Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1895
a mellékmondatokra vonatkozó ismeretek bővítendők és rendszeresitendők; azonfelül kiegészítendő a mondattan a mellérendelt mondatok tüzetes tárgyalásával. Végül maradnak a bonyoiódoltabb mondatszerkezetek, melyeknek elemzésében szorgalmasan gyakorlandók a tanulók. Szótani ismeretek. A szótani ismeretek bővítését ez osztályban két irányban kell folytatni. 1. A tárgyi szócsoportok összeállításánál s fejtegetésénél, de a dolgozatokban is figyelmet érdemelnek a rokonértelmü és az ellentétes jelentésű szavak különbségei és használata. 2. A szóképzési csoportok pedig felhasználandók a ritkább képzők tárgyalására, a végből, hogy a szóképzés körében szerzett ismeretek minél előbb még az első harmad végére rendszerezhetők legyenek. A tanító eljárása ugyanaz, mint az első osztályban. c) írásbeli dolgozatok. Az Írásbeli dolgozatok párhuzamosan haladnak a nyelvtani oktatással, melynek pontos begyakorlása a czéljok; de a második harmadtól kezdve néha már az olvasmány, főleg a költői olvasmány tartalmának előadására is kiterjedhetnek. Czélszerü eleinte a dolgozat pontossága kedvéért az összefoglaló kérdéseket, melyek szerint a lcirás történjék, az iskolában előre megállapítani s felíratni. III. osztály. Hetenkint 3 óra; fele részben olvasmány, fele részben nyelvtan. a) Olvasmány. A kiszemelt olvasmány (a milyen pl. Szalay László: „A tatárjárás Magyar- országon 1241—42-ben“) egész terjedelmében megköveteli a tárgyalást. Czélja egy nagyobb egésznek szerkezetét feltüntetni és összefűző fejtegetés tárgyává tenni A tanár az egyes részek szokott magyarázó tárgyalásán felül világítsa meg tehát, a mint alkalomszerűen más-más tárgyra tér át, az előadás menetét, a mű compo- sitióját; gondoskodjék különösen arról, hogy a hol ugyanazon esemény folyama megszakad, mellékes vagy párhuzamos eseményeknek adva tért, mígnem ismét folytatólagosan feltűnik, a külön vált részeket egybekapcsolja s egészszé összefoglalja. A fent említett mű tárgya, mely nemzeti életünk egyik kora válságát művészi kézzel, jellemzctes vonásokban, az egykorúakat is megszólaltatva, rajzolja, igen alkalmas a mondákon fejlődött történeti érdek megerősbitésére, azonfelül az író erkölcsi ítéletének nemes erélye mély, maradandó benyomást fog tehetni az ifjú lélekre, ha a tanár el nem mulasztja méltató taglaláséit. bj Nyelvtan. Elméleti feladata ez osztálynak a szerzett nyelvtani ismeretek rendszeres összefoglalása és igy áttekintő ismétlése. Az egész rendszer három főrészre oszlik : hangtanra, szótanra és mondattanra. A hangtan narom részre osztható : az első a hangoknak fölosztásáról, a második változásaikról, a harmadik leírásukról (a helyesírásról) szól. A szótan két nagy részre oszlik az első a szavaknak jelentésével foglalkozik, tehát a beszédrészek különbségeivel és a rokonértelmű szavakkal; a második az alaktan (ebben előbb tárgyalható az összetétel és a szóképzés s csak azután a ragozás, mely már a mondattani viszonyokkal függ össze). A mondattan először az egyszerű mondat részeivel s szavai rendjével foglalkozik; — 85
