Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1893

M. Serrat (1240 m.) és nem mindenütt érinti a tengerpartot, hanem attól távolabb húzódva termékeny parti lapályt képez. E hegység gazdag érczekben, kőszénben, kősóban és ásványvizekben. E parti hegységhez éjszaknyugaton egy derékszögű háromszöghöz hasonló terület a Barcelonai medencze fűződik, melynek alapvonalát a Cata- loniai parthegység képezi, éjszaknyugntról délkeleti irányban a háromszög teljes hosszában az Ebró folyó által van öntözve. A folyó iránya eredetétől — a Kantabriai hegységtől — torkolatáig délkeleti irányt követ, csak Catalonia parthegységének áttörésénél tér el ezen irányától és éjszaknak tart. Felső völgye a bas- kok tartományának déli részében alkotott kisebb fennfölddcl és a központi fensik párkány hegységével alkotja Aragónia felső lépcsőjét, mely mintegy 450 m.-re fekszik a tengerszine felett. Navara és Aragónia között észrevétlenül esik a fensik, de a szó szoros értelmében vett mély földet sehol sem képez; az egész terület egy kiszáradt tengeri medenczéhez hasonlít, sok helyen homokos sivatag jelleggel, miért is népessége gyér és jobb talaja is kevésbbé müveit. Az Ebró daczára számos mellékfolyóinak, melyek közül a Jalon és Segre legfontosabbak, vízben szegény és nagy mérvli eliszaposodása miatt csak Aragónia központján lesz hajózható, melyen még V. Károly által építtetett »Császárcsatorna« sem segíthetett. Az újabb időben ugyan nagy gondot fordítanak a folyó tisztítására, mégis közlekedési ut a kívánt értelemben nem lesz, ebben gátolja Catalonia hegységét áttörő szikla medre.

A központi Jensik éjszak déli kiterjedése 550 km. és nyuga keleti hosszúsága 375 km,; a benne ömlő folyók irányából következtetve nyugatra, az Atlanti oczeán felé lejtősödik. Éjszakon, keleten és délen párkány hegységekkel van övezve, belseje a benne elvonuló gránit hegységek által két nagy részre : Ó és Új Castiliára van különülve.

Éjszaki páikány hegységét a kantabriai és Asturiai hegység képezi, melyek a Biskay öbölnél a Pyrenaeusok átmeneti folytatását képezik és a tengerparttal — egész a Minho és mellékfolyója, a Sil által alkotott szögletig — párhuzamosan haladnak, honnan délnyugati irányt követve a Gallicziai hegységbe mennek át,

Valódi párkány hegység, a mennyiben a tőle délre fekvő fensikot alkotp kőzeteknek megfelelő képződésű ; keleti része