Erős Vár, 1998 (68. évfolyam, 1-6. szám)
1998-08-01 / 4. szám
2. oldal ERGS® VÁR 64. (68.) ÉVFOLYAM lásának az 50. évfordulóját is ünnepelték — bevezető beszédében külön fejezetben emlékezett meg Ordass Lajosról Noko Ishmail főtitkár. Ezen kívül a világgyűlés alatt olyan videót is levetítettek, amelyen a Világszövetség több “veteránja”, akik maguk nem lehettek jelen ezen az ünnepi alkalmon, elmondta egynéhány élményét, amely a Világszövetséggel volt kapcsolatos. Ezek egyike amerikai női teológus volt, aki kiemelte, milyen erős benyomást tett rá Ordass Lajos prédikációja az 1957. évi mmneapolisi világgyűlésen. Tőle függetlenül ugyanezt említette meg a hong-kongi evangélikus teológia volt igazgatója is. Ordass Lajos bizonyság tétele, életben és szóban nem maradt a magyar evangélikusság kis körében. Mindenki püspöke lett ő. Nem személyi varázsa vagy imponáló nyelvtudása volt ennek az oka. Bizonyságtétele szóban és életben volt az, ami megragadta az egyházak nagy közösségét világszerte. Mindnyájunk püspöke olyan értelemben lett, hogy mindnyájunknak megmutatta szavaival, magatartásával, szolgálatával a Krisztus-követés útját. —Dr. Terray László norvégjai ev. lelkész, a Nemzetközi Ordass Alapítvány főtitkára. *Dr. Terray László D. Ordass Lajos püspök életét ismertető angolnyelvű könyve — amerikai/kanadai barátok vagy magyarul nem tudó családtagok részére — megrendelhető US$25-ért Hungarian Conference—ELCA, 1467Parkhaven Row, Lakewood, OH 44107-4505 néven és címen.« ÖKUMENIKUS LÉPÉS Az erősen konzervatívnak ismert Ausztráliai Evangélikus Egyház legutóbbi országos közgyűlésén elhatározták a belépést az Ausztráliai Egyházak Nemzeti Tanácsába, jóval meghaladva a szükséges kétharmad szavazattöbbséget. Az egyház lapjában a szerkesztőhöz intézett egyik levél írója méltán teszi fel ezért a kérdést, hogy ezekután az egyház miért nem teljesjogú tagja az Ev. Világszövetségnek, miért csak “megfigyelőként” viszonyul a világevangélikusság közösségéhez. tál ÜJ POGÁNYSÁG? A litvániai Vilniusban tartottak nemrégen pogány nagygyűlést azzal a céllal, hogy öszszefogják a világ pogányáit és felhívják az emberiséget a pogányság iránti türelemre. Tudvalevő, hogy Litvánia volt az utolsó európai ország, mely felvette a keresztyénséget, úgy 1400 körül. Az 1991-ben bekövetkezett függetlenség óta egyre növekedik azoknak a száma, akik a keresztyénség előtti pogány vallásokhoz kívánnak visszatérni. Úgy hírlik, hogy Vilniusban pogány egyetemet szándékoznak létesíteni, pd A KITELEPÍTÉSRE EMLÉKEZTEK RAJKÁN “Tebenned bíztunk eleitől fogva” - énekelte a rajkai evangélikus templomban a református hívek sokasága azon az ünnepen, amelyen megemlékeztek a felvidéki magyarság kitelepítésének az 50. évfordulójáról. Az ünnepi alkalmon dr. Erdélyi Géza, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke hirdette Isten igéjét. Prédikációjában párhuzamot állított azok közé, akiket gyökereiktől elszakítva kitelepítettek, s azok közé, akik ugyan szülőföldjükön maradhattak de reális a veszélye annak, hogy az ő gyökereiket is elmetszik. A Tótköztársaságban élő magyarságnak ugyanis a megmaradása és gyarapodása emberileg nem nagyon látható. Trauma volt ötven évvel ezelőtt a kitelepítés, amit feldolgozni csak úgy lehet, ha hittel és alázattal gondolnak vissza az érintettek az átélt keserűségekre. Felejteni is jó lenne, de ahhoz meg kellene bocsátani egymásnak. A megbocsátáshoz azonban két félre van szükség, a megmaradáshoz pedig belső erőre és