Erős Vár, 1982 (52. évfolyam, 1-6. szám)

1982-10-01 / 5. szám

EROS'® VÁR 7. oldal Szórványban, kanadaiak között Minden magyar közösség dicsére­tére válnék bárhol is a nagyvilágon az a Kossuth Ház, mely a Kossuth Road-on van a kanadai Cambridge nevű városban. Ez a toronnyal és ha­ranggal is ellátott impozáns épület 1962 óta lett a központja a Kitche­ner, Guelph és Cambridge környé­kén élő magyarok társadalmi, kul­turális és vallásos életének. Nem magyarok adták neki a Kos­suth nevet! A nagy magyar államfér­fi és szabadsághős nevét viselte az már a századforduló, vagyis 1902 óta. Hiteles történeti feljegyzések szerint ebben az időben Pennsylva­niából német telepesek alapítottak ott egy kis falut, hamarosan iskolát építettek s azt istentiszteleti helyül is használták. Falujukat “Kossuth­­ville”-nek nevezték el, az iskolára is Kossuth nevét írták. Mennoniták voltak. A szabadságot szerették és keresték. Számukra Kossuth volt a szabadság eszményképe. Idő múltán a mennoniták tovább költöztek. A falu megszűnt. Az isko­la megmaradt. Környékbeli farme­rek vették át. 1962-ben helyszűke és tanítóhiány miatt eladásra került. Megmozdult a környékbeli magyar­ság és dicséretre méltó összefogással előteremtette a szükséges összeget. Álljon itt elismerésül a neve Kákonyi Lászlónak, aki akkor a Magyar Ott­hon Egyesület első elnöke volt, az al­­elnök meg egy hittestvérünk, Bacsek István. Véletlenül belecsöppentem a Kos­suth Ház augusztus 21-én, szomba­ton délután és este tartott Szent Ist­­ván-napi ünnepségébe. Véletlenül? Nem hiszek a véletlenekben! Isten akarata hozott össze Bacsek István­nal, aki hosszú évekig együtt volt jó­barátommal és paptársammal, Bö­­röcz Sándorral az orosz fogságban és a sarkvidéki kénbányákban. (Böröcz Sándor jelenleg a szülőfalum mellet­ti artikuláris Vadosfán, Sopron me­gyében él, megrokkanva; bízom benne, hogy Káldy püspök urunk most már talált módot rá, hogy ő is illő papi nyugdíjat kapjon.) Nos, ez a Bacsek István lett a Kossuth Ház időrendben második elnöke, s közel 10 évi elnöksége alatt nagyobbodott meg és épült ki a Kossuth Ház azzá a pompás épületté, amire minden ma­gyar büszke lehet. Kanada, magyar evangélikus szempontból óriási szórvány. Egyet­len önálló gyülekezetünk Torontó­ban van. Ez is állandó lelkész nélkül. A most már éltes ref. lelkész, Dékány Elemér hosszú éveken keresztül szo­kott rendszeresen istentiszteletet tar­tani a cambridgei Kossuth Házban. Windsorban, mely évtizedekig önál­ló ev. gyülekezet volt templommal, papiakkal, ma már évek óta a detro­iti lelkész gondozza a magyar evan­gélikus híveket. A többi városban a magyar evangélikusok, vagy a ma­gyar református gyülekezethez tar­toznak, vagy pedig valamelyik an­gol evangélikus egyházhoz, vagy ép­penséggel sehová sem. Élnek hitük gyakorlása nélkül. Homályba vész bennük az evangélikus örökség, a templom és a konfirmációi oltár. Kevés vigasz számunkra, hogy jófor­mán minden kis városkában is szebbnél szebb evangélikus templo­mok vannak, a mi magyar hittestvé­reinket nem igen érdekli az idegen nyelv miatt. Örültem hát a Kossuth Ház és Ba­csek István meghívásának, hiszen nagy hittestvérünk, Kossuth Lajos házába vagyok hivatalos, egy olyan hittestvéren keresztül, aki maga is elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyarság körében. Megtudtam, hogy van még rajta kívül több evan­gélikus magyar azon a vidéken. A