Erős Vár, 2004 (74. évfolyam, 1-6. szám)

2004-04-01 / 2. szám

2. oldal EROS VAR------ MAGA A törökök félelmetes uralkodója, II. Mo­hamed szultán hatalmas sereg élén megér­kezik Nándorfehérvár alá. Konstantiná­poly meghódítójának százötvenezer főnyi seregével, háromszáz ágyújával, és kétszáz hajójával szemben mindössze hétezer vár­védő áll készenlétben. Tudják, hogy kilá­tástalan a helyzetük, ezért reménykedve várják Hunyadi János és Kapisztrán János felmentő hadait. Június vége van az Úr 1456. esztendejében, amikor is Európa­­szerte (III. Calixtus pápa rendeletére) már javában zúg a déli harangszó, amely a ke­resztény fegyverek győzelméért fohász­kodó imára figyelmeztet. MILYEN SEGÍTSÉG? Kolozsvár városi tanácsa a 2002-es nép­számlálási adatok alapján úgy határozott, hogy idén jóval tetemnesebb pénzösszegek­kel támogatja az egyházak tevékeny-ségét, főként a templomok építését, felújítását. Kap­csolatosan D. Mózes Árpád, a Romániai [Erdélyi Magyar] Evangélikus Lutheránus Egyház püspöke így nyilatkozott: “Örülünk annak, hogy a városi tanács az egyházak ré­szére, templomok építésére és javítására na­gyobb összegeket utalt ki. Azt azonban saj­nálom, hogy lélekszám alapján osztották el az összeget, hiszen nekünk is vannak műem­lék-templomaink, épületeink, amelyeket javí­tani kellene, ennek pedig nincs köze a hívek létszámához. Tehát nem tartom ezt a legjobb elosztási módszernek, de így kell elfogadni. Egyházunk egy tizedét kapta az elmúlt évek támogatási összegének.” msz 36 MILLIÓS TÁMOGATÁS Harminchatmillió forint támogatást kap­nak idén a határontúli magyar papok, lelké­szek a magyar állami költségvetésből. Most először juttat az állam ilyen jellegű anyagi se­gítséget határontúli magyar egyházi szemé­lyeknek. Az újfajta támogatás hasonló ah­hoz, amiben a magyarországi kistelepülé­seken szolgálatot teljesítő papok, lelkészek részesülnek. A harminchatmillió forintos ke­ret elosztásáéról még folynak az egyezteté­sek, az azonban bizonyos, hogy egy-egy lel­kész "éves szinten" százezer forintnak megfe­lelő összeghez juthat. Ez ugyan csak “csepp a tengerben”, mégis hozzájárulhat ahhoz, hogy az érintettek jobb körülmények között végezhessék szolgálatukat. A [hazai] egyhá­zakat nem érintik ezek a költségvetési elvo­nások. NÚ ÚJ POZSONYI DÉKÁN A pozsonyi Koménius Egyetem evangé­likus teológiai fakultásának a dékánjává dr. Bándy György ószövetségi professzort, so­­morjai lelkészt nevezték ki, miután elődje, dr. Kiss Igor, a rendszeres teológia professzora nyugalomba vonult. Az új dékán rimaszom­bati születésű, Pozsonyban és Lipcsén végez­te teológiai tanulmányait. 1973-ban szentel­ték lelkésszé, 1979-ben szerezte meg a teo­lógiai doktori fokozatot, s 1990 óta ószövet-N Ü G Y ? ----­Hunyadi János hadvezér nagyon várja, hogy az Alföldet bejáró Kapisztrán barát összetoborzott kereszteshada is az ő zászlaja alá sorakozzon. Sürgető a dolog, mert a szultán szépen halad az ostrom elő­készületeivel, és hajóival Zimony fölött elzárja a Dunát. Hunyadi János Keve vá­rának egyik tornyából türelmetlenül für­készi a messzeséget. Azután meglátja a közeledő Kapisztrán Jánost. Lesiet a vár­udvarra, megöleli a betérő, fáradt szerze­test, majdmegkérdezi tőle: “Mondd csak, drága barátom, hol van a sereged?” A hetvenesztendős, lánglelkú Kapiszt­ségi tudományokat tanít a fakultáson. Veze­tője az országos ökumenikus bibliafordító munkaközösségnek. A dékáni kinevezéshez ezúton gratulálunk és a szolgálathoz Isten ál­dását kívánjuk! ld INNEN-ONNAN RÖVIDEN U Előző számunkban azt jelentettük, hogy az Ausztráliai Evangélikus Egyház legutóbbi országos közgyűlése elutasította azt a javas­latot, hogy az egyháznak az Ev. Világszö­vetségben való tagságát “megfigyelő státus­ról” “teljesjogúra” változtassák. A