Szent Ferenc-rendi katolikus gimnázium, Érsekújvár, 1874
4 vált. A rakásra halmozódott ismeretek összekeveredtek; minden tudós, minden nagy férfiú meghozta adóját, hogy növelje a zavart, sőt minden tudományos vívmány hozzájárult, hogy a kérdést homályosabbá tegye, hogy a nehézségeket nagyobbitsa, és az akadályokat sokasitsa. És azért az üstökösök mai napság körül vannak fonódva a legnagyobb géniek véleményei és nézeteivel, hy- pothesisekkel melyeknek száma legio, tudományos elméletekkel és főleg szabatos számolással. Hogy hozzájuk férhessünk, szükséges lerombolni az egész bábeli tornyot. Az üstökösök sajátságos alakjuk és még inkább rögtöni megjelenésük és eltűnésük által több rémületet okoznak az embereknek mint bármely más tünemény, magát a napfogyatkozást sem véve ki. Ha e rettegéshez babona csatlakozik, ez nem csoda, de meglepő azon befolyás, melyet az üstökösök a legfelvilágosodottabb férfiakra is gyakorolnak, összezavarván a legműveltebb elméket, melyek a legszilárdabban megállapított és a legfáradságosabban szerzett igazságokat és törvényeket felforgatják. Hogy e morális tüneményt felfoghassuk, kérdjük az okát, és az üstökösök történelme meg fogja mondani : Ez a hypothesisnek következménye. Tycho volt az, ki meghatározá az üstökösök sorsát kijelentvén, hogy ők valódi égi tetsek, kik a nap körül keringenek mint. a bolygók, hanem a pályájuk különböző, fölötte meghosszabitott petekörök; később hozzáadatott, hogy ők is egy részét képezik a naprendszernek, és ugyanazon törvényeknek hódolnak, melyeknek a többi égi testek alávetvék. Ту eh ónak e jelentése elfogadtatott az egész világ által mint oly igazság, mely minden vizsgálaton felül áll, mely nem tűr kétséget, holott e hypothesis nem alapszik sem előleges tanulmányozáson, sem észlelőtökén, sem számoláson. A jó Kepler meghagyó az üstökösöket, a meghosszabitott petekörökben, részint mestere iránti tekintetből, részint pedig azon meggyőződésből, hogy két bolygó közt marad még tér egy kissé meghosszabitott petekörnek: de soha sem jöhetett arra a gondolatra, hogy a naprendszernek valamely égi teste képes lenne egy másik ugyanazon rendszerhez tartozó égi test pályáján tólhaladni. És ezen férfin tele lángészszel és képzelődéssel bizonyára óvást tesz ha gyaníthatta volna, hogy Halley üstököse elég vakmerő legyen, nemcsak valamennyi bolygónak pályáit átlépni, hanem még el is illani és a naprendszert elhagyni. A nagy Newtonnak egyéb dolga volt, hogysém az üstökösökkel foglalkozzék; de megerősítvén Kepler törvényeit, Tycho hyp^hes.isót is helybenhagyó. S igy az üstökösök rabszolgák közé soroztatva és engedelmiségre kárhoztatva kénytelenek magokat alávetni a szigorú törvényeknek. Meglátjuk miként hajtják azt végre. A harmadik astronomikus törvényhozó a nagy Laplace, ki saját tekintélyénél fogva szintén megerősítő elődjeinek véleményeit kijelentvén, hogy az üstökösök ugyanazon törvényeknek alávetvék, melyek a mitidenséget kormányozzák. Nagyon természetes, hogy az egész világ meg volt róla győződve, hogy az üstökösök nagyon meghosszabitott peteköröket Írnak le a nap körül, és hogy minden csillagász kötelessé- nek tartó azonnal számolás alá venni az üstökös pályáját mihelyt az csak előtűnt. Mondják, hogy az üstökösök körülfutják az eget minden irányban, és hogy a legtávolabb tájakról jönnek hozzánk. Ezzel kétségkívül azt akarják mondani, hogy az üstökösök nem hódolnak a megállapított törvényeknek, és hogy a mindenségben nem létezik sem rend, sem állandóság mi nélkül az üstökösöknek kellene alkalmazkodniok. A nagy Kepler szerint annyi az üstökös az égen a mennyi hal van a tengerben; és az egész világ szerint mindig uj üstökösök jelennek meg, melyeket soha senki sem vett észre a földön. Hogy mindig uj üstökösök jelennek meg, ez magyarázatát leli azon theoreinában, mely mondja: „Az üstökösök mozgásuk alatt megzavartatnak és a legkisebb akadálynál eltérnek útjoktól; a miből következik, hogy az üstökös változtatja pályáját, és oly metamorphosison megy át, hogy végkép ismerhetlennó válik; és ezen oknál fogva bebizonyittatott, hogy az üstökös egészen eltün- hetik.“ Valóban szükséges js volna, hogy felfoghatóvá tegyék, mórt nem látjuk oly roppant me- nyiségét az égi testeknek, melyeknek száma mindig növekszik ? és hogy megmagyaráznák miként jelennek meg az üstökösök és mikéut tűnnek el. Kepler, Newton és Laplace törvéuyei nem akadályozhatják meg az üstökösök ka- tastropháját.; előbb-utóbb kell nekik megsemmisülniük, szétszórván állományukat, a térben kell elveszniük. 4z üstökösök közelednek a naphoz a mennyire csak lehetséges, némelykor jobban mint lehetséges, és azután elvonulnak, elrejtvén magokat a legtávolabb csillagok közé a nélkül, hogy csak legkevésbé is respektálnák az attractio törvényeit. Senki sem látott még üstököst pályájának jelentékeny részét, mondjuk egy harmadát vagy negyedét megfutni; senkinek sem lehet legkisebb fogalma egy égitest pályájáról, mely ki viliről jővén a naprendszerünkbe, rohammal tova halad. De ki kételkedhetnék, hogy az nem rendkívül meghosszabitott ellipsis? Senki sem látott még üstököst naprendszerünkbe lépni vagy abból ki
