Erzsébetváros, 1996 (4. évfolyam, 1-17. szám)

1996-07-05 / 9. szám

10 OKTATÁS 1996/9. szám Háziasszonyok vizsgáztak Az étteremaz alagsorban akár az igazi, nyitás előtt, a párnázott székek még az asztalokra támasztottak, de bármikor megjelenhet a csokornyakkendős pincér, hogy leemeljen egyet és hellyel kínáljon. A bárban, a tálalószekrényben valódiak az italos üvegek, a poharak. A főzőkonyha pedig akár egy nagy éttermi, száznál is több fogás elkészítésére alkalmas - igaz, még üres és csendje a vizsga előtti csend. Holnap, holnapután kis háziasszonyok vizsgáznak itt, de nemcsak konyhaművészetből adnak számot. Az általános műveltségüket gyarapító közismereti tárgyak mel­lett levelezési ismeretek, gépírás is a tanulni valók közé tartozott. Ügyességüket, kreativitásukat pedig a szabás-varrás, hímzés órákon bizonyíthatták. Ezeket a nap­jainkban nagyon fontos ismereteket vala­mennyien a Dob utcai Általános Iskola házi­asszonyképzőjében sajátították el. Az iskola több lehetőséget mérlegelve, az adottságainak leginkább megfelelőt igyekezett választani akkor, amikor ezelőtt öt évvel egy pályázat keretében beindította házi­asszonyképző szakiskoláját. Berkes Borbála igazgatóhelyettes, a szak­iskola tagozat vezetője kérdésemre alig győzi sorolni mi mindent megtanulnak a gyerekek a két esztendős képzés alatt! Ez az időszak nem csupán az ismeretek meg-szerzésében gazdag két év, de rendszerint a gyerekek személyi­ségfejlődésében is komoly eredményeket hoz. A szakiskola befejezését és az ered­ményes vizsgákat pedig olyan végbi­zonyítvány igazolja, amely manapság a munkaerőpiacon jól konvertálható tudást takar. A szakiskola a két éves képzésen túl sok fiatal számára ad módot arra is, hogy megtalálja a képességeinek, érdeklődésének leginkább megfelelő foglalkozást. Hiszen a széles körű ismereteket nyújtó iskolában szinte mindenki talál kedve szerinti tárgyat. Többen a kiválasztott területen innen tanulnak tovább és nem egy gyerek szerepelt közülük kiváló eredménnyel olyan tanulmányi versenyen, amely­hez az alapot, az indíttatást ebben a szakiskolában kapta. A két esztendős alapképzés után lehetőség van arra is, hogy a magasabb képzettséget nyújtó harmadik évfolyamon tandíjas rend­szerben folytathassák tanulmányaikat a gyerekek. A tandíj azonban nem elriasztó, hiszen hasonló bizonyítványt adó intéz­ményeknél jóval olcsóbban, nagyobb óraszámban és a szakma elismert művelőitől sajátíthatják el a fortélyokat a fiatalok. „Kirakat a kirakatokról” Szakmai nevéhez méltóan, stílusos kiállítá­son mutatkozott be a Damjanich utca 4. sz. alatt működő Dekoratőr és Kirakatrendező Szakképző Iskola. A városok sétáló utcáinak, áruházainak, bevásárlóközpontoknak az arculatát a „kereskedelem-művészet” alakít­ja, amelyet a kirakatrendezők és dekoratőrök terveznek és készítenek. Hazánkban 1907- ben rendezték az első kirakatversenyt. Ekkor és az azt követő évtizedekben a kirakatok „összképe” még kezdetleges volt szakmai szempontból. Magyarországon az iskolarend­szerű dekoratőr és kirakatrendező képzés az 1955/56-os tanévben kezdődött, a Fővárosi Tanács Iparcikk Kereskedelmi Iskola Kirakatrendező tagozatán. Az első tanévet kivéve, két év a képzés ideje. Az iskola az elmúlt 40 év alatt folyamatosan lépést tartott az európai szakmai elvárásokkal, sőt művészeti szempontból erősebb, mint például a németországi dekoratőr, kirakatren­dező képzés. Kiss Győző igazgatótól meg­tudtuk, hogy az iskola megszervezőjének és első igazgatójának emlékére megalapították a „Gábor Béla”-díjat, amelyet Gábor Béla özvegye és leánya Gábor Judit adott át az iskola tanévzáró ünnepségén, a zsűri által legjobbnak ítélt két vizsgázónak. Gratulálunk a kitüntetetteknek: Gyöngyösi Andrennek és Szabó Gabriellának. Zeneiskolai tanévzáró Egy tanévet lezáró ünnepség megható és boldog etűdök sorozata diákoknak, tanároknak és szülőknek egyaránt, mintahogy ezt tapasztalhattuk. \/ Almássy téri Szabadidőközpont 400 főt befogadó nagyterme, ahol a Molnár Antal Zeneiskola tanévzáróját tartották, kicsinek bizonyult. Nem csoda, ha tudjuk, hogy kerületünkben 683 gyerek mondhatja magát a zeneiskola növendékének. Ennyi tehetség, ennyi zeneszerető gyérek egy kis kerületben tiszteletre és elis­merésre méltó teljesítmény. A zene iránti érdeklődés felkeltésében és a tehetségek kibontakoztatásában a Molnár Antal Zeneiskola szerepe fel­becsülhetetlen. rótmátyás Lajosné, az iskola igaz­gatója ünnepi beszédében Bartók embert és zenei nagyságára helyezte a hangsúlyt. Bartók azt kívánja, hogy önma­gunkban keressük a becsület, a szeretet, a hűség erényét: arra figyelmeztet, hogy „a zene azokat szolgálja, akik kiküzdik harmóniáját”. Ez a nemes szellemiség és a növendékek, tanárok örömteli játéka a résztvevőket is elvarázsolta. A legjobb, legszorgalmasabb tanulók jutalmazása sem maradt el. \ zeneiskola tanári kara a kiváló pedagógiai munka mellett számos szereplésre is felkészítette a növendékeket. Az elmúlt tanévben, mint ahogy hal­lottuk. 120 alkalommal léptek lel például a Péterfy Sándor utcai Kórházban, erzsébetvárosi temp­lomokban és még mA más helyre vit­tek a muzsika örömüzenetét. \ tanévzárót követő héten 1 iechtensteinbe utazott a zeneiskola, immár második alkalommal. Számukra ez a másodszori meghívás azért is jelent nagy megtiszteltetést, mert a Liechtensteini Zeneiskola igazgatója. Josef frommen úr, egyút­tal az Európai Zeneiskola Szövetség Elnöke. A tanáraink és növendékeink tiszteletére két polgármester is adott fogadást. Velük volt Bakonyi Karola polgármester-asszony. Az utazást a Soros Alapítvány támogatta, Buda György né

Next

/
Oldalképek
Tartalom