálkodási Irányelvek keretében kell elkészíteni, illetve évente felülvizsgálni. (5) Stratégiai vagyonnak minősül az a forgalomképes vagyon, amely az Önkormányzat számára a várospolitikai vagy hosszabb távú üzletpoli­tikai okból nélkülözhetetlen, kiemelkedő jelentőségű és hasznosítása erre tekintettel történhet. (6) A vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) csatolva a Képviselő-testületnek be kell mutatni. (7) A vagyonleltár alapján képező nyilvántartás állományának felvételéről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyon-kataszterben szereplő adatok- egyezőségéről, közzétételéről, továbbá a 7. §. (1) és (2) bekezdésében szereplő vagyoni érték meghatározásáról a polgármester gondoskodik az önkormányzati vagyonkezelő szervekkel együttműködve. 7- §• Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása (1) Az önkormányzat ingatlanvagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken vagy értékbecslés esetén a becsült értéken, ingó vagyonát (4) nyilvántartási értéken, portfolió vagyonát - amennyiben jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - névértéken tartja nyilván. (2) Átlag értékbecslést kell alkalmazni az egyes vagyoncsoportokra minda­zokban az esetekben, amikor az (1) bekezdésben jelzett vagyoni érték­meghatározás a tényleges vagyoni helyzet meghatározásához elégtelen, különösen a vagyongazdálkodási irányelvek kialakítása vagy egyéb üzletpolitikai okból az szükségessé válik. (3) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, illetve egyéb módon történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét a. / ingatlan és ingó vagyon esetén három hónapnál nem régebbi for­galmi értékbecslés alapján, b. / tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha az- a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott (5) kategóriában szerepel, úgy a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolya­mon,- a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott értékpapír, úgy az értékpapír-kereskedők által a sajtóban köz­zétett legkedvezőbb vételi árfolyam alapján, c. / egyéb társasági részesedés esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni. (4) Amennyiben az adott vagyontárgy értékesítése, illetve hasznosítása időpontjában - a (3) bekezdésben foglaltaknál korábban készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés rendelkezésre áll, a döntést megelőzően a korábbi értékelés aktualizált változata is elfogadható. (5) A vagyontárgy feletti rendelkezési jogot, illetve annak gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől íirggően, illetve - ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik - a vagyonrész értéke alapján kell meghatározni. (6) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg) a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontár­gyak együttes értéke az irányadó. 8.§. A vagyonhasznosítási szerződések nyilvántartása 1 (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó önkormányzati vagyon értékesítésre, illetve hasznosításra kötött szerződésekről nyilvántartást kell vezetni, melyek felvételéről és folyamatos vezetéséről a polgármester gondo­skodik az önkormányzati vagyonkezelő szervekkel együttműködve. (2) A nyilvántartás nyilvános, a benne foglaltak közérdekű adatoknak minősülnek, tartalmáról az 1992. évi LXII1. törvényben foglaltaknak megfelelően szolgáltatható ki adat. (3) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása tárgyában keletkezett szerződést a szerződés megkötését követő 15 napon belül köteles a szerződést kötő a nyilvántartásnak megküldeni. 9-§. Vagyongazdálkodási irányelvek (1) A Képviselő-testület a több évre szóló gazdasági program elkészítése mellett minden évben, az éves költségvetésről szóló rendelet mega­lkotásáig határozatot hoz a vagyon-gazdálkodás irányelveiről. A vagy­ongazdálkodási irányelvekről hozott határozatot az éves költségvetési rendeletben figyelembe kell venni. (2) A vagyongazdálkodás irányelvei tartalmazzák - a vagyon forga­lomképességének megfelelő bontásban - az Önkormányzat teljes vagy­onának kezelésére, hasznosítására, értékesítésére, gyarapítására vonatkozó aktuális célkitűzéseket. (3) A vagyongazdálkodás irányelvei határozzák meg azt, hogy a forga­lomképes önkormányzati vagyon kezelését, hasznosítását és értékesítését szerződés alapján ellátó önkormányzati vagyonkezelő tár- saság(ok)nál az Önkormányzat forgalomképes vagyonának értékesítéséből, hasznosításából származó bevétel mekkora hányada használható fel az önkormányzati vagyonkezelő(k) részesedésére, a közszolgáltatások finanszírozására, az önkormányzati vagyonkezelő(k) által kezelt vagyon feljavítására és újabb befektetésekre. A vagyongazdálkodás irányelvei tartalmazzák továbbá a. / a forgalomképtelen vagyon körében a hasznosítás fő célját és jel­legét, továbbá azon vagyoni kör megjelölését, melynek koncessz­ióba adása indokolt, s ennek ütemezését, b. / a korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartozó vagyonele­mek körét a jelen rendelet szabályainak megfelelő bontásban, megjelölve kategóriánként a lehetséges és indokolt kezelés, hasznosítás, értékesítés célját, c. / a forgalomképes vagyon körébe tartozó stratégiai vagyonelemeket a hasznosítási cél megjelölésével, üzleti vagyonelemeket, melyek értékesítése, hasznosítása az adott év távlatában indokoltnak látszik, azt a vagyoni kört, amelynek stratégiai, illetve üzleti vagyon­ná át-, illetve vissza-minősítése az adott évben indokolt. A vagyongazdálkodási irányelvekben foglalt előírások kötelezőek a Képviselő-testület szerveire, továbbá szerződéses jogviszony alapján az önkormányzati vagyonkezelő szervekre. 10. §. Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása és a vagyonkezelési szerződés (1) A Képviselő-testületet - az Ötv-ben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. (2) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, ezt a jogát szerveire (a polgár-mesterre, illetve a Képviselő-testület bizottságaira) átruházhatja. (3) A tulajdonosi jogok gyakorlója az Önkormányzat vagyontárgyait vagy­onkezelési szerződéssel e rendelet keretei között bízhatja másra. A vagy­onkezelő szerv - a vele kötött szerződés rendelkezéseivel összhangban - a tulajdonos nevében gyakorolhatja a tulajdonost a polgári jog kapcsola­tokban megillető jogokat és teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit. (4) Az önkormányzati vagyon kezelésére kötött szerződés lehet megbízási, vállalkozási, portfolió vagy egyéb (atipikus) szerződés. A vagy­onkezelési szerződésben az önkormányzati döntést figyelembe véve meg kell határozni az ellenőrzéssel kapcsolatos eljárást, jogosítványokat és gondoskodni kell ezek teljesítéséről. (5) A vagyonkezelő szerv a szerződéssel reá ruházott jogok gyakorlását saját szervezete útján vagy - az önkormányzattal kötött vagyonkezelési szerződéssel összhangban - más piaci szereplő közreműködésével látja el. A vagyonkezelő szerv az általa alkalmazott harmadik személy közreműködő eljárásáért úgy felel, mintha maga járt volna el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom