Erős Vár, 1995 (65. évfolyam, 1-6. szám)

1995-02-01 / 1. szám

4. oldal EROS® VÁR 61. ÉVFOLYAM ÚJBÓL ERDÉLYBEN JÁRTAM (II.) harmadszor — főpásztornak választotta. 1957. február 6-án Ordass Lajos a bécsi­­kapu-téri templomban Túróczy Zoltánt törvényesen megválasztott püspökként be­iktatta. Hosszú idő után ismét módjában volt Finnországba látogatni. Az állam azonban 1957 novemberében lemondásra kényszerítette. Visszavonult, Győrben élt családja, hívei, és diakonisszák körében. Az egyház akkori vezetői még azt is megtil­tották, hogy 1963-ban Helsinkibe mehes­sen és ott átvehesse az egyetem teológiai fakultásától a tiszteletbeli doktori okleve­let. Amikor csak kérték és megvolt a lehetősége, híveinek hirdette az evangélium­erejét. Családja körében halt meg 78 éves korában 1971. november 22-én. Túróczy Zoltánnak történelmi szerep jutott a Magyarországi Evangélikus Egy­ház életében. Ezt a szolgálatot magyar hazájához és az evangélikus egyházhoz híven, legjobb tudása és lelkiismerete sze­rint végezte el. _Dr_ Szabó ,mre A MAGZAT NAPLÓJA Dr. Schützling Eberhard Berlini nőor­vos az alábbi szöveget minden olyan nőnek elolvasásra adja, aki művi elvetélés kérel­mével fordul hozzá. Május. 1: Szüleim szerelme a mai napon életre hívott engem. 15: Vérereim vannak, testem gyorsan formálódik. 19: Már szám is van. 21: Dobog a szívem. Élek! 22: Egyáltalán nem értem, anyám miért csinál gondot belőlem. 28: Karom, lábam nő. Tudok már nyújtózkodni is. Június. 8: Kezemből kis ujjacskák fakadnak. Meny­nyire örülök! Nemsokára fogni tudok velük. 16: Anyám csak ma észlelte, hogy benne vagyok. Hát ennek nagyon örülök. 20: Most már az is biztos, hogy leány leszek. 24: Minden szervem kialakulóban. Már fájdalmat is érzek. Július. 6: Hajam, szemöldököm nő. Ez lesz ékességem. 8: Szemem már egészen fejlett, ha szemhéjam zárva is van még. De majd mindent látni fogok, az egész szép világot, és ami legfon­tosabb: az édesanyámat, aki testében hor­doz engem. 19: Csodálatosan dobog a szívem. S itt biztonságban vagyok, meg nagyon boldog is. 20: Borzasztó, ma megöl engem az anyám... -s -r (A múlt számunkban megjelent első részben az író a nyugateurópai magyar evangélikus és református lelkészek és világi egyházi munká­sok Kolozsváron tartott közös teológiai konfe­renciáját ismertette. E befejező részben a konfe­rencia utáni körútjáról számol be.) * * * Látogatási programok; az aradi templom újjászentelése. Mózes Árpád evangélikus püs­pök kérésére a konferencia után még egy hetet Erdélyben töltöttem, hogy jelen lehessek szep­tember 11-én a kívül-belül felújított aradi ev. templom felszentelésén. A rendelkezésre álló időt gyülekezetek felkeresésével töltöttem. Mi­vel a magyar evangélikus gyülekezetek többsé­ge Brassó vármegyében van, ahová a nagy távolság miatt a konferencia résztvevői közül senki sem jutott el, így hát erre a vidékre utaztam és Csernátfalun az esperességi lelkész­gyűlésen igét hirdettem, s előadást tartottam. A brassói egyházközségben szintén szolgáltam előadással, valamint meglátogattam gyülekeze­teikben a bácsfalusi, sepsiszentgyörgyi, és ta­­rangi lelkészeket is. A hét péntekjén Brassóból északnyugat felé tartva Raduch Zsolt esperessel újból áthajtot­tam Erdélyen és délután már Nagyváradon lehettünk, ahová hamarosan megérkezett egy norvég evangélikus püspök feleségével. Az esti Istentiszteleten őt tolmácsoltam a város szépen rendbehozott templomában, majd a következő napon a kis szapáryligeti, most lelkésznélküli gyülekezet templomi együttlétén ugyanezt tet­tem. Innen Aradra érkeztünk, ahol másnap, szep­tember 11-én 11-kor egy majdcsak három és félórás Istentisztelet és közgyűlés keretében megtörtént a szépen felújított templom felszen­telése. Ezt a szolgálatot Mózes Árpád kolozs­vári püspök végezte; a felkért igehirdető dr. Harmati Béla budapesti püspök volt. Az említett norvég püspökpáron kívül kül­döttségérkezett Aradra Németországból, Finn­országból és Franciaországból. Ezeknek az áldást kívánó szavait főleg nekem kellett ma­gyarra tolmácsolni, míg a helyi egyházi vezetők gondoskodtak arról, hogy ezeket a jelenlevő oláh püspök, polgármester, s egyéb, csak oláhul beszélő kiküldöttek és vendégek anyanyelvü­kön megértsék. Szép zeneszámok is emelték a zsúfolt templomban tartott Istentisztelet áhíta­tát, amelyet díszebéd, este pedig gyülekezeti szeretetvendégség követett. A következő, hétfői nap során több gyüleke­zetbe elkísértem a külföldi résztvevőket és — főleg — mint idegenvezető és tolmács álltam rendelkezésükre. így jártam Szemlakon, Nagy­lakon, Fazekasvarsándon. Kedden azután el­búcsúztam vendéglátóimtól és a nagylaki espe­res felvitt gépkocsiján Budapestre. Hálaadási alkalmak. Nem szeretném anélkül befejezni tizenkettedik erdélyi utamról szóló beszámolómat, hogy ne említenék meg három különleges hálaadási alkalmat. Szeptember 2-án a teológiai konferencia résztvevőivel együtt megálltam Reményik Sán­dor, a nagy evangélikis költő kolozsvári sírja előtt és megköszöntem Istennek, hogy őt és verseit adta nekünk. Azután 9-én Segesvár mellett a brassói espe­ressel — ugyancsak hálával a szívemben — álltam meg azon emlékoszlop előtt, amelyet a közeli fehéregyházi síkon 1849-ben elesett hon­védek e helyre összegyűjtött földi maradványai fölé állítottak. Valószínűleg ezek között pihen­nek Petőfi Sándor költő, hittestvérünk csontjai is. Végül dr. Harmati Béla püspökkel, feleségé­vel, és a Magyarországról érkezett vendégekkel együtt álltam meg az aradi tizenhárom vértanú emlékoszlopa előtt, amely az aradi vár egyik sáncának a közelében található. Koszorú- és virágcsokor elhelyezés közben rájuk és sok hasonló sorsra jutott embertársainkra gondol­tam, akik Magyarország szabadsága és függet­lensége érdekében önként nagy áldozatokat, sőt életüket is követelő szolgálatot vállaltak, s példájukkal bizony tanítóinkká váltak. Ez a három elcsendesedési alkalom is hozzá­járult ahhoz, hogy mostani erdélyi utam külö­nösen emlékezetes maradjon. —Dr. Pósfay György, genfi ev. lelkész AMEK-TAGSÁG Az Amerikai Magyar Evangélikus Konfe­renciában (AMEK) való tagság nyitva áll mindenki számára, aki a Konferencia hitvallá­si alapjával és működési céljával azonosítja magát. A Konferenciában való tagság évi $20; AMEK tagok tagdíjuk fejében kapják az Erős Vár-1 is. Az 1995. évre szóló tagsági díjak máris esedékesek. Szeretettel hívunk mindenkit erre a tagságra, hogy el ne veszítsük egymást, amint ezen a nagy északamerikai kontinensen fel­mérhetetlen szórványban élünk. Szíves figyelmükbe: Aki már megújította elő­fizetését 1995-re, küldjön csak be az USA- ból $ 14-t, ill. Kanadából CD$10-t, hogy AMEK taggá legyen. — Aki hátralékban van előfize­tésével, az szíveskedjék előbb a hátralékot rendezni, mielőtt 1995-re AMEK tagságát igé­nyelné. - Tagsági díjat Hungarian Conference - ELCA névre és 9715 Lake Avenue, Cleve­land, OH 44102 címre kéijük küldeni. Csekken vagy levélben szükséges a “tagsági díj” (vagy: “membership’j jelzés. —AMEK IMÁDKOZZUNK! Istenünk, láttasd meg velünk Krisztus kereszt­jében a Te elrejtett bölcseségedet és szereteted mélységét, hogy Őt kövessük önfeláldozó szere­tettel, és ne keressük emberek dicséretét, hanem egyedül a Te dicsőségedet szolgáljuk Őáltala. Ámen. ERŐS VÁR (USPS 178560) is published bi-monthly (February, April, June, August, October, December) for $6 a year by the Hungarian Conference of the Evangelical Lutheran Church in America, 9715 Lake Avenue, Cleveland, OH 44102-1229. Second-class postage paid at Cleveland, OH. — Az ERŐS VÁR az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia lapja. Szerkesztő és kiadó: Bernhardt Béla. Aláirt cikkekért írójuk felel. Előfizetés az Egyesült Államokban évi 6 US dollár, Kanadában és egyéb külföldön évi 8 US dollár vagy 10 kanadai dollár. — Kéijük olvasóinkat, hogy címváltozásokat haladéktalanul bejelenteni szíveskedjenek, s mindennemű levelezésnél címüket, beleértve a postai irányítószámot is, pontosan tüntessék fel. — Nyomda/ Printers: Classic Printing Corporation, 9527 Madison Avenue, Cleveland, OH 44102. — Minden levelezés, előfizetés, adomány a lap alanti címére küldendő: Postmaster, send address changes to. ERŐS VÁR, P. O. Box 602148, Cleveland, OH 44102.

Next

/
Oldalképek
Tartalom