szilárd hitre. A megemlékezést dr. Márkus Mihály, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke tartotta. Hangsúlyozta, hogy a kitelepítés valamely őrült gondolat eredménye volt. Azok, akik elszenvedték annak minden gyötrelmét, azok társai lettek a világtörténelem nagy nyomorúságait elszenvedőknek. Isten azonban megtartott bennünket, s amíg a hit élni fog, mi is élni fogunk és van jövőnk. Ha viszont a hitet elveszítjük, elveszítünk mindent. Az igehirdetés és emlékezés után Csáfordy Julianna, a helyi református lelkész felolvasta azoknak a felvidéki településeknek a nevét, ahonnan tudomása szerint Rajkára és környékére református hívek érkeztek. Ezek a községek a következők: Bucs, Csicsó, Dióspatony, Dunamocs, Dunaszerdahely, Felsőgellér, Gutor, Hegysur, Komárom, Nemesócsa, Somorja, Pozsonyligetfalu, Pozsonypüspöki, s Taksonyfalva.-Kiss Miklós, mosonmagyaróvári ev. lelkész NEM SZABAD IMÁDKOZNI! Az amerikai állami iskolákban tilos a közös ima, akárcsak a kommunista országokban. Istook Emest, oklahomai republikánus képviselő alkotmánymódosító törvényjavaslatot terjesztett elő azzal a céllal, hogy viszszaállíthassák az imádkozást a nemzet iskoláiban. Az alkotmánymódosító törvényeknél kétharmad szavazattöbbség szükséges. Jóváhagyás esetén pedig az ötven állam háromnegyedrészének kell a módosítást megerősítenie. A szavazás eredménye 224 “igen” és 203 “nem” szavazat volt, azaz hatvankét szavazattal kevesebb a szükségesnél, s így a javaslat megbukott. Istook képviselő szerint a kormányzat nem foszthatja meg az embereket attól a joguktól, hogy imádkozzanak, kifejezhessék vallásos érzelmeiket, követhessék hagyományaikat nyilvános helyeken, beleértve az iskolákat is. A javaslat ellenzői azzal érveltek, hogy a “First Amendment” és a szövetségi irányéiig IMÁDKOZZUNK! Urunk! Tőled van minden jó, Nélküled nem is élhetünk. Adj azért bölcs szívet, hogy helyesen gondolkodjunk és cselekedjünk, és így mindenkor tetszésed szerint éljünk, az Úr Jézus Krisztus által, Aki Veled és a Szentlélekkel, egy igaz Isten, él és uralkodik örökkön örökké. Ámen. vek biztosítják az állampolgárok egyéni imádkozási jogát. Maga Clinton elnök is határozottan ellenezte a javaslatot. Szerinte több mint kétszáz évvel ezelőtt biztosították ezt a jogot, a “First Amendment” megvédi a vallásszabadságot, tehát a képviselőháznak nem szabad hozzányúlnia ehhez a legértékesebb szabadságjoghoz. Az elnök szerint a diákok most is szabadon imádkozhatnak egyénileg az iskolákban, mondhatnak asztali imát ebédidőben, olvashatják a Bibliát, járhatnak vallásos összejövetelekre szabadidőben tanítás előtt vagy után. Istook képviselő arra az álláspontra helyezkedett, hogy ez sarkalatos probléma akkor, amikor az iskolák televannak fegyverekkel, késekkel, kábítószerrel, de ugyanakkor a Tízparancsolatot nem lehet kifüggeszteni a falra. Kingston Jack georgiai republikános képviselő a következőket mondta: “Nem kétséges, hogy a pokolban külön rész van fenntartva sok szövetségi bíró számára, de biztos vagyok abban is, hogy a kongresszus tagjait is ott találhatjuk. “Clinton elnök és a liberális képviselők hivatkozhatnak arra, hogy az alkotmány és a ‘First Amendment’ biztosítja a vallás szabad gyakorlását, de akkor hogyan történhetett meg, hogy amikor az egyik iskolában bevezették a közös imát, akadt egy ateista szülő, aki tiltakozott ellene, s a szövetségi bíró megállapította, hogy ez ellenkezik az alkotmánnyal és letiltotta a közös imát?”-Sz. I., Florida
