Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1895
készíteni etymologikus szócsoportok összeállításával. Rendes tárgyalásában első az igeképzés. Megkezdi az igenemek megkülönböztetése: cselekvő és szenvedő (át nem ható, átható és műveltető, igazi szenvedő és visszaható) igék, a hozzájuk tartozó képzőkkel; továbbá a gyakoritó igék s a használatosabb gyakoritó képzők; végre a ható vagy tehető igék. Következik a névszóból való igeképzés, (főleg az —1, —z, —ász képzők: főnevektől származók; továbbá a valamivé válást és valamivé tevést jelentők: —zik vagy —dik — ul és —it végűek; melléknevektől származók). Azután a névszóképzés, még pedig az igékből képzett névszók (itt előbb az elvont cselekvést jelölő főnevek és igenevek tárgyalhatok, azután cselekvőt jelölő igenevek: melléknévi igenevek és melléknevek). Utoljára maradnak a névszókból származó névszók (a főnevek közül a kicsinyitők s az elvont — ság, - ség- féle szók, a melléknév-képzők közül főleg a következők tárgyalandók: — s, —ú, —ű; — tálán, —i, —nyi, a fokozás, a sorszámképző. —d). Az egész évi tanítást az év közben tanultaknak átnézetével, összefoglaló megbeszélésével lehet befejezni. A szóbőség megszerzése végett, mely előkészületül szolgáljon a stilus szabatosságához és változatosságához különösen a rokonértelmű szavak későbbi tárgyalásához is, időről időre, kivált ha egyes olvasmányok végig vannak tárgyalva, az előfordult főbb fogalmak nevei tárgyi csoportokban állitandók össze. Ez az összeállitás mindig folytatandó, de a második harmadban a szóképzés előkészítésére etymologikus csoportokkal bővítendő, úgy azonban, hogy csak egyes, világosan összefüggő szócsaládok állíttatnak össze. Majd a harmadik harmadban ezen etymo- logiai csoportokból szóképzési csoportok alakíthatók a képzők szerint. c) Feladatok. A feladatok közül az elsők lehetnek egyszerűen másolás a helyesírás gyakorlására; később a tanítás fokához képest bizonyos mondatokhoz lehet Íratni mondatelemző kérdéseket; utóbb ilyen kérdéseket dictálni s feleltetni rájuk, végre az olvasmányok nem elemzett részeiből példákat kerestetni a tanítás menete szerint. II. osztály. Hetenkint 5 óra; 3 óra olvasmány, 2 óra nyelvtan. a) Olvasmány. Az olvasmány tárgya és feldolgozása ugyanaz, mint az első osztálybelié. Különbség annyiban tehető, hogy az összefüggőbb történeti mondák a magyar kereszténység első századaiból a második osztályra jutnak. Párhuzamosan velők tárgyalhatok rokon tartalmú görög mondák az államélet s törvényhozás kezdeteiről. Feldolgozásukban különösen kiemclendők és gondosan egybefüzendők a történeti adatok is, hogy előkészítésül szolgálhassanak a történet rendszeres tárgyalásához. b) Nyelvtani anyag. Mondattan. A mondattani anyagot az első osztálybeli tárgyalás kiegcszitésekép a mondatelemzés isméilésévcl kapcsolatban, a határozók részletesebb fejtegetése szolgáltatja s a dolog természeténél fogva legtöbb gond fordítandó) az átvitt és képes értelemben használt helyhatározó kifejezésekre s a rokon és egymással váltakozó határozók megkülönböztetésére. E mellett elemzés közben folyvást fel kell bontani az összetett mondatokat részeikre, cs főleg a mondatrészekkel párhuzamos mellék- mondatokra kell ügyelni s ezeknek főbb fajait egymástól megkülönböztetni. Majd — 84 —
