Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1940

Bakos József dr.: Az érsekújvári gimnázium munkája nagy magyar értékeink védelmében

21 nyen megtörténhetik, hogy egymás mellett él a lélekben az ú. n_ magas műveltség és a népi műveltség, s ha dönteni kell valami je« lenség értéke felett, külön szempontokat sugall mindegyik. De ha összeéled a két műveltséget, akkor benned már nem kettő, hanem egy, gyökerében magyar műveltség alakul ki, s ez olyan természes; tes magyarul felel minden felvetődő kérdésre, mint ahogyan sa* játosan magyar ízűvé forrósodik a magyar napsugár a magyar föld minden gyümölcsében«. (Védjük Nyelvünket!: II. évf. 9—10. szám.) Ennek a szép célnak eléréséért is dolgozott folyóiratunk. Nézzük csak a végzett munka eredményét szürke címeiben! A fas lukutató érsekújvári diák; Egy érdekes leánykérő szokásról; Mis lyen magyar táncokat járnak vidékünkön? (Ógyalla—Martos); Egy hétköznap falum életéből; A magyar nép nyelve, nyelvjárás saink; A mi vidékünk népművészete (Érsekújvár—Naszvad— Andód—Udvard—Martos); Megfigyelések Magyarsókról és Sze= lőcéről; Parasztszemlélet; Magyar paraszt gyerek vagyok; Falum könyvtára; Szedrysbáró Mariska, népballada Farkasd pusztáról; A magyar népiség hódító ereje; A karvai halászok írásban és rajzban; Maskarázás Negyeden; Falum története a falumban ke? ringő mondák alapján; A magyar falu népének érdekes megs figyelései; Hogyan csúfolják falumat?; Falucsúfoló mondások; A tornóci temető; A csángók; A mesefák (eredeti mesék közié« se!); Kedvelt falusi játékaink: a szinalázás, csűgözés, susálás stb.; Dűlőnevek Érsekújvárról; Régi táncok és nóták Alsószeliről; Babonák falumból (Karva!) stb., stb.... Dr. Kálmán Béla tanár vezetésével megindítottuk a népnyelvi gyűjtés iskoláját is. Tájszavakat, szólásokat, közmondásokat, csúfneveket stb., stb. gyűjtöttek eddigelé tanítványaink. Egyszó« val igen komoly munka indult meg, megvan az alap a további ko= moly fejlődés felé... A jövőben munkánkat még tervszerűbben fogjuk végezni, s keresni fogjuk népi értékeinkben is az alkotó magyar szellemet. Ahogyan szellemi vezetőnk és megértő munkás társunk, Csaplovics József főigazgató írta kis lapunkba: »A mas gyar szellem teremtő ereje nemcsak az egész világ számára értés kes mondanivalót magában rejtő nyelvben mutatkozik meg, de megmutatkozik zenéjében, a magyar lélek legbensőbb vallomásait tartalmazó magyar muzsikában, a páratlanul gazdag magyar néps művészet formáink sajátosságaiban, vonalainak eredetiségében, tobzódó színeinek összhangjában, deli táncainak lejtésében, egys szerű házainak ízléses szépségében, ruházatának pompakedvelő díszeiben. .. örömmel látom, hogy figyelmetek a magyar szellem* nek ezek felé az alkotásai felé is odafordul, igyekeztek megismers ni, összehordjátok megmaradt jeleit, s lelketek kincseivé teszitek őket«. Ez a munka nemcsak népi magyar műveltségünk részeseivé teszi tanítványainkat, hanem, ahogyan Mrenna József igazgató hívta fel a gyerekek figyelmét egyik cikkében arra, hogy ez a munka erős közösségi érzést fejleszt ki tanítványainkban, »amely azt parancsolja nekünk, hogy felelőseknek érezzük mas gunkat minden magyar sorsáért.« Ezt a nagy igazságot tette magáévá százéves gimnáziumunk tanári kara, amikor intézetünk százéves évfordulóját úgy kívánja