Erős Vár, 2004 (74. évfolyam, 1-6. szám)
2004-02-01 / 1. szám
2. oldal magát a tanítványoknak fényes dicsőségben. Lássák, itt van, közöttük, közöttünk van a megígért Messiás, betöltetett az idő. S ha húsvét utánra vetünk egy pillantást, érzékelhetjük az örömet, a lelkesedést, a buzgóságot, amint az apostolok nekifeszültek a világnak, hogy hirdessék az Ő jelentlétét, mintegy megfestve a násznép ünnepének a képét, amint a vőlegény velük üli a menyegzői lakomát. így lesz a mai hívők számára kihívás ez a néhány szent szó, az utalt Ige. Tegyünk bizonyságot a bennünk való isteni meggyőződésről. Arról a hitről, amely így énekel: Bizalmamat Krisztusnak szent vérébe vetem! Nincs rosszabb annál, amikor nem tükröződik szavainkon, tetteinken, életünk folyton változó fázisain az a hit, ami mindenekelőtt Isten igazságát keresi, tudva, hogy minden más, ami szükséges, megadatik a reánkbízott tálentumok szerint. Mernünk kell megélni azokat a jézusi irányelveket, azokat a bibliai értékeket, amelyeket mindenfelől lenéznek, megmosolyognak, kicsúfolnak, és semm ibevesznek. Bátran és bizonyossággal kell hirdetnünk, hogy nincsen másban üdvösség, s ez a világ csakis Jézus művévében találhatja meg a váltságot, mert az Atya szeretete Ot ezért küldte közénk. Ez tulajdonképpen a felelősségünk is. A bűn alatt görnyedő világnak, ebben a felebarátnak, s tudjuk jól, hogy ki is a felebarát, Jézus szerint az az ember, akinek éppen szüksége van reám, mindegy hogy honnan jött, hová megy, ha szüksége nyilvánvaló, azzal felebarátommá válik, tehát ennek a világnak az a reménye is ebben a reménységben vajúdik, hogy az Isten gyermekei egyszer már valósággá teszik ezt a bibliai nászünnepet, s megosztják örömüket azokkal, akik maradnak a kérdéseknél, a tülekedésnél, a lelki-testi küzdelmeknél, a kétségeknél, a gúnyolódásnál, a maguk útját keresésénél, céltalanságuknál, holott vannak sikereik és eredményeik, ugyan ideig-óráig csak, mert bennük marad a félelem, a holnapnak a mi-lesz-majdja, s a nagy kérdőjel a rettegett halál előtt. A mi Igénk az idő folyamatában az ünnepet, az örömet emeli ki, amivel a világban velünk járó, értünk küzdő Jézust öleli át, amikor teljes odaadással kell bevetnünk magunkat az életbe, hogy megteremjük a jó fává for-mált életünk igaz gyümölcseit. De akkor mit jelentsen a kép, hogy a kereszthalálra való hivatkozás rejlett a vőlegény elvétetésében, amikor lenne idő a böjtölésre? Számunkra ebből az ítélet jelzése és valósága bontakozik ki, a kivettetés a külső sötétségre, a sírás és fogcsikorgatás helyére. Eljövendő lesz ítélni élőket és holtakat. A vízkereszti ünnepkör még maradék idejében hálásak vagyunk a hangsúlyért, hogy Isten közénk küldte az Ő szent Fiát, s hogy tanúi lehetünk annak, amint Ő betöltötte küldetését az evangélium hirdetésével, a könyörületesség cselekedeteivel a csodák útján való bizonyságtételével, s a világ, minden ember bűnéért hozott áldo________ERŐS VÁR________ zatával, majd feltámadásával. Elálásak vagyunk, hogy mindez valóság a mi számunkra is és életünket, munkánkat, örömeinket, bánatainkat, könnyeinket, mosolyunkat mind Ő teszi elviselhetővé vagy értékessé, amint, mint az egykori násznép, Vele és Benne élünk, ünnepiünk, szolgálunk, mert az Ő országa közöttünk van, bb _________________74. évfolyam ÚJ LITURGIA BEVEZETÉSE ELŐTT ÁLL EGYHÁZUNK Új istentiszteleti liturgiái rend bevezetése előtt áll a Magyarországi Evangélikus Egyház. A tervek szerint 2005 ádventjétől használnák a gyülekezetek az új liturgiát. Az új rend, ami igazából csak a mostani rend megreformálása lenne, hiszen