Erős Vár, 2005 (75. évfolyam, 1-6. szám)
2005-12-01 / 6. szám
ERŐS VÁR 5. oldal 75. évfolyam ITT VAN A SZÉP KARÁCSONY, AZAZ MITŐL ÜNNEP AZ ÜNNEP? Itt van a szép, víg karácsony, élünk dión, friss kalácson: Mennyi finom csemege! Kicsi szíved remeg-e? Karácsonyfa minden ága csillog-villog, csupa drága, szép mennyei üzenet: Kis Jézuska született. Jó gyermekek mind örülnek, kályha mellett körben ülnek, aranymese, áhítat minden szívet átitat. Pásztorjátszók be-bejönnek és kántálva ráköszönnek a családra. Fura nép, de énekük csudaszép. Tiszta öröm tüze átég a szemeken; harangjáték szól, éjféli üzenet: Kis Jézuska született! Amikor így december közepén felcsendül Dsida Jenő verse, újra és újra átjár bennünket egy különleges vágy. A gyermekkor után, a titokzatos, rejtelmekkel teli karácsonyesték után. Az érzés után, hogy valami nagy-nagy meglepetés vár ránk az ajtók mögött. De jó lenne újra így ünnepelni! Vággyal, áhítattal. E nélkül nincs tiszta öröm, e nélkül nincs remegő szív. S félek, e nélkül nem hallani az éjféli üzenetet sem. S ha ez nincs, akkor meg egyáltalán mit ér az ünnep? Mit ér a fáradság, a roskadozó asztalok, a nagy halomban heverő karácsonyi csomagoló papírok? Nem marad nyomában más, csak hiány, elégedetlenség, s az óriási űr. Pedig pont ezzel vagyunk már torkig, pont ez az, amiről úgy véljük, tovább már nem bírjuk. Pont ez az, ami helyett elkelne végre valami más. megnyílása, a titkok felfedezése. Jó lenne áhítattal ünnepelni. De hiányzik a régi keret, a kályhának ez a melege, a diónak ez az íze, a friss kalácsnak ez az illata. És hol vannak a pásztorjátszók? Mi maradt belőlük? E- lőre gyártott, tartósított bejgli, parádés televízió műsor, Stille Nachtot játszó kínai mikulások ... Jaj, ha kidobtuk a régivel az éjféli üzenetet is. Mert helyette nincs más. Kevés hozzá a szeretetről, békéről, boldogságról szóló emberi gondolat. Túl sérülékeny, túl törékeny ahhoz, hogy az ünnep alapjaivá váljon. Azt az éjféli üzenetet nem pótolhatja ma sem semmi. Azt az éjféli üzenetet nem lehet lecserélni, mert hogy túlságosan elavult, elkopott. Erre az üzenetre nem lehet azt mondani, nem divatos, ma már más világot élünk. Nem lehet modernre cserélni. Nem pótolható, nem helyettesíthető. Ha nincs, akkor ott marad az űr, és helye, bármivel próbálkozzunk is, valójában betöltetlen marad. Üdvözítő született ma nektek, Aki az Úr Krisztus, a Dávid városában. A jel pedig ez lesz számotokra: Találtok egy Kisgyermeket, Aki bepólyálva fekszik a jászolban. Jó lenne az ünnepen a friss kalács illatának, a szeretetben megélt pillanatok szükségességének felismerése mellett, azt is felfedezni újra, hogy mindezek alapja az éjféli üzenet. A hír, hogy megszületett a Megváltó. Ez ad igazán értelmet az ünnepnek. És a hétköznapoknak. A jászolban felsíró Kisgyermek a keresztet hordozó, a halált legyőző Jézus Krisztus. Jó lenne, ha az ünnepen nem csupán a régi emberibb, tisztább kereteket próbálnánk becsempészni otthonainkba, hanem ki tudnánk használni ezt az áhítatot arra, hogy érintettjévé váljunk a legnagyobb eseménynek, hogy Megváltó adatott e világnak, s Benne található meg az élet értelme, a reménység, a hit, a bizalom, az Isten. Jó lenne áhítattal ünnepelni, csillogó szemekkel, gyermeki bizalommal. Az ajtó mögött ajándék vár ránk. A legnagyobb, a legtöbb! Baranyayné Rohn Erzsébet, ev. lelkész (Kőszeg) - vh Tartalom, lényeg, teljesség. Az ajtók A HÍVEK ANYANYELVÉN KELL MISÉZNI — CSÁNGÓFÖLDÖN IS! A jászvásári püspökség adminisztratív úton követ el diszkriminációt, amikor megtagadja a moldvai csángóktól az anyanyelvű misét — szögezte le lapunk [’’Háromszék”, Sepsiszentgyörgy] kérdésére Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke. A testület néhány hete határozott arról, hogy felszólítja a moldvai egyházmegyét, tartsa be a kánoni előírást, miszerint mindenütt az egyháztagok anyanyelvén kell misézni. A moldvai csángószervezetek több mint egy évtizede kérik az anyanyelvű egyházi szertartásokat. A jászvásári püspökségen kívül a bukaresti pápai nunciushoz, sőt, a nemrég elhunyt II. János Pál pápához is eljuttatták ebbeli igényüket, de a meghallgatáson kívül semmi mást nem értek el. A románnyelvű misék ügyét a pusztinai Szent István Egyesület terjesztette a diszkriminációellenes tanács elé annak okán, hogy idén júniusban Iosub Irinel kispap meggyalázta László Katalin mese- és balladamondó asszony emlékét. A Neamjt megyéből Pusztinára helyezett pap a halotti misén László Katalin koporsója mellett felrótta az erős magyar identitásáról ismert asszonynak, hogy saját magát zsoltározta el csángó halottas énekeket tartalmazó kazetta segítségével, és még életében kikötötte, hogy ne hívjanak melléje románul éneklő kántort. Asztalos Csaba lapunknak elmondta, a pusztinai beadvány kapcsán megvizsgálták, hogy miként működik a nyelvhasználat az ország többi katolikus egyházmegyéjében, és azt tapasztalták, hogy mindenütt betartják azt az egyházi törvényt, miszerint az egyháztagok anyanyelvén kell misézni. Bukarestben van arabnyelvű mise, Temesváron hat-hét nyelven miséznek, néhol romanyelvű szertartást is tartanak— hangsúlyozta az országos hatóság elnöke. Elmondta, a testület hamarosan megfogalmazza az indoklást, hogy miért marasztalja el a jászvásári püspökséget, de kötelezni nem tudja arra, hogy változtasson azon a gyakorlaton, miszerint Moldvában kizárólag románul miséznek. Fekete Réka - ‘‘Háromszék” (Internet) ÚJRA SZENTELTÉK A DREZDAI “MIASSZONYUNK” TEMPLOMOT Az 1945 februárjában gyújtó- és rombolóbombákkal elpusztított, s az azóta újjáépült Drezdában október 30-án újra szentelték a “Frauenkirche”-ként ismert ev. nagytemplomot. A templom restaurálása kb. 10 évvel ezelőtt kezdődött, s a 60. évfordulóra épült fel teljesen régi, de modernizált pompájában. A templomszentelési Istentiszteleten, a templomtéren 60,000 ember vett részt. Megemlékeztek a bombázáskor elhunytakról, az ő számukat egyesek csak 35,000-re, mások akár 350,000-re is becsülik. News
