Erős Vár, 1982 (52. évfolyam, 1-6. szám)

1982-10-01 / 5. szám

6. oldal ERŐS1® VÁR Sopron. tunk a poros országútakon, tarlókon, dűlőkön, erdőkben és réteken. Egy nagyon fontos tapaszta­lat: mindig lépésben kell menni, így fele fáradság. 3s nótázni kell, amennyit csak lehet. A mozgótábor alatt is rendes fegyelmezett cser­készéletet éltünk. A szabad délelőttökön morzéz­­tunk, térképeztünk, a déli pihenő után jártuk a falut, gyűjtöttünk, jegyezgettünk, vagy daloltunk, játszottunk. Kétszer volt hadijáték, mindkettő éj­jel. Esténkint tábortüzet tartottunk, amelybe be­vontuk a falu fiatalságát is. Mindenütt megszeret­tek bennünket s alig akartak továbbengedni sok faluból. Evvel az úttal mintegy keresztmetszetet kap­tunk a Dunántúlról. Vadvirágos Mecsek tája, dimbes-dombos Somogyország, a magyar Tenger, a csodaszép balatoni hegyek, a Kemenesalja, a Rábaköz, gyönyörű városok, kicsiny faluk, fehér házikók, emberek, magyarok, sokácok, svábok, daloló legények és leányok, népviseletek, népmű­vészet, erdők-mezők, vadvirágok, madárdal és Emlékezzünk! Az elmúlt évtizedek során egyre kevesebbet be­szélünk Trianonról, elrabolt területeinkről, váro­sainkról, lerombolt emlékműveinkről. Meghalt a revíziónak a gondolata, elfeledkeztünk a régi jel­szóról: "Nem, Nem, Soha!" Célom: képekben emlékeztetni olvasóinkat el­rabolt városainkra és egyes lerombolt emlékmű­veinkre. Különösen szól ez a fiatalságnak, akik nem sokat vagy egyáltalán semmit sem hallottak a fentiekről. vitéz Tapolcsányi Oszvald dr. A pozsonyi Mária Terézia szobor. A csehek lerombolták. A kassai dóm (Szent Erzsébet székesegyház) DR. NAGY GYULA az Északi Kerület püspöke A dr. Ottlyk Ernő nyugalombavonulásával megüresedett püspöki tisztségre a magyarországi Északi Egyházkerület 141 gyülekezete egyhangú­lag (más jelölt nem volt) dr. Nagy Gyula püspök­helyettest, a Teológiai Akadémia professzorát vá­lasztotta meg. Az új püspök 1971-től kilenc éven át az Ev. Világszövetség genfi központjában mű­ködött, mint tanulmányi igazgató. Ünnepélyes beiktatása szept. 25-én volt a budavári templom­ban. Bölcs mondások Az élet hasonlít egy könyvhöz: az os­tobák gyorsan átlapozzák, a bölcsek azonban megfontoltan olvassák, mert tudják, hogy csak egyszer olvashatják. * A szóval történő hálának kicsi a mély­sége; a szívből jövő hálának jobb a csengése; a cselekedettel való hála mély, mint a tenger. mosolygó kék ég: mint egy csodaszép film, úgy vo­nultak el előttünk. S ráértünk őket figyelni, hi­szen gyalog jártunk! Kötetrevalót lehetne írni a sok élményről. Vaskos tábori naplóm néhány ki­ragadott töredékét nyújtom át a következőkben nektek avval a kívánsággal, hogy Ti is élvezzetek át egy ilyen szép mozgótábort. * (Jún. 25.) Estefelé indultunk, mikor a nagy me­leg kissé alábbhagyott. Ügy érzem, mintha úgy csöppentem volna ide valahonnan, el sem hiszem, hogy itt vagyok és hogy ez az a mozgótábor, amelyre olyan nagy vágyódással gondoltam a vizs­ga előtt. Pedig sokat készültünk rá, míg eljutot­tunk odáig, hogy megindulhattunk vihartépett öreg zászlónk után. Az indulásunk szép volt. Ne­héz hátizsákok, szöges bakancsok kemény dísz­menetei, az első tábori parancs, azután: országút pora, jókedv és nóta, mindig nóta. Az első nap fá­radságával jóízűen aludtunk a nagycenki bíró szé­naillatos pajtájában. A mai nap avval kezdődött, hogy fejenként egy liter tejet ittunk meg a cukorgyárban és utána díszmenetben — a gyomrunkban lotyogó tejjel — elvonultunk. Aztán: hosszú és forró út, talán azért, mert még szokatlan. Néhányan nagy buzgalommal tartjuk a jókedvet a fiúkban. Folyton nótázunk. A hátizsákunk szíja mélyen bevágódik a vállunkba. Sokat nevetünk a Kuktán. A Kukta csakolyan rö­­vidnadrágos kisfiú, mint mi, de civilben: okleve­les kántortanító. Esdő pillantásokat vet az úton közelgő szekér felé. És szól a 30 év körüli gazdá­hoz vérbeli kisgyerekként: “Bácsi kérem, feltehe­­tem a hátizsákom?” S a következő pillanatban (a hátizsákot csak nem hagyhatja egyedül!) már a gyorsan tovarobogó szekérről mosolyog elégült ábrázattal a porban fáradtan poroszkáló cser­késztestvéreire. Hja! a cserkész élelmes!... (Jún. 27.) A “Szent István” hajón. Hangos gra­­mofón-zene. A bemondó a vidék nevezetességeit magyarázza négy nyelven. Az utazótársaság meg­lehetősen nemzetközi. Vidám osztrákok dalolnak mellettünk gitárkísérettel. Néhányan közülünk elbeszélgetnek velük. A többség azonban a vidék­ben gyönyörködik. (Folytatjuk) CLEVELAND-NYUGAT Lelkész: Juhász Imre Templom: W. 98 és Denison Avenue — Lelké­­szi hivatal: 3245 W. 98th Street (44102). Telefon: (216) 961-6895. — Istentisztelet minden vasárnap de. 9:30-kor angol, 10:45-kor magyar nyelven. Ürvacsoraosztás minden hó első vasárnapján és az ünnepnapokon. Vasárnapi iskola októbertől májusig 9:30-kor angol, 10:45-kor magyar nyel­ven. Szeptember hó folyamán vasárnaponként átla­gosan 57 hívünk vette igénybe az egyház igehir­dető és tanító szolgálatát. — Temetések: A gö­­mörmegyei Dobsináról származó özv. Egyed Ala­­dámé sz. Krausz Vilma, néhai Nt. Egyed Aladár esperes özvegye szept. 17-én 87 éves korában (a temetési szolgálatot Bernhardt Béla, dr. Brachna Gábor, valamint a gyülekezet lelkésze végezte); a zalamegyei Zalaháságy szülötte, Simon Bálint presbiterünk szept. 25-én 75 éves korában. “Isten örök életet adott nekünk, és ez az élet az ő Fiában van" (ÍJn 5:11). — Gratulálunk egyházunk jegy­zőjének, dr. v. Tapolcsányi Oszvaldnak, aki a Vi­tézi Rend Ohio körzetének új székkapitánya.

Next

/
Oldalképek
Tartalom