Erzsébetváros, 1997 (5. évfolyam, 1-17. szám)
1997-08-15 / 11. szám
2 ÖNKORMÁNYZAT 1997/11. szám Fórum rovatunkban továbbra is az önkormányzatban működő pártok és képviselőik kapnak szót. írásaikat, véleményüket változtatás nélkül közöljük, tartalmáért a felelősséget a pártok vállalják. Törekszünk arra, hogy lehetőség szerint egyidőben jelenjen meg az ellentétes vélemény is. Amennyiben ez terjedelmi korlátokba vagy leadási határidőbe ütközik, úgy a következő lapszámban adunk helyet az érintetteknek. ÉRTHETETLEN ELLENÁLLÁSOK... Az erzsébetvárosi vagyon lehetőségei? 1996 novemberében a Budapest VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata létrehozta az Erzsébetvárosi Önkormányzati Vagyonkezelő Rt.-t. Az alapító szándék az volt, hogy a kerület vagyonát, a vagyon működtetését egy profitorientált hozzáértő szervezetre bízza a kerület. A részvénytársaságot hét tagú igazgatóság és öt tagú felügyelő bizottság vezeti. A Vagyonkezelő Rt. indulásakor egy működési területet vehetett át, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti szerződéseinek bonyolítását, illetve a bérleti díjak beszedését. Ez a terület azonban nem takar tényleges vagyongazdálkodást, mert a tulajdonosi döntések továbbra is az önkormányzat bizottságainál, illetve a képviselő-testületnél maradtak. A Vagyonkezelő Rt.-nek nincs joga sem önállóan szerződéseket kötni, pályáztatni, sem bérleti szerződéseket felmondani. A Vagyonkezelő Rt. igazgatósága több hónapja harcol az önkormányzati képviselő-testülettel, hogy létrejöjjön a Vagyonkezelői szerződés, amely alapján a Vagyonkezelő Rt. az alapítói szándéknak megfelelően gazdálkodhatna, illetve tehetne javaslatokat a képviselő-testület felé a kerületben található üres telkek, helyiségek, illetve a portfolió elemeivel kapcsolatosan. Érthetetlen az az ellenállás, amely a képviselő-testületen belül jelentkezik a Vagyonkezelő Rt.-vel szemben. Érthetetlen, hogy felelős önkormányzati képviselők miért helyezik előtérbe a politikai, illetve a saját hatalmi, vagy gazdasági érdekeiket a kerület érdekeivel szemben. A kerület ingatlan állománya jelentős részt erősen leromlott állapotú házakból áll, de sok lebontott ház helyén üres, hasznosításra váró telek van, melyek száma a lebontott, illetve bontásra kijelölt épületekkel egyre gyarapodik. A kerületnek ki kellene használnia ezt az adottságát, hogy belvárosi kerületként jelentős beruházási lehetőségekkel bír. A kerülethez tartozik a Madách tér, Dohány utca, Dob utca, Erzsébet körút által határolt terület, a tervezett Madách sétány projekt területe. Ezzel a projekttel már a 1980-as évek vége- óta vajúdik az önkormányzat. Napjainkban egyedülálló lehetőség alakult ki a befektetési területen. Hazánk NATO és EU csatlakozásának kimondásával az említett szervezetek részéről elindította hazánk felé az eddig kiváró külföldi tőkét. Előzetes kalkulációink szerint az elkövetkező három évben a VII. kerületbe mintegy 300-500 millió DM-et lehetne becsalogatni. Jelentős külföldi érdeklődés mutatkozik a kerületi lehetőségek iránt, mind az üres telkek vonatkozásában. Ezen lehetőségek kiaknázásával a VII. kerület fejődésnek indulhatna, munkahelyek létesülhetnének, szépülhetne Erzsébetváros. A bevonható tőke egy részét, illetve a vagyon működéséből származó hasznot a leromlott állapotú ingatlanállomány felújítására lehetne fordítani. Reméljük, hogy rövid időn belül sikerül tető alá hozni az önkormányzat és a Vagyonkezelő Rt. közötti szerződést, és Erzsébetváros vagyona végre elkezdhet gyarapodni, működni a kerület érdekében. Mindentől függetlenül várjuk a befektetők, érdeklődők jelentkezését. Kiss István vezérigazgató Mi pedig várjuk a testületi vagy képviselői véleményeket Fórum rovatunkban természetesen helyt adunk a vitázóknak. (Aszerk.) Sarokba szorít a sarokház? Közbelép a civil szféra A Wesselényi u. 2. szám alatti lakók élve a lehetőségekkel, a maguk urai szeretnének lenni, lakókból felelősségteljes, öntudatos tulajdonos polgárok. Hegedűs Árpád okleveles távközlési üzemmérnök és dr. Mikóházi István jogász a lakóközösség képviselői elmondták, hogy házuk társasházzá alakulása során elkészült egy alapító okirat tervezet, amit a lakóknak megküldték, a véleményeket egy szakmailag jól felvértezett bizottság a Gazdálkodási Irodába juttatta. Az ügyintézés elég hosszadalmasra sikeredett, négy tárgyalás, két vagy három levélváltás után jutottak el egy megoldási lehetőséghez. Ez cirka négy és fél hónap időt igényelt. A Gazdálkodási Iroda meglepődött, hogy ilyen részletes, felkészült, határozott céllal jelentek meg a leendő tulajdonosok képviseletében. A jog oldaláról nézve az alapító okiratok a szerződéskötéskor kerülnek szigorú obszerválás alá. Általában a leendő tulajdonosok - laikusok lévén - nem is ismerik az okmányok tartalmi részét. Nagyon szigorúan alakították ki a megvásárlás előtt az alapító okiratot, mert szimbiózisban élnek a másik házzal: a Károly krt. 3/c- vel. Egy sarokházzal, s ebből rengeteg jogilag tisztázatlan kérdés bukkant elő, ami alapján nem engedhetik meg maguknak, hogy úgy vásárolnak meg egy ingatlant, hogy később peres úton hosszú küszködéssel oldják meg a fennálló, vagy de facto, fenn kéne állnia problémákat. Megnyugtatóan ugyan még nem, de elfogadható módon már sikerült tisztázni a két ház összefonódásából adódó problémákat. Erőfeszítéseik nagy része erre ment el. A házközösség képviselői bíznak abban, hogy az önkormányzat munkatársai a kezdeti bizalmatlanság csökkentével együtt rendezni tudják jogi és egyéb problémáikat. A hivataloknak pedig lassan meg kell szokniuk a jól felkészült civil szféra pozitív előjelű érdekvédelmi tevékenységét. Sz.Zs.
