Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1905
egészséges uralomra termett népet lát benne; ha komoly támadást intézne egyszer a római birodalom ellen, a korcs nemzedék nem tudná vele felvenni a harcot. Hiábavalók már Diocletianus és Constantinus császároknak államszervezeti reformjai, hiába szünteti meg Constantinus a kereszténység üldözését; Róma menthetetlen. A keresztény vallás nemesíti ugyan az eldurvult lelkeket, de nem tesz külömbséget római és barbár között, csupán a keresztényeket választja el egymástól. A barbárok, a germán nép pedig már nagyon megzörgette a római birodalom kapuit. II. A rómaiak először 113-ban találkoztak a germánokkal. Skandinávia felől jöttek a vad szőkefürtű harcosok, Galliára törtek s egymásután semmisítették meg a római hadakat. Csupán Márius tudta a legvégső erőfeszítéssel megmenteni Itáliát ezen germán kimber és teuton nép kardjától. Julius Caesar gall hadjárata idején találkozik a germánokkal. 0 maga is átmegy Germániába, s vállalkozása járt annyi eredménnyel, hogy a Rajna vonalát a germán törzsek betörésétől biztosította. Augusztus uralkodása alatt a germánokban mindjobban mutatkozik a dél felé nyomulás vágya, és Augusztus két mostohafiát Drusust majd Tiberiust bízta meg a germán támadások megtörésével. A sikamberek a svévekkel és cheruskokkal szövetkezve már át is törtek a Rajnán és dúltak raboltak mindenfelé. Drusus vitézül harcolt ellenök, le is győzte őket, sőt meghódította a Rajna és Elba közét, ámde hóditó útjában lebukott lováról és nyakát szegte. (K. u. 9.) Halála után Tiberius vette át a sereg vezetését. 0 az Elba vonalát a Dunáéval akarta egy limes segélyével összekötni és ezért szüksége volt a közbeeső hegyes tartományra, a mai Csehországra. Ezen területen a markomannok laktak, kiknek Marbod volt a királyuk. Rómában nevelkedett, 70000 gyalogos és 4000 lovas katonája volt. Tiberius ellene vezette a pannóniai és illír légiókat. Ámde ekkor a pannóniai és illír kelták fellázadtak és Augusztus rémülve sietett a senátusba jelenteni, hogy a barbár — 7 —
