Erős Vár, 1990 (60. évfolyam, 1-6. szám)
1990-10-01 / 5. szám
„Minden erény önáldozattal jár” 4. oidai__________________________________EROS® VAR__________ 200 éve, 1790. augusztus 8-án Sződemeteren született Kölcsey Ferenc. Hatéves, amikor meghal édesapja, rá hat évre édesanyja. Gyermekkori betegségében egyik szemét elveszíti. A tragikus események érzékenyen formálják lelkületét. Visszahúzódó, magába forduló, a végletes magányt kereső emberré válik, aki azonban ERŐS ©VÁR AMERIKAI MAffVAK I.VAMjF. LIKIISOK IÁIM A ERŐS VÁR (USPS 178560) is published bi-monthly (February, April, June, August, October, December) for $6 per year by the Hungarian Conference—Evangelical Lutheran Church in America, 9715 Lake Avenue, Cleveland, OH 44102. Second-class postage paid at Cleveland, OH. POSTMASTER: Send Address changes (Form 3579) to erős VÁR P.O. Box 02148, Cleveland, OH 44102 No. 5 (264) Vol. 56. OCTOBER 1990 Az “Evangelical Lutheran Church in America” Magyar Konferenciájának lapja. Szerkesztő és kiadó: Juhász Imre Munkatársak: a magyar evangélikus lelkészek. FONTOS! Minden szerkesztőségi anyag, kézirat, gyülekezeti hír, úgyszintén a lappal kapcsolatos minden levelezés, előfizetés és adomány erre a címre küldendő: “ERŐS VÁR” P.O. BOX 02148 CLEVELAND, OH 44102 Az “ERŐS VÁ R”előfizetési díja belföldön egy évre 6 dollár, Kanadában és egyéb külföldön évi 8 US dollár, vagy 10 kanadai dollár. Be nem jelentett címváltozás esetén a posta a kézbesíthetetlen újságot megsemmisíti, a kiadóhivatalnak pedig külön portót kell fizetnie. Erre a költségre különösen nem-előfizetők, késedelmező előfizetők, vagy többéves hátralékban lévők esetében nehéz fedezetet találni. Ezért kérjük olvasóinkat, hogy minden esetben pontosan adják meg címüket a “Zip Code” szám feltüntetésével együtt! Az újságot “zip code” szám nélkül nem kézbesíti a posta. Címközlésnél tüntessék fel az utca megjelölését is, pl.: St., Rd., Ave. Ugyanis egyes postai zónákban azonos nevű utcákat csak így lehet megkülönböztetni. Classic Printing Corporation 9527 Madison Ave., Cleveland, Ohio 44102 felépít egy olyan belső rendet, melyet külső körülmények nem ingathatnak meg. Debrecenben tanul, jogot végez, majd Pesten tölt fél évet jurátusként. 1812-ben Álmosára, 1814-ben Csekére költözik, otthoni birtokára, ahol nőtlenül, a legnagyobb magányban él. Vágyódott Pestre, de nem valósul meg az álma. Arra következtethetnénk, hogy ezek az élmények mindennél erősebben meghatározták gondolkodását. Ez azonban tévedés lenne. Hiszen olvasmányai, műveltsége őt a falusi magányban is európai gondolkodóvá emelik. Az irodalmi életben pedig Kazinczyval tartott kapcsolata révén benne él. Az eltompulástól, a kétségbeeséstől legjobb barátjának, Szemere Pálnak és Kazinczy Ferencnek a levelei mentik meg. Egy idő után azonban elfordul Kazinczytól és ezzel mintegy önmagát zárja ki az akkori irodalmi életből. Három évre elnémul. 1823 és 1827 között újra ír és ez az időszak egyúttal pályája csúcsát is jelenti. Ekkor születik meg (1823- ban) a Himnusz, mely már a reform-Túrmezei Erzsébet „Szánd meg, Isten, a magyart!” Himnuszunk költőjének „Isten, áldd meg a magyart!” — énekeljük egyre veled, hiszen nagyobbat kérni nem lehet, mert az áldás nyomán bőség terem, mert az áldás vészben védelem, viharos nap után boldog derű, tőle édessé lesz a keserű, acélozza a lankadt, gyenge kart. Űj meg új reménnyel énekeljük teveled: „Isten, áldd meg a magyart!” De szívedből a jaj is felbuzog. Segélykiáltás zárja Himnuszod. Bűnök mélye, harag villámai tanítottak égre kiáltani. Tenger morajlott, messze volt a part... s felsikoltottál: „Szánd meg a magyart!” Mert láttad bűneink mélységeit. Láttad, csak szánó irgalom segít, isteni irgalom és bűnbocsánat. Segíts hát elsírni ma is utánad mind, amit Himnuszod kérni akart! Azt is, hogy „Szánd meg, Isten, a magyart!” korban is a nemzet énekévé lett. Ugyanekkor készült egy másik remekmű, a szatirikus, keserű leszámolás, a Vanitatum Vanitas. Életének azonban van egy olyan szakasza is, amikor kilép a nyilvánosság elé. 1832—35-ig Pozsonyban országgyűlési követ. A magyar nyelv védelmében és a jobbágyokért, az örökváltságért és az úrbéri reformokért emeli föl szavát. Deák Ferenc Kölcseyt, mint a politikus jellemének ideálját állítja kortársai elé, aki mindenképpen követi lelkiismeretének szavát. 1834-ben írja unokaöccséhez, Kálmánhoz a Parainesis-t, melyet többen a legszebb magyar neveléstannak tartanak. 1837-ben kezdődött politikai üldözések idején perbe fogott barátjának, Wesselényi Miklósnak védelmét vállalja el. Utolsó éveiben lázasan dolgozik, ugyanakkor ezt írja: ,, Lelkem oly tépett állapotban, mint két hét óta régen nem vala. Ez iszonyú rossz idő neveli a belső bajt. ” A túlfeszített munka felőrölte szervezetét. Rövid betegség után 1838. augusztus 24-én halt meg 48 éves korában. Kölcseyt csak a Himnusz költőjeként emlegetik sokan. Ő azonban több volt, mint egyetlen vers — habár a magyarság tudatában a legjelentősebb — költője. Magatartása, erkölcsi felfogása modell értékű lehet a mai ember számára is. Kölcsey nem a szemlélődő, a jövőtől lesz ahogy lesz beletörődéssel valamit mégis váró ember típusa. Amikor előre néz, akkor nem jósol, hanem egyfajta cselekvésprogramot fogalmaz meg. És ebben benne van az erkölcsi parancs belső kényszere is. Nem álharmónia az, ami a jelenben ebből az érzésből fakad, hiszen ahogyan Parainesisében fogalmazta: „Minden erény önáldozattal jár, feláldozásával pillanatnyi kényünknek; megtagadásával önhasznunknak s nem ritkán hajlandóságunk vagy gyűlölségünk elnémításával; azonban minden áldozat kicsiny ahhoz képest, miket a hazának kívánni joga van. ” Nem él megvalósíthatatlan ideákban. Amit megfogalmaz, az a reálisan gondolkodó, helyét és feladatát ön(Folytatás az 5. oldalon)