januári lapzárta után vett értesülés szerint azonban a közgyűlés a javaslatot megszavazta, csak a közgyűlés elnöksége úgy találta, hogy ilyen fontos ügyben kétharmad szavazattöbbség lenne szükséges. Az igenlő szavazatok ezt a mértéket nem ütötték meg. H A “The Passion of The Christ” c. Mel Gib­­son-filmet Budapesten és más nagyobb ma­gyar városokban március 25-én kezdték ve­títeni. H A március elején Moszkvában tartott val­lásközi konferenciára Oroszországból és a Társállamokból csak az orthodoxok, izra­eliták, iszlámok, és buddhisták képviselőit hívták meg “vallási türelem” témában. Ki­hagyták a római katolikus egyházat, s a pro­testáns egyházakat is. TI A francia országgyűlés mindkét háza meg­szavazta azt a törvényjavaslatot, miszerint állami iskolákban vallási hovatartozást kife­jező fejkendőt (müzlim), kipát (zsidók), ke­resztet (keresztyének) viselni nem lehet. A törvényt Chirac Jaques államelnök aláírása szentesíti. H Elejtve a segesvári tervet, az oláh kormány mégis megépíti turisztikai látványosságul a Drakula-parkot a Bukarest közeli Snagovban. A parkot októberre nyitják meg.. H Erdélyben a szászok evangélikus egyházá­nak a lélekszáma 2003 végére 14,770-re csök­kent. Ezzel szemben 1939-ben ez a “Landes­kirche” 298,000 lelket tartott számon. Jelen­leg csak Nagyszebenben, Brassóban, és Buka­restben haladja meg a szász evangélikus hí­vek száma az ezret. Összehasonlításul: Az erdélyi magyar evangélikus-lutheránus egy­házban 32,000 lelket mutatnak ki. var/int rán széttárt karokkal, szomorúan feleli: “Nincs seregem. Mindent megtettem, ami csak erőmből tellett. Buzdítottam, lelkesítettem az embereket. Kértem őket, fogjanak fegyvert a hitetlenek ellen, és kövessék a magasra tartott keresztet. Mondtam nekik, hogy most a keresztény Európa és hitünk fennmaradása forog kockán.” “Mire ők?” — kérdezi izgatottan Hu­nyadi. “Mire ők azt felelték, hogy a hit magán­ügy, és hazamentek.” “Nem értem” — csóválja fejét a nagy hadvezér. — “Miért mondták ezt az em­berek?” “Azért, mert ezt hallották a neoliberális prédikátoroktól.” “Soha nem hallottam ezekről a prédiká­torokról. Vájjon honnan keveredtek ide?” “Állítólag a huszonegyedik század ele­jéről. Azt is hirdetik, hogy óvakodni kell a vallási, a nemzeti minőség esztelen fel­­magasztalásától. Az esztelen felmagasz­­talók ugyanis veszélyesek, mert képesek az összefogásra, hitük, nemzetük, nyel-vük, és kultúrájuk védelmére.” “És ez baj?” — hitetlenkedik Hunyadi János. “Szerintük igen, mivel ez a felfogás nem modem, nem fér össze az osztha-tatlan emberi méltósággal és a másság korlátlan tiszteletével.” Hunyadi nagyot sóhajt, de nem csüg-ged. Néhány nappal később bátran vezeti kis seregét a török ellen. Ereje csekély. Nem tudja felmenteni Nándorfehérvárt. A török sereg pedig beveszi az erődítményt, majd akadálytalanul nyomul az ország belseje felé. Magyarország védtelenné válik. A la­kosság nagy része magáévá teszi az új prédikátorok nézeteit, és az ország hama­rosan eltűnik a történelem süllyesztőjé­ben. Mivel pedig eltűnik, a későbbiekben már nincs szüksége sem a Rákóczi-féle, sem az 1848/49-es szabadságküzdelmek­re, és persze az 1956-os szabadságharcra sem, amely éppen Kapisztrán Szent János halálának ötszázadik évfordulóján tört volna ki. Bezzeg ha a hit nem lett volna magán­ügy, és a derék magyarok Hunyadi vezér­letével megvédelmezték volna hazájukat és a keresztény Európát, akkor ma a ma­gyarországi sajtóban nyomon lehetne kö­vetni, hogy egy izgága pártocska miként érez meg-megújuló kényszert arra, hogy bizarr törvényjavaslataival a történelmi egyházakat s a hivő embereket regulázza. Bánó Attila (“Evangélikus Élet”) Vő. a "Komolytalan Javaslat ” c. hírrel a 6. oldalon. 0 _________________74. évfolyam

Next

/
Oldalképek
Tartalom