Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1909

II. A történet tanítása

II. A történet tanítása. A tanítás céljának kitűzésénél sokféle szempontból Dntos a történelem tanítása, de különösen két dologra ell állandóan figyelnünk : hogy a történelem a tanulót mállóságra nevelje, továbbá hogy összeköttetést teremten közte és a külvilág között. Az a feladata, hogy az ifjút, ha egyszer kikerül az ikola falai közül, belevezesse a társadalomba, bele a irsadalomnak egy szerves organizmusába, az államba, melynek a történettanulás által múltját, törékvéseit meg;mert ifjú hasznos tagjává lehet. Megismeri a különféle olitikai törekvéseket, az államformák különféle nemeit: izonyos következtetéseket vonhat le, legfőkép azt, hogy eki tisztelnie kell azon államhatalmat, amelynek gyáíolitó keze rája is kiterjed, védelmébe veszi őt. Azonban az államot, amely szorosan összefügg a irsadalmi élet jelenségeivel, nem szabad szűk nézőpontól mint a politikai küzdelmek eredményét tekintenünk, z államot polgárainak nemcsak a politikai életben — íondjuk — fejlődésben megnyilatkozó egységes akarata, ílja jellemzi, a politikai törekvéseken kivül az államalotás és fenntartás olyan tényezőiként kell jelentkezniük Í ifjú előtt a vallásnak és erkölcsnek, a gazdaságnak, £ irodalomnak és művészetnek, amilyen fontos szerepük an az államok életében. Egészen természetes, hogy a történettanítás a népnek nemzetekké, a nemzeteknek államokká alakulásául, s az államok fejlődésében nem elégedhet meg az— 5 —