Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1904

I. A főnévi igenév

bizonyítja.*_) Simonyi nem is tartja eredeti szerkezetnek, bár a rokonnyelvekben is megvan, hanem szláv nyelvből átvettnek. Szláv hatásra vall a mutatónévmás ottléte is. — Veres Ignác**) tartalmi igenévnek nevezi az ilyen főnévi igeneveket, mert megmondják, miről lesz szó a mondatban ; Simonyi meg tekintethatározónak mondja.***) A mondatszerkezet rendesen ellentétes értelmű. Pl. Pedig félni félnek I., 17 Szólni nem szólt II., 178. E) Eredethatározói főnévi igenév. Végül ez az irányulást, közeledést kifejező főnévi igenév mint távozást jelentő határozó (ablativus) is előfordul az ellen­tétes kifejezések egymásra való hatása folytán. A vágyó­dást és törekvést jelentő igék analógiájára az eredethatá­rozóval kapcsolódó félést jelentő igéket is összekötjük főnévi igenévvel, f Pl. Királyi szemébe tekinteni átall II., 341.' 2.) A főnévi igenév mint tárgy. Nem nagy fejlődés kellett ahhoz, hogy az irányt kifejező főnévi igenév tárgyesettel járó igék mellett is szerepeljen. Hiszen a tárgyeset is irányt jelez, de — mint Brassai mondja — még egyebet is tesz „nyakon ragadja, a mi felé irányul, amit az irányhatározóval nem tesz, hanem illő távolságban marad tőle".****) *) Idézve Thewrewk Emil : Figura etimoí. Nyr. III. 397. 1. "*) A magyar főnévi igenév használata általában és Petőfinél különösen (Nagyszebeni áll. főgimn. Értesítője 1885/6). •**) M Határoz ók 3001. t Simonyi: MNyelv 2 : 310. 1. MHat. 1 : 24. Nyr. 33 : 574. **"*) A magyar mondat 3 : 282; idézve NyF. 3 : 51. — így fogva fel a dolgot, nem is tekinthetjük külön mondatrésznek a tárgyat, hanem a három kate­gória : alany, állítmány és határozók osztályai közül ez utóbbihoz sorozzuk. (Az ural-altáji nyelvekben a tárgynak külön mondatrésszé való fejlődését nagyon elő­segíthette, az átható igéknek a tárgyas ragozással való elkülönítése.) —• Eléggé bizonyítja ezt, hogy a rendes átható igéket gyakran tárgytalanul használjuk (Simonyi Zs. : MNyelvtan 27. 1.), az irányt meg gyakran helyhatározói ragok helyett tárgyesettel fejezzük ki (uo. 98. 1.). — 9 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom