Erős Vár, 1988 (58. évfolyam, 1-5. szám)

1988-06-01 / 2. szám

2. oldal

EROS® VÁR

lő mester”, azaz nevelő és fenyítő tanítómester. De miután „a hit eljött”, azaz Krisztus elérkezett, „többé nem vagyunk a vezérlő mester alatt”, aki többé nem parancsol és uralkodik rajtunk.

Ezért nem tartja a keresztyén egyház a szombatot: ha a törvény ránk kötelező volna, akkor a szombattal együtt tartoznánk tartani a körülmetélés parancsát, a különféle étkezési és tisztulási parancsokat is.

De akkor miért tartja az egyház a vasárnapot?

Erre a kérdésre feleletet ad az, hogy ezt a napot már Jel. 1:10 „az Úr (t.i. Krisztus) napjáénak mondja. A megjelölés pontosabban azt jelenti, hogy ez a nap az Úrhoz, Krisztushoz tartozik, ő arra mintegy rátette a maga jelét és bélyegét. Tette ezt pedig feltámadásával. Annak a napnak hajna-Egyházi határozat elítéli az erdélyi elnyomást

„Evangelical Lutheran Church in America” országos egyházunk egyik egyházkerülete, a „Northeastern Ohio Synod” idei közgyűlése június 3-án az alábbi határozatot hozta:

MINTHOGY a román kommunista kormány „településrendezési” terve

a) földig lerombolna mintegy 7000 falvai főképpen magyar- és németlakta vidékeken;

b) ezek lakosságát erőszakkal áttelepítené az ország más vidékeire;

és minthogy egyéb brutális intézkedések is magyarokat ősi földjükről, Erdélyből való menekülésre, németeket évszázados településeik feladására kényszerítik, —

EZÉRT az Északkelet Ohio Egyházkerület határozatikig

a) kifejezi felháborodását az alapvető emberi jogok ilyen megsértésén;

b) kéri lelkészeit és gyülekezeteit, hogy erről a helyzetről bővebben tájékozódjanak, és kongresszusi képviselőiken keresztül támogassanak minden olyan lépést, mellyel amerikai és nemzetközi nyomás alkalmazható a romániai kormányzat embertelenségével szemben.

E határozati javaslatot a közgyűlés elé terjesztette: Bernhardt Béla.

Ián, amikor Jézus kijött a sírból, olyasmi történt, amit szavakkal nem lehet kifejezni. Máté evangélista ezt annak az angyalnak a képével érzékelteti, akinek tekintetétől és ragyogásától a sírt őrző katonák „olyanokká lettek mint a holtak”. Egy régi apokrif evangélium arról beszél, hogy megnyílt az ég, mintegy szétváltak kárpitjai. Régi festők a feltámadás képein mennyei ragyogással veszik körül Jézus alakját és a sírt. Mindezek csak halványan tükröztetik a valóságot: Jézus nemcsak kijött a sírból, hanem az Atya dicsőségének jobbjára ült és mint megdicsőült és Úrrá tett Krisztus jelent meg tanítványainak. Ebben a megjelenésében volt már valami sejtetés abból a dicsőségből, melyet kinyilvánít majd akkor, amikor „eljön, hogy megítéljen élőket és holtakat”. Húsvét reggelén ott ragyog Isten e csodálatos új világának, megvalósult királyságának fénye. Jézus ezt a napot, a hét első napját elárasztotta Isten új, szebb és boldog világának a ragyogásával.

A gyülekezet ezért jött össze vasárnap hajnalban, hogy Jézus igéjét hallgassa és az úrvacsorában tapasztalja, átélje azt, ami húsvétkor történt. Mert Krisztus ígérete szerint a Szentlélek által ő maga is mindig ott van, ahol „ketten vagy hárman összegyülekeznek az ő nevében”. Minden vasárnapon ott ragyog feltámadásának fénye és feltámadásunk reménysége. ”

Vasárnap értelme ma is ez az egyházban és minden egyes gyülekezetben. Nem a pihenés és a munkaszünet az első: ezek is hozzátartoznak, de éppen azért, hogy a hétköznapok e világi rendje megszakadjon és a gyülekezet örülhessen Isten csodálatos ajándékának, melyet Krisztus feltámadásával tett kézzelfoghatóvá.

„ Van-e vasárnapod?” Erre a kérdésre csak akkor felelhetsz igennel, ha a gyülekezettel együtt éled életedet és tapasztalod Krisztus ígéretének igazságát: „íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” Krisztus jelenléte és áldása árad át a vasárnapról a hétköznapokra is és ad erőt szolgálatunkhoz, munkánkhoz a mindennapi életben.

Gömöri történetek

Egyke — Egyse

Félszázaddal ezelőtt ez a két szó, még nemzeti szempontból is figyelmet keltett. Ma már más őrli a világot: fogamzást gátló pilula, férfiak házassága férfiakkal, nőknek esketése nőkkel és más szexuális eltévelyedések. Egy felfordított értékskálájú világban élünk, amelyre reáillik Ésaiás próféta ítélete: „Jaj azoknak, akik a jót rossznak, a rosszat jónak mondják — akik a sötétséget világosságnak és a világosságot sötétségnek látják és akik az édeset keserűnek, a keserűt pedig édesnek tartják.”

De maradjunk csak az egykénél, ami szokássá lett a gömöri jógazdáknál is, de nem mindig a föld volt az oka.

A tornaijai női orvos nemcsak hívem, diáktársam volt, hanem munkatársam is. Sok olyan dolgot, amit én nem tudtam megoldani, ő mint a család háziorvosa okosan megoldott. Ő mesélte nekem a következő esetet.

Egy 36 éves jómódú gazda 34 éves feleségével azért tett rendelője asztalára 500 cseh koronát, hogy másállapotba jutott feleségénél csináljon műabortuszt. Barátom meghökkent a kérésre, mert mint háziorvosuk jól ismerte a családot és szerette is őket. Figyelmeztette őket arra, hogy milyen szigorúan bünteti a törvény nemcsak az orvost, de magát az asszonyt is, elmondta az abortusznak minden hátrányos következményét s azután megkérdezte tőlük: hát nem szeretnének még egy olyan szép, egészséges gyermeket, mint 12 éves leánykájuk, hiszen lehet az is, hogy fiúgyermekük lesz, hát nem illene be a gazdaságba egy fiú-örökös? A felelet megdöbbentő volt: Dehogyisnem! Minden vágyunk az volt, hogy fiúnk legyen, de leányunkat is úgy szeretjük, mint a legdrágább kincsünket. De ha most, ilyen későn lenne gyerekünk, mi lennénk a falu gyalázata. Mindenki rólunk beszélne, hogy milyen erkölcstelenek vagyunk, mert a mi korunkhoz már nem illik a pólyás baba.

Ekkor értette meg őket barátom és szívből megsajnálta. Két gondolat ragadta meg. Először is megfenyegette őket, mivel tudja, hogy a feleség másállapotban van, ha más orvoshoz mennek, olyanhoz, aki elhajtja, neki kötelessége feljelenteni őket. A másik gondolat, hogy szeretettel megnyugtatta őket és ígéretet tett: ha pedig megszüli az asszony gyermekét, ő vállalja a keresztapaságot. Ez hatott...

A gyermek megszületett... sok boldogságot hozott magával, és a szülők ugyan-