Erzsébetváros, 1997 (5. évfolyam, 1-17. szám)
1997-04-11 / 5. szám
FORUM 1997/5. szám Lelassult a privatizáció? „A tizenegy tagú gazdasági és tulajdonosi bizottság jelenlévő kilenc tagja visz- szautasítja a bizottság ellen, s távollétében elnöke, alelnöke ellen intézett támadást, amelyet Perity László (KDNP) képviselő a testület március 13-i ülésén, a vagyonrendelet tárgyalásakor megfogalmazott. Visszautasítja az olyan típusú rágalmakat is, amelyek arra vonatkoznak, hogy akár a bizottság, akár annak egyes tagjai a kerületi polgármesteri hivatal apparátusának dolgozóit megfenyegették, zsarolták, lelkiismeretes munkavégzésükben megakadályoztak volna.” Többek között ez áll a gazdasági és tulajdonosi bizottság (GABI) március 26-i üléséről készült jegyzőkönyvben. Tartalmát lapunkkal Gambits Károly (független) képviselő, a bizottság alelnöke ismertette. Kibontva mindazt, amit a testület március 27-i ülésén elmondott. Garabits Károly- Elítélem, s tőlem idegen az a magatartásforma, hogy valakit távollétében, amikor védekezni képtelen, megtámadjanak. Ám mégis ez történt dr. Schiffer Péter elnökkel, s velem. Jómagam külföldön voltam, elnökünk pedig betegsége miatt távozott a képviselőtestület üléséről. Ekkor hangzott el képviselőtársunk ominózus körmondata: „a bizottságban abszolút hangadó Schiffer és Garabits, gyakorlatilag ők döntenek. El kell mondanom, polgármester-asz- szony ez ügyben ön egyetértett velem, sőt segítségemet is kérte, amit szívesen meg is adok, ha lesz önnek bátorsága, hogy ezek ellen a vadhajtások ellen kiálljon, vagyonkérdések- ben életveszélyesen megfenyegettek hivatali dolgozókat, mert ez olyan kérdés, hogy akár engem is megfenyegethettek volna...” Ez hangzott el, de védelmet sem a bizottság, sem mi érintettek nem kaptunk. Pedig az önkormányzati törvénynek megfelelően a polgármester és a jegyző a GABI minden határozatát írásban megkapja. Ha a polgármester valamelyik döntésünkkel nem ért egyet, bármikor felfüggesztheti azt. Ilyen azonban nem történt. így aztán nem tudom, mi az a turpisság, amit mi elkövettünk, de úgy, hogy sem a polgármester, sem a jegyző nem tud róla. Ami pedig a fenyegetést, zsarolást illeti: bizottságunk fehívja azokat, akik sérelmet szenvedtek (ha vannak ilyenek!), hogy a testület védelme alatt nevezzék meg azokat, akik az elkövetők, s jelöljék meg a konkrét esetet.- Ha a testület, a polgármester, a frakciók elégedetlenek munkánkkal, a két és félmilliárdos privatizációs bevétellel, amit „hoztunk”, akkor azt mondom, amit az elnökünk: váltsák le a bizottságot. De nem ez történt. Március 13-án a vagyonrendelet volt napirenden, amin a GABI-tól hatás és jogköröket vontak meg. Jogtalanul, felrúgva ezzel az önkormányzat saját rendeletét, amellyel a hatásköri jogok leosztásra kerültek. Ezen változtatni viszont csak akkor lehet, ha az önkormányzat saját rendeletét módosítja. De így, ahogy a vagyonrendelet 20. paragrafusában történt bizottsági jogkörökhöz hozzányúlni nem lehet! Éppen ezért döntött úgy, hogy „amíg a képviselő-testület a március 13-i ülésen elhangzott, a bizottságra vonatkozó rágalmakat vissza nem utasítja, s nem állítja vissza a 17/1996. (VI.17.) hatásköri rendeletbe foglalt jogait, addig nem vagyunk abban a helyzetben, hogy tulajdonosi kérdésekben döntsünk.” Nem, mert a többi bizottság jog- és hatásköre érintetlen. Nem úgy a miénk. A vagyonrendelet 20.