Erzsébetváros, 1996 (4. évfolyam, 1-17. szám)

1996-07-05 / 9. szám

1996/9. szám ONKORMANYZAT UJ IGAZGATÓ, W SZEMLELET Változás az Erzsébetváros Kft. élén Az Erzsébetváros Kft. ügyvezető igaz­gatói tisztségére meghirdetett és be­érkezett nyolc pályázat közül az önkor­mányzat gazdasági bizottsága Vajda Károlyt biztosította egyhangú támo­gatásáról. A frissen kinevezett igazgató június else­jétől elfoglalta a kft. vezetői székét. Valószínűleg pályázata elbírálásában - amellett, hogy a kiíró valamennyi feltételének megfelelt, nem keveset nyomott a latban: Vajda Károly a pályáza­tában megfogalmazott üzleti filozófiáját Nyugat-Európából hozta. Több mint egy évtizedet élt Stuttgartban, ahol közlekedés- mérnökként a gyakorlati tapasztalatra a Mercedes gyár munkatársaként tehetett szert. Beszélgetésünk kezdetén rögtön leszögezi Vajda Károly: a kinevezése óta eltelt két hét nem volt elegendő arra, hogy teljes egészében felmérje az örökségét. Mint ahogy a pályázati anyagából, úgy az interjú során is kiderül, magabiztossága mögött az elsődleges tőke az, hogy tudja mit akar elérni és határozott elképzelésekkel fogadta el a megbízatást.- Az Erzsébetváros Kft. a kerületi önkor­mányzat tulajdonában álló ingatlanokkal, földterületekkel és irodákkal gazdálkodik - kezdte cége bemutatását -. Hasznosítja, működteti azokat, illetve ha megfelelő befektetőt talál, gondoskodik az érté­kesítésről. Ezek az ingatlanok szétszórtan helyezkednek el a kerületben, mintegy nyolcvan százalékuk parkoló.- A pályázatában nyilván határozott elképzeléseket fogalmazott meg. Mi az, amin a korábbi gyakorlathoz képest alapvetően meg kíván változtatni?- A kerület két típusú, lakossági és az úgyn­evezett nyilvános parkolói közötti nagy különbségen mindenképpen változtatni kell. Maga a jelenlegi rendszer is különb­séget tesz a kerület lakosai között, hiszen aki közel lakik egy-egy lakossági parkolóhoz, akár 5-6 családi gépkocsival is foglalhatja a helyet, míg a lakossági parkolóktól távolabb lakók számára nem jut hely, legfeljebb a drága közületiben. Ezen a területen is érvényesíteni kell a piaci érdekeket, a lakossági parkolók díjtételeit a nyilvános parkolókhoz kell igazítani, fen­ntartva a kerületi lakosok számára egy ked­vezményes rendszert, ami a család egy, illetve két gépkocsijára lenne érvényes.- A kerület ezen jelentős értékű ingatlanál­lományának jövőjéről miképpen vélekedik?- Az ingatlanok értékesítésében, illetve más irányú hasznosításában mindenképpen kamatoztatni kívánom német üzleti kapcso­lataimat. Ezek az üzleti kapcsolatok lehetőséget adnak az optimális megoldások megtalálására minden esetben.- Az Erzsébetváros Kft. működtetésében az elődeihez mérten ön mit csinálna máskép­pen?- Más szemlélettel irányítom majd a céget.- Melyek az üzleti filozófiájának alapjait adó legfontosabb értékek?- A német területen tanult precizitást, pon­tosságot, megbízhatóságot tartom a leg­fontosabbnak. Mint ahogy munkatársaim teljesítményét sem a munkahelyen töltött időben, hanem az elvégzett feladatban mérem, úgy ezt az elvet magamra nézve is kötelezőnek tartom. Az Erzsébetváros Kft. ügyvezető igazgatója azonban mielőtt szakmai programja meg­valósításába kezdhetne, az első heteket az örökség felmérésével és nem egyszerű fela­datához, a megfelelő munkatársak kiválasztásával tölti. Klub alakult Június 13-án, a Dózsa György úti gon­dozási központban tartották szakmai tanácskozásukat a VII. kerület szociális szervezői. A fórumra a rendezők meghívták képzési centrumuk, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzó Főiskola képviselőit is. A beszélgetés összehívására az ötletet az a tény adta, hogy a 6/1996. (1.18.) számú kormányrendelet diszkriminá­cióra ad lehetőséget a Bárczin eddig - több mint két évtizeden át eredménnyel folytatott szociális szervező szakon végzettekkel szemben. A szociális szervezők nem látják biztosítottnak a speciális felkészültségű szakemberek képzését. A fórum szakmai igényt fogalmazott meg akkor, amikor ezen a tanácskozá­son létrehozták a VII. kerületi szociális szervezők klubját. Terveik szerint összejöveteleiket minden negyedév utolsó csütörtök délutánján tartják majd, és meghívják találkozóikra a fővárosi és vidéki kollégákat is. Válás, kapcsolattartás európai módon A Kapcsolatügyeletek első országos találkozójukat június 18-án tartották az Almássy téri Szabadidőközpontban. Az Európai Unió Phare Programjának támogatásával a Kapcsolatügyelet országos hálózattá bővítését kezdte meg idén a Kapcsolat Alapítvány, - amely ötödik éve működik az Erzsébetvárosi Nevelési Tanácsadóban. Jelenleg Dunaújvárosban, Békéscsabán, Tatabányán működnek olyan szombat délelőtti ügyeletek, amelyeknek a felada­ta az, hogy a válás utáni megszakadt szülő-gyermek kapcsolatot helyrehozzák. Időközben az ország 19 megyéjéből újabb 16 nevelési tanácsadó jelezte csat­lakozási szándékát. Ezért került sor a Kapcsolatügyeletek I. Országos Talál­kozójának összehívására, amelyre a szervezők meghívtak gyámügyi elő­adókat, bírókat, pedagógus szakértőket, ügyvédeket, hogy velük együtt vitassák meg, hol lehet a helye a jövőben a Kapcsolatügyeleteknek a gyermekvédel­mi munkában. A tanácskozást Bakonyi Karola Erzsé­betváros polgármestere nyitotta meg, aki a konferencia résztvevőinek köszöntése során elmondta, hogy nagyra becsüli azt a tevékenységet, amit a Kapcsolat Alapítvány végez. Munkájuk különösen fontossá válik akkor, amikor a társadalmi egyenlőtlen­ségek növekszenek és megnő azoknak a szerepe, akik az esélyegyenlőségért tenni akarnak. A találkozó szakmai előadásokkal folytató­dott olyan neves szakemberek részvételével mint dr. Ranschburg Jenő, aki az Országos Gyermekvédő Liga elnöke és egyben a Kapcsolat Alapítvány Kuratóriumának is tagja. Dr. Balogh Xénia a Mentálhygiénés Programiroda helyettes vezetője „A Kapcsolatügyelet mentálhygiénés aspek­tusai” címmel tartott előadást, dr. Kar­dos Ferenc a Kapcsolat Alapítvány Kuratóriumának elnöke vitaindítója „A Kapcsolatügyeletek: új láncszem a gyer­mekvédelmi munkában” címmel hang­zott el. Az első országos találkozót szakmai vita zárta, amelynek célja volt feltérképezni a Kapcsolatügyeletek helyét a gyermekvédel­mi munkában az államigazgatási dolgozók, bírósági szakemberek, igazságügyi szak­értők, ügyvédek és segítő foglalkozású munkatársak szemszögéből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom