Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1893
GaLliciában a hegység uralkodó kőzete gránit; gneisz, porphirral áttörve, sőt ó és uj Castiliában is ezen képlet lép előtérbe, mig a Tejótól délre a pala közetek között csak ritkán, t.ör.át gránit. A félsziget geológiai helyzetéből következtethetjük, hogy, az keletre terjedt, hol a — majdnem kizárólag — fiatalabb kőzetek lerakodását találjuk, ezek között a kőszén képlet volt széles Ívben kifejlődve, de később a tenger áram lerakódásai ájtal elfedetett. A keleti part hegységei Alicaníe-tól Santander-ig triász, jura és kréta .képletből vannak összetéve. A cantabriai hegység egész keleti része Santander és Sebastian között kréta mészből áll és arra utal, hogy a tertiär korszak beálltáig egy tengeri áram a központi fennföldet elválasztó a Pyrenacusoktól. Ugyan ezen körülmény hozta létre ama csatornát, mely Sierra Moréna és Sierra Nevada hegységeket elválasztotta. A Sierra Nevada tömege ugyan régi — átmeneti palákból álló. — mégis magasomelkedései újabb geológiai produkeziók. • ; i - ; j , A félsziget ckkénti alakulása mellett is, maradtak édesvízi tavak, melyek a fennföld magaslatain képződtek, de idők folyamán eltűntek, A tertiär korszakból fennmaradt tavak voltak: jelenleg az Ebró által öntözött Aragónia ; Ó és Uj Castilia. A félsziget főtömege nyugatra lejtősödik, úgy hogy a folyók a kristály kőzetek és silur palákból alkotott hegységeket áttörve ezen oldalt öntözik, minek folytán majdnem torkolatukig fennsik szerii jelleget képviselnek. A folyók ezen eredetüknél fogva kevésbé hajózhatók, sőt a Tejo és Quadalcjuivir is csak torkolatukhoz közel használhatók e czélra, miért is a félsziget belseje felé a közlekedés nagyban gátolva ,v,an. A félszigeten, határainak tagolatlansága és belső' felületének egyhangúsága daczára . földtani szempontból igen ’nagy változatosságot találunk, mely az országot ásványok. és fémekben Europa államai között a leggazdagabbá teszi ; mint ilyen már az ó korban nevezetes volt, de csak a legújabb korban lett a bányaművelés hazája. Catalonia parthegysége a Pyrenaeusok keleti részéből ágazik el, mely északon a Tér, Barcelonánál tor.kalló Llobregat és, délen az Ebró folyó által lesz öntözve, folytatólagosan a központi feltérség keleti ágával egyesül. Némely részében magánosán álló zeg-zugos hegycsoportból áll, ilyen az északnyugati . ágban levő — 7 —
