Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1874
Ismereteink az Üstökösökről. I. Ardua sed vitae carior veritas. A spectralanalysis meghatározván több égitestnek fémalkatrészeit, a titokszerü bolygók-, az üstökösök- elemzésébe még nem bocsátkozott. Hiába, sűrű köd borítja még a mindenségnek törvényszabta tüneményeit, és csak a szerencsésebb utókornak sikerülend talán azt szétoszlatni. De ha csodálatos e nagy világ az ő tüneményeiben, sokkal csodálatosabb a microcosmos az ő emberi természetében; mert legtöbbet tud beszólni arról a miről legkisebb fogalma sincsen. Ezt tapasztaljuk az emberiség minden rétégéiben. A köznép babonás hite, mily kiirthatatlan gyökereket vert, arról meggyőződhetünk ha meghallgatjuk kifogyhatatlan beszédeit a boszorkányok- és a kuruzsolúkról, a kisértetek és a lidérczekről, végre azon számtalan büvszerekről melyeknek természetfölötti erőt tulajdonít. És az üstökösök csóvája mi egyéb a köznép szemében mint a meg- haragitott istenség büntető vesszeje ? Rémkép ez mindig, melytől a nép retteg mint az igazhitű jámbor muzulmán a holdfogyatkozástól. De, hogy a tudós világ sem ment egészen az előítéletektől , mutatják ezt szebbnól-szebb nézetei az üstökösökről. Mi az üstökös ? Minden definitio egy-egy lepel, mely titokszerüsóget takar. Többeknél: „Anyag nélküli anyag." És mégis több tudós szerint mily borzasztó catastrophát idézhetne elő ezen anyag nélküli anyag, ha csóvájával légy intené földünket. Mit szóljunk továbbá arról, hogy az üstökösök még előhírnökei is a pusztító dögvésznek, a háborúnak s egyéb csapásoknak ? Ha a köznép jobban ki volna tanítva, nem nagy fontosságot tulajdonítana a boszorkányoknak, a ki- sértetek és a büvszereknek. És ha a tudósoknak kellő ismeretük volna az üstökösökről, ily csodálatos dolgokat, ennyi sok absurdumot nem olvasnánk rólok. Mennyire haladtak a csillagászok a fény természetének ismeretében, kitűnik azon fogalmakból, melyeket magoknak az üstökösökről alkottak. Az üstökösök — úgymond — csillagok, égi bolygó testek, tehát anyaggal bírók mint a többi. Az eddigi vizsgálatok Herschel-től kezdve mindinkább bizonyítják, hogy az üstökösöknek semmi tömegük sincsen; mert ha a földköri lég sűrűségének csak századik részét bírnák, az már ószleltetett volna. Ebből önkényt következik, hogy az üstökösök anyag nélküli testek, és ezen anyagnélküli anyag tökéletesen átlátszó; az üstökösnek minden egyes része az, sőt magván keresztül, mely természetesen már különféle fokozatán ment át a sűrűségnek, — a legkisebb csillagok is láthatók. Bessel a legpontosabb észleletek után bizonyítja még, hogy az üstökösök nem törik meg a fényt, tehát semmi fénytörést nem okoznak. Végre Arago az ő szellemdus vizsgálódásai után azon eredményre jutott, hogy az üstökösöknek fénye nem egyéb mint a naptól kölcsönzött fény! Ha mindezek után a csillagászok mondják, hogy az üstökösök a naptól megvilágíttatván annak fényét visszaverik, úgy azon véleménynyel vannak, hogy az valami a minek anyaga nincsen megvilágíttathatik, és hogy a testnélküli lény a fényt visszaveri, vagy hogy átalában valami a mi tökéletesen átlátszó nem bocsátja át a fényt, hanem visszaveri. De az üstökösök a napfényt visszaverik, sziikségképen kell, hogy minden fényt, tehát a csillagokét is verjék vissza. A miből következik, hogy az üstökösök nem átlátszók, és az ő állományukon át a csillagok nem láthatók. Mindezen körülményekből és az üstökösök összes tüneményeiből csak azon észszerű következtetést lehet vonni, hogy ezek nem lehetnek egyéb mint fénytünemény, egy odavetett ábrázoló napfény. Jegyezzük meg, hogy már a régiek is ezen nézetben voltak a nélkül, hogy a fény tüneményeiről azon ismereteket bírták volna, melyek mai napság az ezerféle kísérletek nyomán megszerezhetők. Az üstökösök mivoltáról tüzetesebben tárgyal egy jeles mű, *) melynek ismertetését röviden adjuk. Előre bocsátván az üstökösöknek a szerzőhöz intézett és élénk humorral irt levelét, hosszabb bevezetésben közli az üstökösök történelmét, nevezetesen a tudósok közt uralkodó nézetek és hypothesisek fejlődési korszakát. Több mint húsz század óta az üstökösök a legéberebb szemléletnek tárgyai. Ezen magában véve egyszerű tünemény az üstökös hova-tovább bonyolódottabb és titokszerűbb lénynyé *) Considórations sur les Coméses. Par Charles Nagy. Paris 1862. 1*
