Erős Vár, 1990 (60. évfolyam, 1-6. szám)

1990-10-01 / 5. szám

EROS® VÁR 3. oldal főket adni, nos akkor menthetetlenül lemaradunk a népek küzdőterén. Másod vagy harmadrangú nemzetként „esélyünk sem lehet az európai betago­zódáshoz” és valamikor tán beteljese­dik a vízió: a sírt, hol nemzet süllyed el, népek veszik körül. Közel 210 esztendeje, hogy a türel­mi rendelet résnyire kinyílt kapuján a megmaradásunk tavasza költözött ha­zánkba és ... eleink konokul, magabiz­tosan vetettek fundamentumot egy szebb jövendőnek. Napjainkban szélesre tárt kapu vár­ja evangélikus népünket, hogy csele­kedjék: ölelje magához a régit, vagy ha kell konokul, magabiztosan vessen új fundamentumot egy szebb jövendő­nek: csak ez lehet megmaradásunk talpköve. Evangélikus szülők! A ti kötelessé­getek, hogy a rátok bízott gyermekei­teknek utat mutassatok, a ti felelőssé­getek, neveltetésük, hogy a jövőbe nézve megláthassák életük értelmét. Evangélikus gyülekezetek! A ti kö­telességetek és felelősségetek, hogy if­júságunk neveltetéséhez lelki otthono­kat: iskolákat adjatok. Evangélikus egyház! A te kötelessé­ged és felelősséged, hogy biztos utat mutass ifjúságodnak, vigyázzad nevel­tetését, elől járva világíts, hogy mindig lássa életének célját. Öleld magadhoz ifjúságodat — a jövendődet. Szorító gondokkal küszködő elhiva­tott vezetőinknek hadd idézzem „Már­­ton-barát” szavait iskola ügyben: „ Um der Kirche willen muss man die christlichen Schulen haben und erhal­ten, — denn Gott erhält die Kirche durch die Schulen, Schulen erhalten die Kirche. ” Isten egyházát az iskoláiban tartja meg — mondja Luther. Nem veszte­gethetjük időnket — az iskolák ügyé­ben!! Scholz László: ‘'(x\ <3> 0 ŐSZ ^ ,,Az egek hirdetik Isten dicsőségét, kezének munkájáról beszél a mennyboltozat. Nappal a nappalnak adja át e szót, éjjel az éjjelnek adja tudtul. Nincs szó és nincs beszéd, hangjuk sem hallatszik, mégis eljut hangjuk az egész földre, szavuk a világ végéig. "(Zsolt 19:1-4) „Az ünnep utolsó nagy napján felállt Jézus, és így kiáltott: Ha valaki szomjazik, jöjjön hoz­zám és igyék. ”(Jn 7:37) Nem egyházi színű szó, mint volt a Böjt meg a Pünkösd. Meglepő lehet, hogy a Bibliában sehol sem akadunk rá, pedig hát tudnia kell róla. Amikor Isten szivár­ványívét helyezte a felhőkre s az özönvíz után békeszövetséget kötött a világgal, el­hangzott ígérete: „Amíg csak föld lesz, nem szűnik meg a nyár és a tél”, márpedig e kettő közt ott húzódik évről évre az Ősz. A négy évszak Noénál is sokkal régeb­ben váltogatja egymást földünk történeté­ben. A „Kezdetberf’-ig kell visszanyúlnunk. A teremtésig. Nemcsak őszről nem beszél a Biblia, de szigorúan véve a „természet­ről” sem szól úgy, ahogyan mi ezt a szót gyakran s megszokottan kiejtjük. A Te­remtőről szól. Istenről, aki teremtette a mennyet és a földet. Az egész teremtettség az Ő kezemunkája. Nincs alkotás az alko­tó nélkül. S az alkotót alkotásával össze­cserélni sem szabad. A keresztyén hit távol áll egyfelől a pantheizmustól, mely szerint Isten egy a természettel, mintegy egybeolvadt vele. Másfelől szemben áll egy olyan dualizmus­sal, mely Istent és természetet ellentétbe helyezi. Sőt elveti a deizmus gondolatát is, mely szerint Isten csak indítóoka a natú­rénak, a kereket meghajtotta és magára hagyta, önmaga mechanizmusa szerint forog az tovább. „A gép forog, az alkotó pihen” idézzük Madáchtól — illik tudnunk persze, hogy ez a sor Arany János javítása a Tragédia szövegében —, de akármilyen szép sor ez, éppen erről nem lehet szó a Szentírásban! A teremtés fogalmában ugyanis benne foglaltatik a fenntartás és gondviselés tartalma is. A Teremtő foly­tonosan munkálkodik. Jól mondotta egy neves teológus: a mai teremtése Istennek nem kevésbé csodálatos, mint az, ami „kezdetben” volt. Ez a szüntelenül teremtett menny és föld nem néma. Hirdeti Isten dicsőségét. Zsoltárosunk az eget, a mennyboltozatot figyeli. Az ember ősidők óta az ott meg­jelenő nap, hold és számtalan csillag tör­vényszerű változásait tapasztalta. Kepler óta, aki szerint „Isten a tiszta geometria”, s magasztalta a Teremtőt, mi már a régiek­nél tökéletesebben ismerjük e törvénysze­rű változásokat s hallhatjuk azt a him­nuszt, melyet egyik nap ad át a másiknak. El nem haló dal ez. Galilei, Newton, Max Planck és a többi nagy természettudós alá­zattal hallgatta. Haydn, Beethoven s má­sok ihletet nyertek a teremtés énekének fenséges megszólaltatására. Pasteur imád­kozott laboratóriumában. Linné a rendet és a bölcsességet csodálta. Oersted dán fi­zikus így vall: „A természeti hatások Isten hatásai, a természeti törvények Isten gon­dolatai.” És ez a néma beszéd nincs földrajzi hely­hez, korhoz, nyelvhez kötve. Bizony „álta­lános kinyilatkoztatás”, mutatja Ister nagyságát. Mi ehhez a nagysághoz képes: a parányi ember? (Zsolt 8.) Az őszről akarunk még külön szólni. Az Ótestámentum idején őszre esett az ún. sátoros ünnep. Betakarítás, szüret után ülték. Esztendőforduló számba ment, új év kezdete. Minket is emlékeztet az ősz a gyümölcsért való hálaadásra. Egyúttal a gyülekezeti munka szeptemberi újrakezdé­sére, nem is szólva gyermekeink iskolába indulásáról. A pirosló, majd hulló lom­bok nemcsak az elmúlást hirdetik, de az új feladatokat is. Végére hagytam Jézus kiáltását. Kedve­sen tanított az égi madarakról, mezei li­liomokról mint a Teremtő gondviselésének jeleiről. De az őszi lombsátor ünnep utol­só nagy napján, midőn a főpap aranykor­sóban a víz-áldozathoz vizet hoz a Siloah forrásból, estére mindent kivilágítanak, sőt ujjongva fáklyatáncot járnak — Jézus feláll és kiáltva Magához hívja az ünnep­lőket: igyanak az Ő forrásából vagyis higy­­gyenek Őbenne. Őnála az Élet Vize. Ő a Világosság, a Kinyilatkoztatás. Aki látta Őt, látta az Atyát. Az irgalmas Atyát. Ez a szó máig több, mint a természet néma himnusza. Nemcsak mert emberi hangon szól, amit ember megért. A meg­váltás szava azé, aki az Elvégeztetett! szót is elkiáltotta. A természetben, bár Isten fenségét hirdeti, sok homályos és borza­­dályt keltő is lakik. Jézus maga az evangé­lium. Minden évszakban, éjjel és nappal. (Keresztyén Igazság) 5 dolláros könyv-ajánlatunk Rövid ideig leszállított árban adja irat­terjesztésünk az alábbi könyveket: Útmutató a Biblia olvasásához (dr. Brachna Gábor) — 224 old. Ne félj! (Egyed Aladár) áhítatoskönyv Túróczy Zoltán igehirdetéseiből — 135 old. Deáktéri esték (dr. Kékén András) — 355 old. Negyedórák Isten előtt (Kemény Péter) - 218 old. Passió-énekek (D. Ordass Lajos ford.) - 233 old. A középpont felől (Veöreös Imre) — 390 old. A kötetenként öt dolláros ár magában foglalja a csomagolás és postai szállítás költségét. Könyvrendelés a pontos név és cím, valamint a vételár beküldésével: Hungarian Conference — ELCA 9715 Lake Ave., Cleveland, OH 44102

Next

/
Oldalképek
Tartalom