Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1893

íeskeny völgyénél két részre szakad, melyeknek egyikeaz éjszaki legyekkel kapcsolódik össze. A granadai völgy főkikötője Malaga íová a völgyből azonban csak kendő utón juthatni, mennyiben \udalusia parthegysége a parttól vissza verődik és a kikötőt fél cör alakban övedzi. Ezen a tengerpart felé néző völgykatlanok izolgáltatják a Spanyol borok királyát. A parti hegyláncz Malagáéi délre húzódik az ó korban Hercules oszlopának a 8. században barik arab vezértől Gabel al Tatáknak s jelenleg Gibraltárnak ne. mzett pontban teljesen elszigetelt Jura mész tömegű és számos barlangjáról nevezetes hegy fokban végződik. Végre Ronda-ban aláljuk az utolsó feltérséget a Pyrenaei félszigetnek, mely kiága- ásaival a félsziget déli háromszögét behálózza.

Tavakban a félsziget igen szegény, mind össze a keleti páron találunk néhányat, de ezek is alárendelt minőségűek. A keleti tart déli részében néhány laguna szerű képződmény is található.

Éghajlat a Pyrenaei félszigeten igen különböző, mit nem föld- ajzi szélességű elterjedése —, hanem egyes területeknek a tenger ■art, fensikon vagya hegységek közötti fekvésének tulajdonítható, t félsziget mindkét politikai államában átlag három földövet kii- inböztethetiink meg: i) mérsékelt hideget, a Pyrenaeusokban. last ilia fensikján átlag és Portugália éjszaki magasabban fekvő észéin ; 2) mérsékelt meleget a keleti és északkeleti részen, hol a ma- ssági kiterjedés mindinkább törpül, a nyugati partm entén, hol a rolf áram meleg levegője az időjárást szabályozza és 3) forró ég- ajlatot Valenciától Murciáig, alsó Andalusiában. A benső fensi on tapasztalható a legnagyobb léghőmérséki eltérés, úgy hogy ladridban az évi közép meleg 15 Co és mégis januárban a hő- íérő gyakran — 5 CO mutat, augusztus hóban pedig 40 CO a íermomcter állása. Portugáliában Lissabon környékén a hőmérő igadozásai 25—37’5 CO között változnak. Legnagyobb az esőzés lalliciában és Portugáliában Coimbrában, mig a benső fensikon s .élen kevés a légköri lecsapódás. Malagánál s Portugália déli részén havazás ritkaságok közé tartozik. Legkellemesebb éghajlattal a ask provincziák dicsekedhetnek. A déli partvidék, Afrika Saharához közel lévén, gyakran részesül a Számumnak irtózatos csa- ásaiban, melyek között a növény életet megsemmisítő erejét nem gyszer érzi. Gyakran a déli szelek hatalmas működése vissza -.oritja a levegőt és ha hatása megszűnik beáll egy hatalmas