re­formátusok száma még több. Közü­lük Csapai Sándor atyámfia meghí­vott kitcheneri otthonába is. A Szent István ünnepség évenként ismétlődő megemlékezése a környékbeli ma­gyarságnak első királyunkról. Fele­­kezetre való tekintet nélkül ünnepel­tek. Közös istentiszteletet tartottunk az idén is, melyen kb. 250 személy vett részt, felerészben protestáns. Megígérték, hogy ami Nt. Dékány elmaradása miatt szünetelt, újra megszervezik, hogy legalább havon­ta egyszer a közeli Brantfordból Zu­­gor Ernő evangélikus (jelenleg ref. gyülekezetét szolgáló) lelkész bevo­násával a gyönyörű Kossuth Házban tartanak protestáns istentiszteletet. Hadd hívogassa kis harangjuk a kör­nyékbeli magyarokat erre az isten­­tiszteletre. Én is megígértem, hogy ha Isten éltet, évenként egyszer-két­­szer Nt. Zugort mentesítem és szol­gálni fogok közöttük. A fentieken kívül a kanadai Wel­land lelkész nélkül levő magyar pres­­biteriánus (református) templomá­ban is tartottam istentiszteletet au­gusztus 15-én, 22-én és szeptember ^ ^n' Buthy Dénes AZ EGYHÁZ HÍREI EGYESÜLT NEMZETEK * Az ENSZ nemrégiben vallásszabadságot pár­toló okmányt fogadott el. Eszerint mindenkinek joga van gondolat-, lelkiismeret-, s vallásszabad­sághoz. Az utóbbihoz tartozik az istentiszteleti, gyülekezési, meg szeretetszolgálati épületek fenn­tartása, vallásos kiadványok terjesztése, adomá­nyok gyűjtése, lelkivezetők képzése és munkába­­állítása, s a vallás tanítása szerinti szün- vagy jelesnapok megtartása. Az okmány néhány kér­dést csak általánosságban érint, mint pl. a gyer­mekek vallásos nevelését, hogy annak hasznossá­gát ki is dönti el: a szülő, az iskola, vagy az állam? EGYESÜLT ÁLLAMOK * Az Ószövetség héber eredetiből modern an­golra fordított kötetét jelentette meg a Zsidó Ki­adótársaság. Ügy mondják, hogy ez az első zsidó munkaközösségi fordítás 2300 év óta, amikor 72 írástudó együttes erőfeszítéssel az Ószövetséget görögre fordította. * A jobbára a déli államokban működő Presbi­­teriánus Egyház legutóbbi országos közgyűlésén hasznosnak tartották az északi államokban tevé­keny Egyesült Presbiteriánus Egyházzal való egyesülést. A két egyházra való szakadás 121 éve történt. A déli egyháztestben 840.000, az északi­ban 2.4 millió a tagok száma. * A “Lutheran Church in America” egyház eb­ben az évben küldött ki először lelkésznőket kül­­missziói szolgálatba. Leesa Jacobson Uruguayban teológiai programot irányít, Margaret Keller pedig Ecuadorban vezet szeretetmunkát. AUSZTRÁLIA * Az ev. bennszülött-misszió áldásos eredmé­nyeképpen ma már 12 bennszülött szolgál lelkész­ként. A két legújabbat ezév májusában szentelték fel. Ugyanakkor adták át rendeltetésének a “pin­­tupi-luritja” bennszülött nyelvre lefordított Új­szövetséget is. * Az orsz. ev. lap Szentháromság-ünnepi szá­mában a vezércikk a háromszorosan gondoskodó Istenről és az ev. teol. folyóirat tavaszi számában egy “Az igehirdetés mint dráma" c. tanulmány Nt. Kemény Péter magy. ev. misszióslelkész tollá­ból származik. NYUGAT-NÉMETORSZÁG * Kormányszervek gyanúperrel élnek, hogy a Szibériából Nyugat-Európába vezető földgázveze­ték építéséhez szovjet részről politikai és vallási foglyokat vetnek be, különösen a legkietlenebb vi­dékeken. Ezek a munkások a sívár körülménye­ken túl még fizetést sem kapnak. A kivizsgálás folyamatban van. LENGYELORSZÁG * A bizonytalan helyzet miatt a kommunista

Next

/
Oldalképek
Tartalom