Erős Vár, 1991 (61. évfolyam, 1-6. szám)
1991-04-01 / 2. szám
POSTMASTER: DO NOT FORWARD! SEND ADDRESS CHANGES TO EROS VÁR, BOX 602148, CLEVELAND, OH 44102. NO. 2 (267). VOL. 57, APRIL 1991. (USPS 178560) AMERIKAI MAGYAR. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 57. ÉVFOLYAM 1991. ÁPRILIS 2. SZÁM „Harmadnapon halottaiból feltámadt” Húsvét körüli gondolatok Húsvéti híradás Látsz halott arcot és hulló virágot: mindenütt a halál hatalmát látod, és gyászod terhét roskadva viszed, ha nincsen húsvéti hited. Ha sír a gyász, a bánat, mi vigasztalna más; a Krisztus él, feltámadt, és van feltámadás! A sötét felhő széled, áttör a napsugár, mert győzött Ő, az Élet! Új élet útja vár. Miért nem emeled fel könnyes arcod? Mért vívod mindig egyedül a harcot? Soha nem talál békét a szíved, ha nincsen húsvéti hited. Szólj, diadalmas ének, mint boldog híradás a bánkódok szívének, hogy van feltámadás! Az élő Megváltóra ki egyszer rátalált, a nagy Vigasztalóra, nem retteg sírt, halált! Nem hallod a Feltámadott hívását? Nem hallod igéjét, vigasztalását? Ő minden benne hívőn segített! Mért nincsen húsvéti hited?! Szólj, diadalmas ének, és szárnyalj, mint a szél! Szállj északnak és délnek, és hirdesd: Jézus él! Az élő Krisztus Jézus jár velünk szüntelen. Ha szent nyomába lépünk, miénk a győzelem! Túrmezei Erzsébet Történelmi egyházaink az évet két részre osztják, éspedig: ünnepes és ünneptelen félévre. Sokan nem ismerik ennek jelentőségét és okát, különösen az amerikai kontinensen, ahol a legújabb statisztika szerint a keresztény egyházak tagjainak, illetve a megkeresztelteknek mindössze 27%-a jár templomba. Ez nem is csodálható, mert a szülők vagy a nagyszülők nem viszik a gyermekeket vasárnapi iskolába, ahol mégiscsak hallanának valamit a Szentírásban foglaltakról. Az általános iskolákról nem beszélhetünk, mert azokban a szex-nevelés vagy az óvszer-automaták felállítása sokkal lényegesebb, mint az erkölcsi és lelki nevelés. Éppen ezért vessünk egy pillantást a megváltás és a feltámadás nagy ünnepével az egyházi év első felére, mely Krisztus életének döntő eseményeire emlékezik és emlékeztet. Az ún. egyházi év e kettéosztottsága a IV. században, a Niceai Zsinat (325) után kezdett kialakulni. Mai formájában pedig először a XI. század végén (VII. Gergely) válik véglegessé. Időtartama változó, mert húsvét mindig a tavaszi napéjegyenlőséget követő újhold utáni első vasárnap. így a változás 1—27 nap terjedelmű lehet. Ádvent első vasárnapjával kezdődik az ünnepeknek egykor olyan gazdag, áhítatos, Krisztus életére emlékeztető sorozata. A szó várakozást, azaz eljövetelt, s az eljövetelre való várakozást jelent, vagyis a megígért Messiás születése előtti időt, melyet Ézsaiás próféta könyvében ekként találunk meg: „ímé a szűz fogan méhében, és szül fiat, s nevezi azt Immánuelnek" (7:14). Majd: ,,Mert egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk, és hívják nevét: csodálatosnak, tanácsosnak, erős Istennek, örökkévalóság atyjának, békesség fejedelmének ” (9:6). Sokan emlékeznek még rá, amikor a születést megelőző négy hét valóban a várakozás, a nagy ünnepre való előkészület ideje volt, hogy megtisztult lélekkel fogadhassuk a világ Megváltóját. Ez a szokás már a múlté, s napjainkban az ádvent semmi más, mint az üzlet versenyfutása a haszonért, a santa-claus parádék ízléstelen cirkusza, agymosott hitnélküliség tülekedése, hogy a szeretet hiányát ajándékokkal álcázzák az emberek lelkiismeretük megnyugtatására. Felhasználják a kommunikáció minden eszközét a hírverésre és októbertől a féláras Boxing Day-ig (karácsony másnapja kanadai néven) mindenről beszélnek, sőt ordítoznak, csak éppen a betlehemi Kisded nevét nem ejtik ki, nehogy megsértsék a más hitet vallók vagy éppen a hitetlenek érzékenységét. Ma ott tartunk, hogy kényelemtől elpuhult világunkban a Szent Családnak ismét csak az istálló jut osztályrészül, ahol a szelíd barmok melegítik lehelletükkel a Gyermeket és egyszerű pásztorok éneklik altatódalát. De talán így a jó, mert ezek bizonyos, hogy nem hazudnak. Ugyanakkor százmillióknak ez a nap semmi más, mint ok az ivásra. Az európai hagyományokat követő „etnik” egyházak kivételével karácsony napján a templomok nagy részében még Istentisztelet vagy mise sincs, nehogy a „holiday” örömét és gondtalanságát ilyen fölösleges terheléssel megzavarják. Tehát előző vasárnap vagy este tartják meg az Istentiszteleteket, miséket. Az ünnep mámorából kijózanodva érjük el január 6-át, mely a napkeleti bölcsek tiszteletadásának a napja, akik jól ismerték az égi jeleket, a csillagok állását, s tudták, hogy megszületett a világegyetem ura. Elindultak hát a csillag után, hogy letegyék kincseiket: aranyat, tömjént, s mirhát a jászol elé és leboruljanak a Ki
