Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1903

I. Oláh Miklós levelezése a németalföldi humanistákkal

riánklcal, megírja „De Clade Hungáriáé et Ludovici regis interitu" c. művét, melynek cime is mutatja, hogy tör­ténetünket tárgyalja. Oláh ösztönzi őt a munkára, állan­dóan levelez vele, kap tőle politikai hireket és ő is ir neki egy-két adatot históriájához.') Ursinus Velius mindig tudatja Oláhhal, mennyire haladt elő munkájában, most mit dolgozik, mit szándékozik még megirni, stb. a) Paulus Jovius, olasz hisztorikusnak a figyelme szintén kiterjed a magyar dolgokra és Oláh Miklós a magyar viszonyokról értesiti őt. 3) Fentartja levelezését régi barátjával, akivel Mária udvarában kötött barátságot, de akinek távozni kellett onnét. Ez a kiváló műveltségű Henckell János volt. Külföldön járt iskolába, hol a humanista szellemet szivta magába. Udvari lelkész, majd kassai pap, majd ismét udvari lelkész lett. Erasmussal baráti viszonyban állott, és ugy látszik a vallási mozgalmakban is részt vett, mert az udvarból 1530-ban eibocsájtották, de a királyné némi tiszteletdijat rendelt számára. Bizonyára ő hozta létre Erasmus és Oláh közt az összeköttetést. Ezen tudósokkal folytatott levelezés is familiaris jellegű, s érdekes, hogy Oláh példájával mintegy kény­szerili humanista barátait, hogy neki is ilyes leveleket Írjanak. Kivételt csak Ammoninsnak néhány levele képez, amelyekben görög filologiai dolgokról van szó. 4) Azután meg Cranveldiusnak*), Nanniusnak egy-két levele, amelyekben tisztán csak egymás műveinek bira­latát közlik. 5) Más levelekből meg az tűnik ki, hogy nemcsak bírálják egymást, de javítást is tesznek egymás művein. Nannius kijavítja Oláh verseit, görög fordítását; 6) viszont ') 207—8. 2) 152—168. 3) 104; 122 ») 395—6; stb. *) Mechelni tanácsos, kiváló görög filologus. 5) 595 ; 600; 605, stb. 6) 609; 617. — 26 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom