Erős Vár, 1996 (66. évfolyam, 1-5. szám)
1996-02-01 / 1. szám
2. oldal ERŐS® VÁR 62. ÉVFOLYAM : Templomfelújítás jj Levélen || Az Erős Vár előző számában néhány gondolat erejéig többek között arról írtam, hogy a kicsiny, gyenge gyülekezetek is milyen erőfeszítéseket tesznek, hogy hitéletüket méltó körülmények között megélhessék. Templomot, gyülekezeti házat építenek, renoválnak. Egykor államosított épületeiket visszaigénylik, hogy azokat eredeti rendeltetésüknek megfelelően a gyülekezeti élet szolgálatába állítsák. Ezúttal konkrét példával szeretném alátámasztani állításomat. Ne tűnjék szerénytelenségnek, ha éppen az én egyik kis gyülekezetem ezévi nagy feladatáról írok. Mosonmagyaróvár egyik társgyülekezetéről, Levél gyülekezetéről van szó. A háború előtt több mint ezerlelkes sváb gyülekezet létezett a településen. A háború utáni kitelepítés aztán alaposan megcsonkította a gyülekezetét. Alig száz evangélikus maradt a faluban, mert a kitelepítettek helyére Borsodból és az ország más területéről katolikus családokat telepítettek be. Jelenleg vegetál csak a gyülekezet, s most mégis, egy segélynek köszönhetően, a templom belsőtéri felújításába, festésébe fog. A levéli evangélikus templomot 1789- ben építették, majd 1844-ben és 1903-ban átépítették és felújították. Ezt követően a templom anyagiak és egyéb lehetőségek híján nagymértékben leromlott állagában. Még a minimális javítási munkákat sem tudták elvégezni. 1989-ben nyílt meg a lehetőség, hogy nagy költséggel a templom külső felújítására sor került. A korábban elhanyagolt tetőfedési hibák miatt azonban a templom számtalan helyen beázott, ezért a templombelső rendkívüli szépségű díszítőfestése teljesen felújításra szorul. A festési munkákon túlmenően indokolt az 1844-ben készült U- alakú karzat, szószék, s részben az oltár asztalos- és mázolómunkáinak felújítása is. Szükséges végül kisebb vakolat- és repedésjavítási-, villanyszerelési- és burkolómunkák végzése is. A festési munkálatokat egy pápai festő végzi Závory Zoltán festőművész-tanár tervei alapján és irányításával. Csak ezeknek a költsége másfélmillió forint. A hozzákapcsolódójárulékos költségekkel a templom belső felújításának a teljes összege több mint kétmillió forintra rúg. Ám a felújítás augusztusvégi befejezése után a levéli evangélikus templom teljes belső és külső szépségében jelenhet meg újra. — Kiss Miklós, mosonmagyaróvári ev. lelkész — Sepsiszentgyörgyön — evangélikus templom épül Az oláh uralom alatt lévő Erdélyben először épül magyar evangélikus templom: Sepsiszentgyörgyön. Az utolsó két evangélikus templomavatás a magyar államiság idején ment végbe, 1905-ben Aradon és 1943-ban Kézdivásárhelyen. Hogy világos legyen, több helyen is alakítottak át lakóházat imaházzá, vagy imaházat templommá, de templom — alapozástól toronyig — nem épült. Magában Sepsiszentgyörgyön is imaház volt és van. Most azonban a város központjában kapott telket az evangélikus gyülekezet, s a templomépítés előkészületei már egy éve elkezdődtek. “A legutóbbi hivatalos népszámlálási adatok szerint ezernél több a város evangélikus lakosainak a száma”, mondja Mózes Árpád püspök. “Ehhez jön még körülbelül 300 a környező falvakban és szórványban. Ez a szám pedig állandóan nő, mert hiszen a falvakból a kommunista államrend megszűnése után is a városba költöznek az emberek, s ezek között mindig van evangélikus is. Feladatunk Sepsiszentgyörgyön tehát missziói feladat is: felkeresni és megtartani az újonnan városba költözött híveket, akiknek nagyobb része fiatal házas vagy fiatal család. Ha ezeket a lelkeket elveszni hagyj uk a gyülekezet számára, az nemcsak hiba lenne, hanem bűn is”, hangsúlyozza a püspök. E sorok írója a közelmúltban látogatta meg a Brassó-környéki evangélikus gyülekezeteket egy norvég egyházi delegáció tagjaként. Sepsiszentgyörgyön a városi és megyei hatóságok egészen szívélyes fogadtatásban részesítették a messzi Norvégiából érkező vendégeket. A városházán a polgármester adott fogadást, amelyen résztvett a megyei tanácselnök és a tanács egyik tagja is. Ez a három személy három különböző felekezethez tartozik, de majdnem túllicitálták egymást, mikor arra került a sor, hogy az evangélikus templom építéséhez különféle hivatalos engedélyek is szükségesek. Ezt minden fokon készek támogatni, s mindent megtesznek azért, hogy amennyiben rajtuk áll, az építkezés akadály nélkül folyhasson. A rendelkezésre álló telek központi fekvésű: a városháza, a központi park, a piac, s a Székely Mikó Kollégium közelében fekszik. A háromszög alakú telekre háromszög alaprajzú templom és gyülekezeti központ tervét készítette egy Szentgyörgyről kivándorolt építész. Maga a templom 250—300 férőhelyes, az alagsorban pedig ifjúsági termen kívül helyet kap a tanácsterem, iroda, könyvtár, raktár, konyha, mellékhelyiségek, s ami még szükséges. Sepsiszentgyörgyön és környékén a 30-as évek végén Kovács László, akkori fiatal miszsziói segédlelkész, jelenleg felszegi lelkész fáradhatatlan munkája nyomán kezdtek kialakulni egy gyülekezet körvonalai. Szép imaházukat városrendezés címén a 60-as években kisajátította a rendszer. Ezért akkor egy lakóházat alakítottak át ideiglenes gyülekezeti teremmé és lelkészlakássá. Ezt az “ideiglenes” állapotot váltja majd fel az új modern sepsiszentgyörgyi templom. Szeptember utolso vasárnapján helyezte el az új templom alapkövét Mózes Árpád püspök, többszázfőnyi gyülekezet és külföldi egyházak és egyházi segélyszervek képviselői jelenlétében. Nagy feladatra vállalkozott a sepsiszentgyörgyi gyülekezet. Egy gazdag ország gazdag gyülekezetének is nagy erőbevetésbe kerülne egy korszerű központ felépítése. Éreztessék az európai és amerikai magyar evangélikusok — és nemcsak az evangélikusok —, hogy szolidaritást vállalnak a kettős kisebbségben élő és szolgáló gyülekezettel. — D. Terray László, norvégjai magy. ev. lelkész Hozsannázó napok Te drága tegnap, ne áldalának ragyogásáért lábanyomának? O az értelmed, minden szépséged. Jézus Krisztusért áldalak téged. Áldom a sebed, mosolyod, könnyed. Nincs semmi, amit meg ne köszönjek, amiért szívem hálás ne lenne, hisz Ő sietett énfelém benne. Eljött. Megmentett. Véren megváltott. Te drága tegnap, Érte vagy áldott! S Érte dicsérlek, ma, boldog jelen. Ma jár előttem. Ma beszél velem. Mai parancsát indulni készen, boldogan várom, örömest végzem. Érte szeretlek, Jézusért áldlak, te, a kegyelem, te, a szolgálat, kereszthordozás, lehetőségek százszor szent napja, áldalak téged! De holnap, holnap, te várvavárt nap, téged még zengőbb énekkel áldlak. Át minden ködön, minden homályon, mert közeledni a Krisztust látom, Őt, Aki eljön! Fekete vészek fellegein túl. Őreá nézek, s örömöd szívem megdobogtatja, legragyogóbb nap, Krisztus nagy napja! Tegnap csodája, ma minden fénye, munkája, harca, holnap reménye: mint egyetlenegy ujjongó ének, így zeng hozsannát Krisztus nevének. —Túrmezei Erzsébet Kínai esték Ilyen címmel tartanak tájékoztató sorozatot a Hong-Kongi Evangélikus Egyházban, mintegy előkészítőül ennek az angol koronagyarmatnak kínai uralom alá kerüléséhez. AKínai esték sorozat első rendezvényén 300 egyházi munkás vett részt, mely alkalommal Kína államformájáról, az ottani egyházi életről, s művelődési jellegzetességekről adtak ismertetést. Hong Kong átvétele 1997 közepén megy végbe.
