Erzsébetváros, 1997 (5. évfolyam, 1-17. szám)
1997-04-11 / 5. szám
1997/5. szám FÓRUM - ÖNKORMÁNYZAT 5 „Biztosítottuk az önkormányzat fizetőképességét” Erzsébetváros képviselő-testületének március 13-i ülésén, a vagyongazdálkodásról szóló napirend tárgyalásakor Perity László (KDNP) kifogásolta, hogy dr. Schiffer Péter a gazdasági bizottság elnöke távozott a testületi ülésről. Az akkor elhangzottakra, személyes megtámadtatás címén reagált március 20-án a napirendek tárgyalása előtt dr. Schiffer Péter képviselő. Lapunk rendelkezésére bocsátott felszólalása a következőket tartalmazza: FÉLRE VEZETŐ BÍRÁL A T ÉS JA VASLA T A társasházak szerződtek az árusokkal! „Nem akarok senkit sem személyes dolgaimmal untatni, de egészségügyi probléma miatt távoztam a testületi ülésről. Ennyit bevezetésként, s szeretnék reagálni mindarra, ami elhangzott. A gazdasági bizottság ülései nyilvánosak, bárki részt vehet rajár. Schiffer ta, mint ahogy Péter az állandó meghívottakon és tagokon kívül sok képviselő is részt vett az elmúlt majd egy évben. Az üléseken nem pártpolitikai, nem politikai, hanem sokkal inkább várospolitikai, városgazdálkodási szempontok dominálnak. Viták vannak, de a döntéseket nagytöbbséggel vagy konszenzussal hozza meg a bizottság. A személyemet és személyes befolyásomat túlértékelő képviselőtársam frakciótársa is tagja a gazdasági bizottságnak. Az más kérdés, hogy üléseinken általában nem, vagy csak nagyon ritkán vesz részt... Az elmúlt év során a gazdasági bizottság ülésein egyébként már nem egyszer leszavaztak, s egyik alelnökömet is, akit megemlítettek. Tehát egyszerűen nincs értelme az olyan vádaknak, amelyek arra alkalmasak, hogy az embert kabátlopás ügyébe keverjék, s magyarázkodnia kelljen. De az eset, amely megesett távollétemben történt... A bizottságnak egyetlen olyan hatásköre sincs, amit ne a testület testált volna rá. 1995 őszén - nem saját kérésünkre bízta ránk a testület a tulajdonosi jogok gyakorlását. Kénytelenek voltunk elvállalni, mert több, mint egy éven át tulajdonosi jogkörben nem hozott döntéseket az önkormányzat. Tehát 1994 őszétől a lakosság és a kerületben dolgozó vállalkozók a tulajdonoshoz (önkormányzat) intézett beadványai megválaszolatlanul maradtak. A megoldás az volt: a gazdasági bizottság foglalkozzon ezekkel az ügyekkel. Az első fél évben a bizottság által életre hívott munkacsoport havonta 60-100 kérelmet készített elő döntésre, s ülésenként 50-60 ügyet bíráltunk el. Az apparátus helyett hirdettünk meg tendert a helyiségek-, a bérlakások elidegenítésére. Mindezt az érvényes rendeletnek megfelelően. A rendeletek hosszú időn át parlagon hevertek, intézkedés csak akkor történt, amikor a képviselő-testület a végrehajtással a bizottságot bízta meg. Ez nem lett volna feladata, csakhogy a dolgok a lakossági panaszáradat ellenére másként nem működtek... Ami távollétemben történt mélységesen felháborított, önérzetemben, becsületemben sért. Ha nem dolgozunk, akkor tavaly fizetésképtelenné válik a kerület. Mint ahogy az idei év első hónapjaiban is súlyos likviditási problémák jelentkeztek volna.-’’ Szerkesztőségünk válaszadásra felkérte Perity László (KDNP) képviselőt, de az általa ígért válasz lapzártáig nem érkezett meg (- a szerk.). Lapunk előző számában adtuk közre az Erzsébetvárosi Társasházak Közös Képviseletének (ETKE) észrevételét a közterületi árusításról, parkolási javaslatait. Fedrid Gábor, aki nemcsak erzsébetvárosi képviselő, hanem a kerület fővárosi küldötte, az “ETKE nemcsak bírál, hanem javasol is“ című íráshoz több észrevételt fűzött. Mint elmondta, a megjelent vélemény félrevezeti azokat, akik a rendeletet nem ismerik, vagy nem jutnak hozzá. Ugyanis a fővárosi közgyűlés többször módosított 59/1995. (X.20.), a 60/1995.(X.20.) valamint a 35/1996.(VI.20.) rendeletéi szabályozzák a közterületen, tehát a házak előtt, a Rákóczi úti árkádok alatti árusítást. A tavalyi karácsonyi vásár idején a főváros saját rendeletének megfelelően járt el: a közterületek bérbeadási jogát átadta a társasházaknak. Közös képviselőik kötöttek szerződést az alkalmi árusokkal. Tehát az ETKE észrevétele nem állja meg helyét: az alkalmi árusok nem a társasházak akarata ellenére települnek ki. A bevétel teljes összege pedig a társasházat illette meg! Amit viszont problémaként említ a képviselő: a fővárosi rendelet ellent mond a 6/1990-es kereskedelmi miniszteri rendeletnek. Az ugyanis szabályozza, s felsorolja, kik rendelkeznek vásárszervezési joggal. Ezek között a társasházak nem szerepelnek. Ez egyik oka annak, hogy olyanok is árusítási lehetőséget szereztek a társasháztól, akik nem ajándéktárgyakat árulnak, hanem például zöld- séget-gyümölcsöt, esetleg éppen a szaküzlet közelében, alacsonyabb áron (hiszen az üzlet fenntartásának költségei nem terhelik őket!), s így tisztességtelen verseny alakulhatott ki. A bérletidíjak megállapításakor pedig a bérbeadó társasházak közül néhány eltért a rendeletben előírt nap díjtételétől. Fedrid Gábor korrektnek azt tartaná, ha az Erzsébetvárosi önkormányzat a társasházakkal együtt pályáztatással, versenytárgyalás alapján értékesítené a közterületeket az ünnepekkor. Ami pedig a parkolást illeti: március 20-i testületi ülés a kerület parkolási gondjaival foglalkozott. Az elfogadott határozatokból kitűnik, hogy Erzsébetváros együtt kíván működni a szomszédos kerületekkel a parkolási koncepció kialakításában. Fedrid Gábor hangsúlyozta, hogy ideiglenes, ingyenes parkolásra a Károly körút környéki parkolókban az ott lakóknak már április 15-től lehetőségük lesz. A képviselő-testület vitájában, határozati javaslatában kikristályosodott: először a kerületi rendeletet kell alkotni a parkolási rend bevezetéséről. A második lépés lenne, ha a rendelet életbe lép: pályázat kiírása a parkolási rendszer kiépítésére, a kerület gazdasági szempontjai alapján. Mind ez nem zárja ki, hogy a rendelet megalkotásához a társadalmi szervezetek jó ötleteit, véleményét ne vegye figyelembe a testület. Fedrid Gábor
