Erzsébetváros, 1996 (4. évfolyam, 1-17. szám)

1996-08-23 / 11. szám

TÁRSASHÁZAK ÜGYINTÉZÉSE A közös képviselet buktatói 1996/11. szám ÖNKORMÁNYZAT 5 Valamennyi társasháznak - albetétszámtól függetlenül - vannak folyamatban lévő ügyei, melyeket nap mint nap kezelni, irányítani kell: A ház működtetésének szerves része például a közös költség befizetésének ellenőrzése, a karbantartások, illetve a felújítási munkálatok elvégeztetése, a közös területek tisztán tartása. De a bírósá­gi eljárások során való képviselet, illetve a befektetések is, nem beszélve a helyi önkor­mányzattal való rendszeres kapcsolattartás­ról. A társasházakra vonatkozó törvényerejű rendelet lehetőséget ad a lakástulajdonosok­nak, hogy eldöntsék: tulajdonostársaik köréből választanak intéző bizottságot a ház gazdasági, pénzügyi és műszaki feladatainak ellátására, illetve jogi képviseletére, vagy külső céget bíznak meg e feladatok ellátásá­val. E kérdést rendszerint a társasház első közgyűlésén döntik el. A közgyűlésre cél­szerű meghívni egy-két, referenciáik alapján megfelelőnek ítélt, ingatlankezelőt, illetve az önkormányzat tulajdonában maradó laká­sokat kezelő cég képviselőjét és meghallgat­ni ajánlataikat. A döntés kockázata Mire fontos odafigyelni, mielőtt döntenek a közös képviseletről? Az ingatlanok kezelésére szakosodott cég megfelelően képzett szakembergárdája bizonyíthatóan alkalmas legyen a gazdasági, a pénzügyi, a jogi, a műszaki feladat ellátására. Legyen a cégnek telephelye, elérhető tele­fonszáma és ügyfélfogadási ideje. Bármilyen műszaki hiba esetén felkészült legyen annak azonnali elhárítására. A választott céggel kötött szerződésben téte­lesen fel kell sorolni azon feladatokat, melyek elvégzésével megbízzák a közös képviselőt. Ezek általában a következők: a társasház éves költségvetésének közgyűlés elé vitele, végrehajtása, az éves elszámolás el­készítése, elfogadtatása a közgyűléssel, a tulajdonosi befizetések ellenőrzése (tar­tozásbehajtás), adó- és tb-ügyintézés, éves adóbevallás, a társasház könyvelésének vezetése, OTP-s és a közüzemi számlák kezelése, a társasház alkalmazottaival (házmester, takarító) kapcsolatos munkál­tatói feladatok ellátása. Továbbá a javító­karbantartó munkálatok szervezése, végre­hajtásuk ellenőrzése, a társasház építő­felújító beruházásaival összefüggő versenytárgyalások lebonyolítása, képvise­let hatóságok és bíróság előtt, s természete­sen a közgyűlés összehívására legalább évente egyszer. A felsoroltak alapfeladatok és amelyek kiegészíthetek a társasház működtetéséhez elengedhetetlen egyéb igé­nyekkel. Megjelölt összeghatárig Ami fontos: a megbízási szerződésben meg kell jelölni azt az összeghatárt, amely felett a közös képviselő a társasház Számvizsgáló Bizottságának ellenjegyzése nélkül sza­badon rendelkezhet szerződéskötések, illetve kifizetések teljesítésekor. Ez az összeg a gyakorlatban általában 50-100 ezer forint szokott lenni. Az egyre szaporodó gazdasági visszaélések elővigyázatosságra intenek. Fontos, hogy a kellő referenciával nem ren­delkező cégek megbízásánál szerződésben fektessük le az összeghatárt, esetleg a Számvizsgáló Bizottság két tagjának ellen- jegyzését is kössük ki. A közös képviselőnek negyedévente köte­lessége elszámolni a Számvizsgáló Bizottságnak és figyelembe kell vennie a lakók által megbízott „ellenőrök” véleményét - e kitételnek is szerepelnie kell a szerződésben. A gyakorlat azt mutatja, hogy az ingatlankezelő cégek átlagos díjazása (lakások számától függően) 300- 500 forint között mozog albetétenként. Külön szeretném felhívni a figyelmet a sza­kértelemre. A 90-es évektől kezdődően, amikor tömegessé vált a privatizáció a piac igényeinek megfelelően nagy számban jegyeztették be magukat ingatlankezeléssel foglalkozó vállalkozások. Mivel hazánkban egyelőre nincs szakmai feltétele az ilyen munkavégzésnek és megfelelő komplex szakmai felkészítés sem, gyakran szakmájukban egyébként kiváló teljesít­ményt nyújtó könyvelők, villanyszerelők vállalkoztak ingatlankezelési feladatokra. Sajnos előfordul, hogy a gazdasági, a pénzügyi, a jogi vagy a műszaki feladat ellátása közül valamelyikre nem alkalmas a megbízott cég, illetve személy. Természetesen vannak tár­sasházak (többnyire vi­szonylag csekély albetét- számmal), amelyek ügyin­tézését a házon belül válasz­tott intéző bizottság látja el. Itt is fontos a szakértelem és ezen kívül az is, hogy a választott személyt a lakók többsége meg­bízhatónak tartsa (sajnos a vállalkozó lelkesedése, szorgalma nem elég). A tapasztalat azt mutatja, hogy a nép­szerűtlen feladatok elvetése, illetve ellátása (elmaradt közös költség behajtása, illetve közösköltség-emelés szükségességének bejelentése, a gyakorlatban előforduló viták esetén intézkedés) nagyban csökkenti a megbecsülést a közös feladatok ellátásával megbízott lakótársak iránt, amit az érintettek nehezen tolerálnak és gyakran lemondanak tisztségükről. Sokszor gondot jelent a lakók érdektelensége a ház ügyei iránt, s ezt a problémát szintén nehezebb áthidalnia egy házban lakó szomszédnak. Fel kell mondani Súlyos problémát, esetenként komoly veszteséget okoz a társasháznak, ha meg­bízhatatlan, nyerészkedő lakó kezébe kerül az ügyintézés. Ez talán a legsúlyosabb helyzet, hisz leválása esetén a károk, a veszteségek a gyakorlatban helyrehozhatat- lanok és az újonnan megbízott közös képviselő, illetve intézőbizottság már képte­len rendet teremteni a könyvelésben és elszámolásokban, elölről kezdi az egészet. Amennyiben a társasház lakóközössége elégedetlen az intéző bizottság, illetve a közös képviselet feladatellátásával, a lakók közgyűlésén határidőt lehet szabni szá­mukra a munkastílusuk haladéktalan megváltoztatására. Amennyiben ezt időben nem teljesítik, elszámoltatás után (lezáratva minden egyes évet) fel kell mondani a szerződést. (mátyás)

Next

/
Oldalképek
Tartalom