Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1904

I. A főnévi igenév

így áll tehát a főnévi igenév mint a mondat tárgya leginkább a következő igék mellett: kezd; akar, kivan, óhajt, vágy; szeret; szokott, talál, próbál, elfeled; mer, merészel; bir, tud, ad.*) — Ezek az igék nem is annyira a személyre vagy tárgyra való áthatást, mint inkább neki irányulást jelentenek.**) A vezérigének és a főnévi igenévnek ugyanaz az alanya. Az előforduló igék közül találkoztunk is már a kezdést, szokást, s az ellentétes ráunást jelentőkkel a véghatározói főnévi igenév tárgyalásánál Ezek ugyanis majd t-ragos, majd irányragos tárggyal állanak. Rendesen az igekötő (meg, el) teszi tárgyassá ez igéket. Pl. Kikben hatni elkezd a méreg I. 454 ; Meglopni akarja I. 4. ; Óhajtok pihenni I. 497; Szeretitek látni a kék eget I. 11.; Nem szokta küldeni ingyen a lapot I. 160. ; Ugy talált megütni II. 103.; Elfeledett bűváldozatul ebet ölni III. 65.; Effélét maga is csinálni próbálgat I. 107. ;• Nem mernek feléje szállani I. 67.; Keservesen tud kitérni I 17.; Három se érkeznek vele versenyt enni. Kiván, óhajt, vágy igék analógiájára a remél, hisz, vél és más rokon jelentésű igék, s az ellentétes retteg mellett is használatos a főnévi igenév tárgyképen Pl. Hitte annak vetni végét II. 414.; Nem rettegik anyjokat terhelni III. 59. Szeret analógiájára más szintén érzelmet és lelkiállapotot kifejező igével is összekötjük a főnévi igenevet Pl. Bogarászni restel I. 206. Táncolni, dalolni se szégyel I. 493. Az elfeled, próbál stb. analógiájára a kisért, tanul, elun, elmulaszt igék mellett is áll tárgyként a főnévi igenév Pl. Meg nem kisérthetem szólni bájaidról II. 422 ; Imádni tanulja az Istenséget I. 239.; Ránézni örömmel soha el nem unnék IV. 173. *) Uo. 95. 1. **) Sok nyelvtan nem tekinti ezeket az igéket teljes értelmű igéknek, hanem a német módjelző segédigékhez hasonlóknak, melyek csak a főnévi igenévvel együtt adnak teljes értelmű cselekvést. — 10 —