Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1893
képet. A baromtenyésztés, mely az előtt annyira jelentékeny volt ma már kiválólag a ló és juh nevelésre szorítkozik. Öszvérei keresettek. Juhai az állattenyésztés főgazdasági ágát képezik, azonban az egykor nevezetes merinoi faj annyira elkorcsosult, hogy Szászországból kellett keresztezés czéljából uj fajokat behozni. A kedvezményes juhtenyésztő társulatok gátlólag hatottak sokáig a föld cu kiválásában. A juh tenyésztés évenkint átlag 42'/a millió kg, gyapjút mutat fel. Estramadurában jelentékeny a kecske és sertés tenyésztés. Vad bikák a hegységekben tanyáznak, bika viadaloknak évenkint mintegy 3—4000 ló esik áldozatul. Méz mindenütt lesz termelve. Valenciában, Murciában, Arragoniában, Granadában és Uj Castiliában nagyban virágzik a selyem terme lés. E helyeken sok a bibor bogár, melyből évenkint 4000 mmázsa esz Angolország festék gyáraiba szállítva. Vad állatokban a félsziget gazdagnak mondható : éjszakon faikas, róka, görény, melyét, hiuz, vadmacska ; saskeselyti és erdei fájd tanyázik. Délen sok afrikai állat van meghonosítva : ichneum, nycst, cgypupu eve, és Európában egyedül itt található selyem majmocska Gibraltár környékén. Tengeri nyúl az egész félszigeten otthonos. A vándor madarak nagy serege itt telel. Gallicia, Valencia és Cataonia partján nagyban űzik a tinnhal, szardella, Iazacz és osztriga íalászatát. Koraitokat Andalusia partjain halásznak. Portugália íllatügye Spanyolországé mellett eltörpül, gyapjú termelése silá- lyabb, selyem nyerése kevés, vadjai is gyérebbek. Halászata isekély jelentőségű, sőt hal behozatala lényegesen emelke- lettebb. A bányászat főbb termékei: ólom és higany nagy mennyi- iégben, arany és ezüst alárendeltcbb, ezeken kívül bányásznak : •özet, graphitot, horgany pátot, vasat, ként, timsót, kősót és kőszenet. A bánya termelés átlagos jövedelme 60 millió frt. Az ipar úgy Spanyolhonban, mint Portugáliában nagyon is láttérbc szorult, sőt ez utóbbi helyen az angol ipar behozatala 4 hazainak fejlődésére gátlólag hat még mai is. A spanyol ipar a 40-es évek óta indult némi lendületnek, őt egyes ágakban az európaival lépést tart. Kiváló ipar ágai : ielyem gyártás Valencia, Zaragoza, Murcia és Granadában honos, ’amut gyártás és csipke készítésben Catalonia játsza a főszerepet. V posztó gyártás főhelye Mauresa, Tarrasa, Sabadell. jVászonne— 17 —