Erzsébetváros, 1996 (4. évfolyam, 1-17. szám)
1996-08-23 / 11. szám
2 ÖNKORMÁNYZAT 1996/n-szám r Újabb kérdőjelek a Metró Klub körül A jogszabályok dzsungelében kibúvó is akad Kié lesz a Metró Klub? Lapunk IV. évfolyamának 8. számában közölt „Kié lesz a Metró Klub?” című cikkünkre reagált Sram János, a Közlekedés és Metró Építő Vállalat Metró Klubjának igazgatója. Levelében tényszerűen felsorolja, hogy cikkünk számos valótlan tényt tartalmazott. E szerint a KÉV Metró Vállalat nem szűnt meg, mivel a felszámolási eljárás még folyamatban van. A KÉV Metró szakszervezeti bizottsága nem jogutódja a vállalatnak, sem a Metró Klubnak. A Metró Klub Kft. a szakszervezettel üzemeltetési szerződést nem kötött. Az önkormányzat, mint bérbeadó és a Metró Klub, mint bérlő között létrejött bérleti szerződés az idén nem jár le, mivel az 1979. december 31-től határozatlan időre jött létre. A Metró Klub és a Metró Klub Kft. között létrejött bérlőtársi szerződéshez az önkormányzat, mint bérbeadó hozzájárult. A Metró Klub bérleményében jogi iroda nem működik. A Metró Klub Kft.-nél senki sem igyekezett kimosni magát azzal, hogy „tévedés történt, visszakérik az újabb bérleti szerződést.” A bérleti szerződés módosítását az Erzsébetvárosi Ingatlankarbantartó Vállalat Bérleményhasznosító Irodája (VII. Kazincy utca 9.) kezdeményezte. Megalapozatlan tényközlés, hogy a Metró Klubból kiirtották a kultúrát. Kupolatermében és csatlakozó helyiségeiben képzőművészeti kiállítások vannak, tanfolyamok működtek, működnek: Hello - angol nyelvtan- folyamok gyerekeknek, az Otthon melege, Női aerobik, férfi kondicionáló torna, Burda varrótanfolyam, kontraszt vizuális műhely, Superbook Klub, az irodalmi és művészeti Metró Club Café. A volt vállalati dolgozó és nyugdíjasok klubjának havi összejövetelein pedig neves közéleti személyiségek is részt vesznek tájékoztató jellegű előadások megtartásával. (folytatás az 1. oldalról) A főváros közigazgatási hivatal - mint II. fokú eljáró szerv - 1995 áprilisában döntést hozott az erzsébetvárosi önkormányzat tulajdonában lévő Dohány utca 20-22. szám alatti 1220 négyzetméter alapterületű helyiségcsoport használati jogának kérdésében, amely miatt a felszámolás alatt lévő KÉV-Metró Közlekedési Vállalat és a Metróépítő Vállalat között jogvita keletkezett. Ennek lényege: mindkét fél kérelmét elutasította a helyiség jogszerű használatára, mert az indoklás szerint egyikőjük sem tekinthető a klub jogszerű használójának. Ugyanakkor leszögezte, hogy a hatósági engedély nélkül kötött albérleti szerződéseket sem a Metró Klub, sem a vállalat, sem a Metró Kft. vonatkozásában nem veheti figyelembe, mivel ezek a Polgári Törvénykönyv 200. paragrafusa (2.) bekezdése szerint semmisek a szerződések. A VII. kerületi Önkormányzat rendelete is tiltja azon albérleteket, amelyeket a klubot működtető kft. létesített. Az eljárás során a közigazgatási hivatal azt is megállapította, hogy mindkét vállalat használati joga - mivel a tényleges használattal, illetve a helyiségek feletti rendelkezéssel felhagyott - megszűnt. A Metró Klub, illetve a kft. pedig az előző hatósági eljárásban használati jogot nem szerzett. Miután az érintetteknek bírósági felülvizsgálatra lehetőségük nyílt, most jogutódlás címén a bérleti jogviszony miatt pereskedik a Metró Vállalat és a Közlekedési és Metróépítő Vállalat. De nemcsak egymással pereskednek, hanem a fővárosi közigazgatási hivatallal is. A Metró Klub Kft.-t mindez különösebben nem zavarja, ugyanis tévedésből lak- béremelés módosítást közlő szerződést kapott az önkormányzattól, amelyet a hiba észlelése után nyomban visszavont a polgármester. Nem is veszi tudomásul, hogy bérleti jogát felmondták. Ami pedig a klubot üzemeltető kft. által a kulturális célok szolgálatát illeti: 1995 decemberében megbízás alapján külső cég mérte fel az ott folyó tevékenységeket. Ebből éppúgy az üzleti alapokon nyugvó al- bérletesítés derül ki, mint Erzsébetváros polgármesteri hivatala szabálysértési hatóságának idei, február 13-i jegyzőkönyvéből. Az éttermet működtető Kerezsi cég jövedéki-működési engedély nélkül üzleti tevékenységet folytat a Metró Klubban. Ezt bizonyítja a lakossági panaszok nyomán lefolytatott éjszakai ellenőrzés, amikor a működési engedélyt - pedig két éve létezik az étterem - a burkolt albérlő nem tudta prezentálni. Ajogosulat- lan kereskedés miatt szabálysértést állapítottak meg, mert a Kerezsi és Társa Kft. megsértette a 6/1990. (IV.5.) kereskedelmi miniszteri rendelet 2. paragrafusának 3. bekezdését, amely szerint az üzlet csak a bejelentés jegyzői záradékolásával kezdheti meg működését. Rendeletet sértett az étterem azzal is, hogy a hétvégi zajos lakodalmi rendezvények, műsorok miatt a lakók csendháborítási panasszal éltek, olykor a rendőrséget is kihívták. A tapasztalatok alapján úgy döntött az I. fokú kereskedelmi hatóság, hogy a Kerezsi és Társa Kft. által működtetett vendéglátóipari üzletet bezáratja. Erre azonban nem került sor, mert a kft. a hozott döntés megfellebbezte, ezzel egyidőben törvénysértésre való hivatkozással az ügyészséghez fordult. Joghézag miatt ügyészi óvás történt. Ugyanis a többszörösen módosított eljárási törvény a végrehajtás vonatkozásában nem módosult. Eszerint: „A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve, ha az államigazgatási szerv a határozat végrehajtását rendelte el...” Ennek alapján a hatóság - nem lévén működési engedélye a cégnek - a végrehajtást elrendelte, azonban a már idézett jogszabály 63. pontja 2. bekezdésének c) pontja nem változott, miniszteri rendeletre való hivatkozást nem tartalmaz. Holott a többszörösen módosított 6/1990. (IV.5.) kereskedelmi miniszteri rendelet az üzletek működésére vonatkozóan egyértelműen fogalmaz. Ebből is világossá válik, hogy a ma alkalmazható jogszabályok az elmúlt öt évben többszörösen módosultak, s ez a folyamat ma is tart. Csakhogy a jogszabályok dzsungelében mindig akad kibúvó, hogy egy adott intézkedés visszájára forduljon, mert az érvényben lévő eljárási törvény magasabb jogszabály, mint a rendelet. így aztán a klub étterme működési engedély nélkül ma is nyitva van, a kft. pedig a jogszerűtlen albérleti szerződésekkel üzleti alapokra épült tevékenységet folytat, miközben az önkormányzat csak per útján szerezheti vissza jogos tulajdonát, kerülhet birtokon belül.
