Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1905

harcias nép ; hiányos fegyverzetüket pótolja rettenthetetlen bátorságuk. Aki elhagyja paizsát becstelen lesz; s az ilyen gyávának sem az istentiszteleten, sem a népgyűlésen nem szabad megjelennie. Öltözetük durva gyapjú vagy vászonszövet; a gazdagok ruhája testhez simuló. Családi életük tiszta; egynejűségben élnek, csupán az előkelőknek van több feleségük, ezeknek is csak azért, hogy ezáltal is kitűnjenek a köznép felett.

A hozományt a férj adja. Rendesen lovat, ökröket és fegyverzetet ad a férfi feleségének. A nő otthon fonással, varrással, házi munkával foglalkozik ; de el is kiséri férjét a háborúba, buzdítja őt a vitézségre. A házassag- törőt szigorúan büntetik. A férj házasságtörő nejét kiűzi házából és az egész falun végigkorbácsolja. — A család élén áll az atya, a törzs élén a törzsfő. 'főbb törzs alkotja a községet. A község csupán a szabadokat foglalja magában. Ezek közül kiválnak valószínűleg gazdagságuknál fogva a nemesek. A nemességből választják királyaikat, akiknek hatalma nem önkényes és korlátlan. Háború esetén a legvitézebb harcost vezérnek választják.') A papok szintén ezen osztályból kerülnek ki.

A szabad germán egyedüli foglalkozása a háború és a vadászat, egyébként tétlenül hever egész nap házában : a házi munkát elvégzik a nők, földjét megművelik a rabszolgák. Legfontosabb ügyeiket lakoma közben intézik el, azonban óvatosan nem hoznak tüstént határozatot. Holdtöltekor gyűlnek össze, hogy a fontosabb ügyekről tanácskozzanak. A papok nyitják meg a gyűlést; csendre intik a lármás népet, majd feláll a király vagy a törzs feje s beszélni kezd. Ha tetszik a beszéde, összeverik frameáikat (dárdáikat), ha nem, elkezdenek kiabálni. A gyűléseken döntenek a háború és a béke felett ; mondanak ítéletet a bűnösök fölött; itt választanak vezért

és veszik fel az ifjakat a harcosok közé.

*

Tacitus igy vázolja a germán nép életéi. Erős *)

*) Reges ex nobilitate, duces ex virtute sumunt,

Tacitus : Germania 7. §.

— 6 —