Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1893
reactio, azaz igen erős hideg éjszaki szél indul meg, e hideg sze lek egyik faja a spanyol által elnevezett Gallagó gyakran dühönj Cattilia fönsikján. Termények : Az éghajlat viszonyaival karöltve jár a Conti nensek termelő képessége, melyhez azonban a talaj phisikai é: chemiai alkata jelentékeny tényezőként járul. Pyrenaei félszige, fensikjain egész területeket találunk kietlen, fátlan pusztasággal csak itt-ott előtünedező bokrokkal és illatos fiivü legelőkkel; né mely részük gabna termelésre alkalmas ugyan, de a hol mester séges öntözők vagy a gyakori légköri lecsapódások a termelőnél nem nyújtanak segéd kezet, ott csak silány aratás várható. Ellen ben a középtenger partvidéke igen eredménydus földmivelő ta lajjal rendelkezik, hol gyakran 2—3 termést élveznek (búza, ten geri és konyha veteményekből.) így Catalonia, Valencia, Murcia Granada és alsó Andalusia van e szerencsés helyzetben, melye azonban nem csak a folyók, hanem a mesterséges csatornák álta! szolgáltatott vizbőség is nagyban elősegit. Leggazdagabb buzater- melés O-Castilíbán, Leonban, a Quadalquivir völgyében és Por tugáliában Alemetejo és Társ os Montesben van. A hol az öntö zés nem alkalmazható a rozs, árpa és olajfák mezeje veszi kéz detét. Valenciától délre és a megfelelő szélességben — Portugáliában — találjuk a déli gyümölcsök övét is: Elchénél a datolya pálma, narancs, gránátalma, füge, szt. jánoskenyér és mondola ü erdők regényes viránya lepi meg az utazót. Gyapotot termelne! alsó Andalusiában. Borainak kitünőbbjei : Xeresi, rotai, alicanti maiagai, elroporti, mauzanillai, portoi; de a szőlőtermés nagj része mint aszú csemege szőlő jön a világ piacz forgalmába. Nagj menyiségben termelnek még lent, kendert, pirosító bűzért ; dohányt azonban keveset. Spanyolországban nagy erdőségek található! éjszakon és délnyugaton, mig Portugália erdőkben szegény. Déler találjuk a paratölgyet; éjszakon a fenyő, jegenye és puszpángfa régióját. Portugáliában egy esparto nemű fa tenyésztésével fog lalkoznak, melyből szalmatakarókat, kosarakat, kalapokat és czi- pőket fonnak. Mindezek mellett a félsziget termelő képessége még ma is alacsony fokon áll, mit részint a benlakók természetében részint a kedvezőtlen talaj viszonyokban kereshetünk ; a viszonyok kedvezőbb alakulásával egyike a leggazdagabb termelőképességi állammá alakulhatna. Állattenyésztés ügye sem mutat kedvezőbb — 16 —
