Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1903

I. Oláh Miklós levelezése a németalföldi humanistákkal

Oláhra a saját fordítását bízza.

1) Cranveldius elküldi egyik munkáját Oláhnak;

2) O meg költeményeit Cranveldiusnak hasonló célból.

3) Néhány ilyen tárgyú és még egy-két humanista ömlengéssel és hálálkodással irt levelen kívül többi levelezésük egészen a mindennapi életből veszi anyagát. Ha valami történt ezen kör egyik-másik tagjával, azt siet Oláh tudomására hozni : tőle kérnek tanácsot, segítséget. Őt nem csak ugy kell tekintenünk, mint a kit tudásáért mindenki tisztelt, tudománya előtt kalapot emelt, hanem barátainak igazi atyai barátját, ki éber szemmel őrködik azok anyagi és szellemi jóléte fölött. Felkeresik őt mindenféle ügyekkel, és ő, akinek csak teheti, szívesen segit. Christianus Sacheus humanista ömlengések közt kér Oláhtól valami állást, s nagy dicséretek közt emlékszik meg Oláh régibb pártfogásáról, aki gondjai alá vette őt, mikor neki már senkije sem volt.

4) Az udvarból eltávozván Henckel, schweidnitzi (Szilézia) pap lett, és egy levelében panaszkodik Oláhnak, hogy alighanem oda kell hagyni papi állását, mert nagyon beteges. Kegydiját sem kapja a királynétól, melyet az megigért, és bizony ő rá van szorulva. Kéri Oláht, tegyen valamit érdekében.

5) És Oláh mindent megtesz érte, amit csak megtehet. Hozzá fordul, őt kéri Guilhelmus Lapidanus szerzetes, hogy eszközölje ki számára az apátnál a coadiutori beneficiumot.

6)*) Az egész birodalomtól segélyt kér a császár. Németalföldre is kirótták a megillető részt, a Vallis Regalis kolostornak — Gent mellett — is meg kell fizetni a mi őt illeti, mert ezt fizetik a papok is.

7) A ') u. o. 2) 599. 3) 602. ") 535. 5) 351. 6) 440. *) A coadiutor a püspök vagy apát kisegítője, ha az betegsége vagy öregsége miatt teendőit nem végezheti, ') 507. — 27 —