Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1905
le ; Skandináviában és a Jüt félszigeten pedig a normannok. Milyen volt a római földre letelepedett germán társadalom ; milyen volt a germán királyság; mennyiben alakult át Tacitus népe római befolyás alatt: arra a germán törvénykönyvek vetnek világot. A rómaiak példája ösztönzi a germán népeket, hogy törvényeiket Írásba foglalják és mindenütt, de különösen ott, ahol a római faj túlnyomó maradt, volt a római törvényeknek hatásuk az újonnan szerkesztett törvénykönyvekre. Ilyen törvény- könyv Theodorik Edictuma, a keleti gótok számára. Két nép összeolvasztására törekszik a nagy király, és két nép törvényeiből akart egységes törvénykönyvet szerkeszteni ; ép oly szerencsétlenül, amily kevéssé sikerült a római és gót népet egy birodalomban egyesíteni. Régi és minden tekintetben becses forrás a száli frankok törvénykönyve. Még az V. században készült, amikor a frankok pogányok voltak; négy törvénytudó férfiút választott a nép, akik megvitatták a peres eljárásnak minden esetét és megszerkesztették a törvénykönyvet. Klodvig alatt a frank nép felveszi a keresztény vallást és ekkor szükség volt a törvényeknek keresztény szellemben való átdolgozása. A törvénykönyvnek sok zűrzavaros intézkedéséből sok érdekes adat csillog elő. így pl. igen jellemző, hogy sehol sem találunk testi, annál kevésbbé halálos büntetést. A független, szabadságára féltékeny franknak méltóságán esett volna csorba, ha magát testi fenyítéknek veti alá. Híressé vált e törvénynek azon cikke, amely megtiltja, hogy száli-frank földet asszony is örökölhessen. Ezen törvény magyarázata az, hogy a birtok élvezetével katonai kötelezettség is járt, és a nő kizárása a földbirtok örökléséből általános volt a germánoknál. A XIV. században azonban Valois Ftilöp és III. Eduard közti trónversengésben sokat foglalkoztak ezen cikkel és Fülöp a trónöröklésre is kiterjesztette. A kisebb gyűjteményektől, mint a ripuári-frank törvényektől, a bajor-, friz-, angolszász törvénykönyvektől — 10 —
