Erős Vár, 2005 (75. évfolyam, 1-6. szám)
2005-12-01 / 6. szám
6. oldal EROS VAR 75. évfolyam SIRATÓ EGY PIONÍR MAGYAR LELKÉSZ FELETT Hatvanöt éve hunyt el Nt. Rúzsa István Olvasd: 1 Krónikák 28:2. A régi krónikások patinás nyelvén szeretnénk megszólalni akkor, amikor Magyar-Amerika első magyar evangélikus lelkészéről, Nt. Rúzsa Istvánról akarunk megemlékezni. Nt. Rúzsa Istvánnak 1940. december 11 -én bekövetkezett halálával Magyar-Amerika lutherániájának a történetében egy korszak zárult be. A pionírok korszaka. Őbenne siratja az Amerikában élő magyar evangélikus nép templomépítő papjainak elejét. Nt. Rúzsa István magyarországi evangélikus egyházunk egyik ősi fészkében, Nyíregyházán született 1883. május 3-án. Teológiai képzettségét a híres eperjesi teológián nyerte. Káplán éveit sem töltötte ki Magyarországon, mert oly belső belső kényszerrel hajtotta őt a missziói lélek ide, az idegenbe szakadt, pásztomélküli atyafiai és népe közé. Kapcsolatai nem voltak. Úgy jött: Isten nevében. De ez az Isten nevében való jövetel elég volt neki, elég volt az ő atyafiainak is. Az alig 24 éves fiatalemberben ráismernek vezérükre. Az 1905. október 9-én megszervezett Clevelandi Első Magyar Evangélikus Egyházközség, mely két esztendeig hiába próbálkozott lelkészt szerezni a nyájnak, 1907. szeptember 24-én kitörő lelkesedéssel lelkésszé választja Nt. Rúzsa Istvánt, akit időközben a Missouri Zsinat lelkésszé szentel. A fiatal lelkipásztor nagy lelkesedéssel és energiával munkához kezd. Az ő nagy szíve szerint az Úr szövsége ládájának nyugalmas ház készítéséhez fog. A gyülekezet megvásárolja a Rawlings Avenuen a magyar görög katolikus templomot és iskolát, melyet rövid idő alatt ki is fizet. Szinte naponta növekszik a gyülekezet, melynek lelki ápolásában Rúzsa István méltó társat talált feleségében, aki a hazai evangélikus egyházban prominens szerepet betöltő Maurer családnak sarja. Nt. Rúzsa István pásztori figyelme azonban nemcsak a clevelandi hívekre terjed ki. Ellátogat Detroitba, Buffalóba, Pittsburghba, New Brunswickba. Ezeken a magyarlakta helyeken mindenütt elhangzik ajkáról a pionírpapok szózata: “Halljátok meg szómat atyámfiai és én népem! Elvégzém szívem szerint, hogy az Úr szövetsége ládájának nyugodalmas házat csináltatnék és a mi Istenünk lábainak zsámolyt.” És jöttek az evangélikus magyarok. Jöttek kitörő lelkesedéssel a mi Istenünk lábainak zsámolyt csinálni. Lelkipásztorokra volt szükség. Nt. Rúzsa István egymásután hívja ki Magyarországról a magyar és tót lelkészeket. Megalakul a gyülekezet New Brunswickban, Detroitban, Buffalóban. így alakul ki Magyar-Amerika lutherániájának első képe. Az árvák, az öregek, és a szegények sincsenek elfeledve. Azúr 1913. esztendejében felépül AZ AMERIKAI MAGYARSÁG ELSŐ SZERETETINTÉZMÉNYE, a Clevelandi Evangélikus Szeretetház, amelyben magyar árvák és elaggott öregek először érzik a testvéri szeretet segítő kezét. Régi clevelandi magyarok ma is emlegetik, hogy hogyan cipelte ez a nagyszívű lelkész az élelemmel megrakott nehéz kosarakat az ő árvái és öregei számára. Ma sincs elfeledve az, hogy Nt. Rúzsa István és felesége éjjelt nappallá tettek, hogy főzzenek, mossanak, takarítsanak az Evangélikus Szeretetotthon lakóira. Vagy ki ne emlékeznék arra, hogy a nagy depresszió idején az Evangélikus Szeretetházban mindig meleg étel és terített asztal várta azokat, akiknek nem volt senkijük? Ez a szeretetotthon is az ő fáradhatatlan és munkás szívének az érdeme. Így munkálkodott a clevelandi hívek között 1923-ig. Nt. Rúzsa István, miután lemondott, Pittsburghba költözött, hogy a pittsburghi magyar evangélikusok régi óhaját valóra váltsa, hogy ott is az Úr szövetsége