Erős Vár, 1998 (68. évfolyam, 1-6. szám)

1998-08-01 / 4. szám

2. oldal ERGS® VÁR 64. (68.) ÉVFOLYAM lásának az 50. évfordulóját is ünnepelték — bevezető beszédében külön fejezetben em­lékezett meg Ordass Lajosról Noko Ishmail főtitkár. Ezen kívül a világgyűlés alatt olyan videót is levetítettek, amelyen a Világszö­vetség több “veteránja”, akik maguk nem le­hettek jelen ezen az ünnepi alkalmon, el­mondta egynéhány élményét, amely a Világ­­szövetséggel volt kapcsolatos. Ezek egyike amerikai női teológus volt, aki kiemelte, mi­lyen erős benyomást tett rá Ordass Lajos prédikációja az 1957. évi mmneapolisi vi­lággyűlésen. Tőle függetlenül ugyanezt em­lítette meg a hong-kongi evangélikus teoló­gia volt igazgatója is. Ordass Lajos bizonyság tétele, életben és szóban nem maradt a magyar evangéli­­kusság kis körében. Mindenki püspöke lett ő. Nem személyi varázsa vagy imponáló nyelvtudása volt ennek az oka. Bizonyságté­tele szóban és életben volt az, ami megra­gadta az egyházak nagy közösségét világ­szerte. Mindnyájunk püspöke olyan értelem­ben lett, hogy mindnyájunknak megmutatta szavaival, magatartásával, szolgálatával a Krisztus-követés útját. —Dr. Terray László norvégjai ev. lelkész, a Nem­zetközi Ordass Alapítvány főtitkára. *Dr. Terray László D. Ordass Lajos püspök életét ismertető angolnyelvű könyve — amerikai/kana­­dai barátok vagy magyarul nem tudó családtagok részére — megrendelhető US$25-ért Hungarian Conference—ELCA, 1467Parkhaven Row, Lake­­wood, OH 44107-4505 néven és címen.« ÖKUMENIKUS LÉPÉS Az erősen konzervatívnak ismert Auszt­ráliai Evangélikus Egyház legutóbbi orszá­gos közgyűlésén elhatározták a belépést az Ausztráliai Egyházak Nemzeti Tanácsába, jóval meghaladva a szükséges kétharmad szavazattöbbséget. Az egyház lapjában a szerkesztőhöz intézett egyik levél írója mél­tán teszi fel ezért a kérdést, hogy ezekután az egyház miért nem teljesjogú tagja az Ev. Világszövetségnek, miért csak “megfigyelő­ként” viszonyul a világevangélikusság kö­zösségéhez. tál ÜJ POGÁNYSÁG? A litvániai Vilniusban tartottak nemrégen pogány nagygyűlést azzal a céllal, hogy ösz­­szefogják a világ pogányáit és felhívják az emberiséget a pogányság iránti türelemre. Tudvalevő, hogy Litvánia volt az utolsó eu­rópai ország, mely felvette a keresztyén­­séget, úgy 1400 körül. Az 1991-ben bekö­vetkezett függetlenség óta egyre növekedik azoknak a száma, akik a keresztyénség előtti pogány vallásokhoz kívánnak visszatérni. Úgy hírlik, hogy Vilniusban pogány egyete­met szándékoznak létesíteni, pd A KITELEPÍTÉSRE EMLÉKEZTEK RAJKÁN “Tebenned bíztunk eleitől fogva” - éne­kelte a rajkai evangélikus templomban a re­formátus hívek sokasága azon az ünnepen, amelyen megemlékeztek a felvidéki magyar­ság kitelepítésének az 50. évfordulójáról. Az ünnepi alkalmon dr. Erdélyi Géza, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke hirdette Isten igéjét. Prédikációjá­ban párhuzamot állított azok közé, akiket gyökereiktől elszakítva kitelepítettek, s azok közé, akik ugyan szülőföldjükön maradhat­tak de reális a veszélye annak, hogy az ő gyökereiket is elmetszik. A Tótköztársaság­ban élő magyarságnak ugyanis a megmara­dása és gyarapodása emberileg nem nagyon látható. Trauma volt ötven évvel ezelőtt a kitelepítés, amit feldolgozni csak úgy lehet, ha hittel és alázattal gondolnak vissza az érintettek az átélt keserűségekre. Felejteni is jó lenne, de ahhoz meg kellene bocsátani egymásnak. A megbocsátáshoz azonban két félre van szükség, a megmaradáshoz pedig belső erőre és szilárd hitre. A