alapvetően az 1962-es liturgiái rendre épül, tartalmaz néhány olyan elemet, ami talán szokatlan lehet majd az egyház népének. Az Istentiszteleten ezután kettő helyett három bibliai olvasmány felolvasására lesz lehetőség. A bűnbánati rész, ami úrvacsora esetén egyben a gyónást és feloldozást is tartalmazza, az Istentisztelet elejére kerül. A hitvallás pedig az igehirdetés után hangzik el úgy, hogy azt egy gyülekezeti tag vezetheti. Az új liturgia bevezetésének előkészítéseként jó pár gyülekezet kapott felkérést arra, hogy ádvent első vasárnapjától, illetve az új év kezdetétől az Istentiszteleteket az új rend szerint tartsák. Ezek a gyülekezetek a következők. Székesfehérvár, Győr, Pápa, Nagykanizsa, Szombathely, Nyíregyháza, Alberti, Budavár, Balassagyarmat, Szügy, Békéscsaba, Szeged, Ferencváros, Bp.-Deáktér, és a budapesti egyetemi gyülekezet. Az új liturgia bevezetésének hírét vegyes érzelmekkel fogadták az érintettek, és több fórumon is megkezdődtek a viták. Vannak olyanok, akik mereven elutasítják és szükségtelennek érzik a régi, megszokott, és jól ismert rend megváltoztatását, míg mások úgy vélik, hogy istentiszteleti életünk megújítása egyházunk megújulását hozhatja magával. Több esetben nem szakmai érveket ütköztetnek a vitázó felek, hanem inkább emóciók fedezhetők fel az érvek mögött. Vannak tehát próbagyülekezetek, ahol már az új rend szerint is tartanak Istentiszteleteket. Ilyen próbagyülekezet a győri is, ahol az öregtemplomban eddig három Istentiszteletet tartottak az új rend szerint. Lackner Pál igazgatólelkész szerint az eredmény várakozáson felül jó. A gyülekezet szívesen és rendkívül aktívan tanulja az új rendet. Ahogy kezdik megismerni, úgy használják egyre szívesebben. Vannak persze olyan gyülekezeti tagok is, akik ellenérzéssel viseltetnek egyelőre az új rend iránt, nekik azonban lehetőségük van arra, hogy azokon az Istentiszteleteken vegyenek részt, ahol a mostani rendet használják. Az új liturgiái rend — végleges bevezetéséig — bizonyára még sok vita forrása lesz, de az nem kétséges, hogy tanulható és tanítható.Véleményem szerint az új rend bevezetése a képzett kántorral rendelkező nagyobb városi gyülekezetekben nem fog olyan nagy nehézséget okozni, mint azokban a vidéki kisebb gyülekezetekben, méginkább a szórványgyülekezetekben, ahol képzett kántor sincs és a gyülekezet derékhadát olyan idős, templomos emberek alkotják, akik hosszá évtizedek alatt megismerték a mostani liturgiát, és újat megismerni, megtanulni nem akarnak, de talán nem is tudnának. Márpedig egyházunk jelentős részét éppen ezek a gyülekezetek teszik ki. Kiss Miklós, mosonmagyaróvári ev. lelkész SZOBOR ‘56 EMLÉKÉRE A connecticutbeli Fairfieldben működő Magyar Studies of America nevű szervezet azt kezdeményezte, igényelve dr. Mádl Ferenc államelnök és hazai szobrászművészek hozzájárulását, hogy 2006-ra Budapesten az 1956-os szabadságharc 50. évfordulójára illő és méltó szobor kerüljön felál-lításra. A jelzett szervezet világot átfogó kampányt indított annak érdekében, hogy a külföldön szétszóródott magyar emigráció adományaképpen kerüljön szobor felállí-tásra Budapest valamely központi helyén. Ennek a tervnek adományokkal kifejezett felkarolását kérik. Adományok beküldhetők a következő névre és címre: Magyar Studies of America, Inc. “1956 Memorial Fund" 242 Kings Hwy Cut-off Fairfield, CT 06824-5394 Ezen a címen vagy 203-746-2162 telefonszámon Lengyel Zsuzsa elnök szívesen ad felvilágosítást a szobortervről, msa MC jelzésű olvasóinktól is szívesen elfogadunk alkalmi lap fenntartó adományt.