ládájának nyugalmas házat építsen. Rövid, kétévi pásztorkodása alatt nemcsak hogy megszervezte az ottani gyülekezetét, hanem gyönyörű templomot és parókiát épített. A pittsburghi hivek, akik között e sorok írójának szintén alkalma volt lelkészi munkát végezni, épp olyan lelkesedéssel és ragaszkodó szeretettel emlékeznek meg Rúzsa Istvánról és nejéről, mint a clevelandiak. Pittsburghi kétévi munkálkodása után New Yorkba költözött Nt. Rúzsa István, ahol hozzáfogott az ottani gyülekezet megszervezéséhez. Sajnos azonban a jó Isten másként rendelte el. Az amerikai iram, a roppant munka végre aláásta egészségét és kénytelen volt nyugalomba vonulni. Oberlinbe költözött, ahol csendes magányban, minden közügytől visszavonulva töltötte életének hátralévő napjait. Magas vérnyomás következtében több alkalommal szélütés érte. Testvéröccsének, Nt. Rúzsa Lászlónak pár hónapja bekövetkezett halála annyira mgrendítette, hogy az amúgy is gyenge emberi test végre feladta a szolgálatot, és az Úr ezerki lencszáznegyvenedik esztendejében, december tizenegyedikén Nt. Rúzsa István elköltözött ebből az árnyékvilágból.. Temetése december 13-én folyt le az oberlini gyászházból. A magyar lelkészi kar részéről jelenvoltak: Becker Jakab detroiti, Rettmann Farkas pittsburghi, Papp János László buffalói, Markovits Pál windsori, Brachna Gábor clevelandi, Leffler Andor clevelandi ev. lelkészek, Daróczy Mátyás clevelandi, Bodor Dániel loraini, Novák Lajos elyriai ref. lelkészek, Jelenvolt Rúzsa Jenő [torontói ev.] lelkész, az elköltözött testvéröccse, özv. Rúzsa Lászlóné, dr. Újlaki Ferenc ref. lelkész, az elköltözött sógora. A magyar evangélikus lelkészi kart hivatalosan Becker Jakab, az immár szolgálatában legidősebb magyar ev. lelkész képviselte, míg a Pittsburgh Zsinat püspöki hivatalát Leffler Andor képviselte. A clevelandi jóbarátok nevében Kováczy M. Miklós mondott búcsúztatót, Nt. Rúzsa Istvánban az amerikai magyar lutheránia első lelkészét, a Pittsburgh Zsinat első idegennyelvű misszionáriusát, Magyar-Amerika pedig egyik kiváló építő pionírját gyászolja. Emléke örökké élni fog köztünk. Bátor szavát most is halljuk: “Halljátok meg szómat atyámfiai és én népem! Elvégzém szívem szerint, hogy az Úr szövetsége ládájának nyugodalmas házat csináltatnék és a mi Istenünk lábainak zsámolyt...” Dr. Leffler Andor írása; megjelent a clevelandi “Szabadság” c. lapban, 1941 januárjában. In: Özv. Rúzsa Istvánné: Nt. Rúzsa István, első magy. ág. h. ev. lelkész életrajza és működése (Cleveland, 1967). EV. VILÁGSZÖVETSÉG Az Evangélikus Világszövetség Ügyintéző Tanácsa szeptember elején Jeruzsálemben tartotta idei ülését. Többek között • 23:19:1 szavazattal a Württembergi Ev. Egyház meghívására Stuttgartot jelölték meg a 2010-ben tartandó 11. világgyűlés színhelyének a szintén meghívást előterjesztő felvidéki Tót Ev. Egyház ellenében • fontosnak találták, hogy Izrael kivonuljon palesztin területekről s így lehetővé váljék a két állam egymásmelletti békés létezése • három egyházat vettek fel a teljesjogú tagegyházak sorába, a Norvégiái Szabad Evangélikus Egyházat, a Perui Ev. Lutheránus Egyházat, és az indiai Himalája-államok Ev. Lutheránus Egyházát (így az EVSZ tagsága 140 tagegyházra és kereken 66 millió lélekre növekedett) • a 2006-os költségvetési keretet 13.1 millió svájci frankban állapították meg • a végrehajtó bizottság ajánlatára megfosztották tanácsadói tisztétől Obare Walter kenyai ev. püspököt, mert illetéktelenül megzavarta a Svéd Ev. Egyház kanonikus rendjét • máris foglalkoztak jövőbeni jubileumokkal: 2007-ben az EVSZ 60 éves, 2017- ben a 95 Tétel kiszögezésének, vagyis a reformáció kezdetének lesz 500. évfordulója, iwi