megemlékezést dr. Márkus Mihály, a Dunántúli Református Egyházkerület püs­pöke tartotta. Hangsúlyozta, hogy a kitele­pítés valamely őrült gondolat eredménye volt. Azok, akik elszenvedték annak minden gyötrelmét, azok társai lettek a világtörténe­lem nagy nyomorúságait elszenvedőknek. Isten azonban megtartott bennünket, s amíg a hit élni fog, mi is élni fogunk és van jö­vőnk. Ha viszont a hitet elveszítjük, elveszí­tünk mindent. Az igehirdetés és emlékezés után Csáfordy Julianna, a helyi református lelkész felolvas­ta azoknak a felvidéki településeknek a ne­vét, ahonnan tudomása szerint Rajkára és környékére református hívek érkeztek. Ezek a községek a következők: Bucs, Csicsó, Dióspatony, Dunamocs, Dunaszerdahely, Felsőgellér, Gutor, Hegy­­sur, Komárom, Nemesócsa, Somorja, Po­­zsonyligetfalu, Pozsonypüspöki, s Taksony­­falva.-Kiss Miklós, mosonmagyaróvári ev. lelkész NEM SZABAD IMÁDKOZNI! Az amerikai állami iskolákban tilos a kö­zös ima, akárcsak a kommunista országok­ban. Istook Emest, oklahomai republikánus képviselő alkotmánymódosító törvényjavas­latot terjesztett elő azzal a céllal, hogy visz­­szaállíthassák az imádkozást a nemzet isko­láiban. Az alkotmánymódosító törvényeknél kétharmad szavazattöbbség szükséges. Jó­váhagyás esetén pedig az ötven állam há­romnegyedrészének kell a módosítást mege­rősítenie. A szavazás eredménye 224 “igen” és 203 “nem” szavazat volt, azaz hatvankét szavazattal kevesebb a szükségesnél, s így a javaslat megbukott. Istook képviselő szerint a kormányzat nem foszthatja meg az embereket attól a joguk­tól, hogy imádkozzanak, kifejezhessék vallá­sos érzelmeiket, követhessék hagyomá­nyaikat nyilvános helyeken, beleértve az is­kolákat is. A javaslat ellenzői azzal érveltek, hogy a “First Amendment” és a szövetségi irányéi­ig IMÁDKOZZUNK! Urunk! Tőled van minden jó, Nélküled nem is élhetünk. Adj azért bölcs szívet, hogy helyesen gondolkodjunk és cseleked­jünk, és így mindenkor tetszésed szerint éljünk, az Úr Jézus Krisztus által, Aki Veled és a Szentlélekkel, egy igaz Isten, él és uralkodik örökkön örökké. Ámen. vek biztosítják az állampolgárok egyéni imádkozási jogát. Maga Clinton elnök is határozottan elle­nezte a javaslatot. Szerinte több mint két­száz évvel ezelőtt biztosították ezt a jogot, a “First Amendment” megvédi a vallássza­badságot, tehát a képviselőháznak nem sza­bad hozzányúlnia ehhez a legértékesebb szabadságjoghoz. Az elnök szerint a diákok most is szabadon imádkozhatnak egyénileg az iskolákban, mondhatnak asztali imát ebédidőben, olvashatják a Bibliát, járhatnak vallásos összejövetelekre szabadidőben ta­nítás előtt vagy után. Istook képviselő arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy ez sarkalatos probléma ak­kor, amikor az iskolák televannak fegyve­rekkel, késekkel, kábítószerrel, de ugyan­akkor a Tízparancsolatot nem lehet kifüg­geszteni a falra. Kingston Jack georgiai re­­publikános képviselő a következőket mond­ta: “Nem kétséges, hogy a pokolban külön rész van fenntartva sok szövetségi bíró szá­mára, de biztos vagyok abban is, hogy a kongresszus tagjait is ott találhatjuk. “Clinton elnök és a liberális képviselők hivatkozhatnak arra, hogy az alkotmány és a ‘First Amendment’ biztosítja a vallás szabad gyakorlását, de akkor hogyan történhetett meg, hogy amikor az egyik iskolában be­vezették a közös imát, akadt egy ateista szülő, aki tiltakozott ellene, s a szövetségi bíró megállapította, hogy ez ellenkezik az alkotmánnyal és letiltotta a közös imát?”-Sz. I., Florida

Next

/
Oldalképek
Tartalom