§-a szerint egymillió forintig a polgármester gyakorolja a tulajdonosi jogot, egymillió fölött ötmillióig a öt-tízmillió között is a gazdasági bizottság, ha a pénzügyi is egyetért vele. De ez törvénytelen, mert az önkormányzati törvény szerint a pénzügyi bizottságot csak ellenőrzés illeti meg. Ám hogy néz ki, ha valamit 5-10 millió között jóváhagy, majd önmagát ellenőrzi? Ezt nem tudjuk felvállalni, politikusként pedig egyáltalán nem tudom elfogadni, hogy a bizottságok egymást ellenőrizzék. Erre nem is ad lehetőséget az önkormányzati törvény, az ellenőrzés joga a polgármesteré és a képviselő-testületé. Bár azt is furcsállom, hogy ugyanaz a testület, amely tavaly nyáron a polgármester aláírási jogát 500 ezer forintban korlátozta (ezt a döntést nem vonta vissza), most egymillió forintosra változtatta. Akkor talán a korábbi, 500 ezer forintos korlátozást kellene feloldani...- Csak érzékeltetem az anomáliákat, az önkormányzati és saját törvényeink megsértését. Ezzel is aláhúzva: ebben a helyzetben a GABI tulajdonosi kérdésekben nem dönt. Az eredmény? Három hete „áll” a helyiségprivatizáció, a bérleti jogok átadása, a lakás eladás, a helyiségcsatolás. Ezek tulajdonosi jogok, amelyeket eddig a bizottság gyakorolt. Körülbelül száz ügy miatt telefonálnak az érintettek nap, mint nap. Mi viszont a történtek miatt ragaszkodunk ahhoz: a vételi szándékot a Gazdálkodási Irodára adják be. Onnan majd megküldik a polgármesternek láttamozásra, s ha az érték ötmillió fölött van, akkor a pénzügyi bizottság is foglalkozzon vele, s amikor ezt a kört befutotta az akta, akkor a GABI dönt: a kérdéses helyiséget eladja, vagy sem. Szerencsére a privatizáció vége felé járunk, de az „ügymenet” nagyon lelassul. Emiatt a elnézést kérünk az érintettektől, bár vétlenek vagyunk a lassító folyamatban. Annak ellenére, hogy az idei költségvetés 40 százalékát a privatizációs bevételek biztosítják, így az önkormányzat működőképességét is. Összefogással a hatékonyabb közterület-felügyeletért Százmillió forintot szavazott meg a Fővárosi Közgyűlés a Közterület-felügyelet számára az elmúlt esztendőben. Az összegből bővítették a létszámot, rendezték a béreket és új irodákat is nyitottak - mondta Demszky Gábor főpolgármester abból az alkalomból, hogy a Fővárosi Önkormányzat három kerülettel közös alközpontok létrehozásáról állapodott meg. A Közterület-felügyelet felépítése szerint az alközpontok több kerülettel kapcsolatos teendőket látnak el. Az elmúlt időszakban ugyanakkor a helyhatóságok saját felügyeleteket állítottak fel a saját területükön. A megállapodás alapján a VI. a VII. és a VIII. kerületi önkormányzat a fővárossal közösen létesít új alközpontokat, továbbá - a megállapodás részeként- bővítik a már működő XIII. kerületi részleget. Az új centrumok létesítésének költségeit a szerződő partnerek fele-fele arányban állják. A főváros betanítja a közterület-felügyelőket, pótolja a technikai- műszaki felszerelést, valamint kiépíti és működteti a központ és az alközpontok közötti diszpécserszolgálatot. A helyiségekről, a berendezésről, illetve a munkabérekről a kerületeknek kell gondoskodniuk. A Közterület-felügyelet 1996. éves munkájáról a tájékoztatón elmondták: érzékelhető eredményeket hozott az Akciócsoport, a köztisztasági felügyelői csoport, a „mobil” csoport és a posztos szolgálatok létrehozása. K.O.
