Erős Vár, 1981 (51. évfolyam, 1-6. szám)
1981-06-01 / 3. szám
2. oldal ERŐS VÁR szolgáltatva, midőn azok támadnak, kísértenek. Képes harcolni ellenük a Lélek erejével. Figyeljünk fel az apostol kettős felsorolásánál erre a finomságra is: az egyik oldalon “cselekedetek” állnak, többesben, a másik oldalon “gyümölcsről hallunk, egyesszámban, noha folytatásképpen kilenc gyümölcsöt említ Pál, az élen a szeretettel. Mit akar ez mondani? Azt, hogy a Szentlélek mint valami belső egység, rejtett központ működik bennünk. És azt, hogy termi a gyümölcsöket. Az új élet küzdelemben valósul meg, mindenestül igénybe vétetik akaratunk, mégse mi “csináljuk”, hanem terem az, akár gyümölcs a fán. A zsidó kegyesség a törvény betöltéséből állt. Vagy külsőleges, kultikus tisztaságot adott, vagy kétségbeesésbe vitt. A görögség eszménye a hősi ideál volt. Erkölcsi katalógusaikban tűrés, szelídség nem szerepel. A keresztyén etikát elsősorban a szeretet vezérli. Ez közösséget teremt. Itt helye van a szív rezdüléseinek, örömnek, jóságnak. S legfőképpen: az egyszerű, mindennapi erkölcsi viselkedés döntő benne, nem mindig csodás lelki élmények tűzijátéka, ámbár a rendkívüli sincs kizárva belőle. “Járni” Lélek szerint annyi mint beleilleszkedni abba a rendbe, melyet a Lélek szab meg a Krisztus gyülekezetében menetelőknek. Felséges, ígéretes marsrúta ez, röviden — a szeretet. Scholz László (Ev. Élet) t SULZER GUSZTÁVNÉ Május 19-én hívta haza Teremtő Ura Sulzer (Szulczer) Gusztáv ny. ev. lelkész élettársát, sz. Lengyel Emmát, 58 éves korában. Szekszárdon született 1922. dec. 2-án. 1936-ban ugyanott kötött házasságukból 9 gyermek és 11 unoka származott. Képzett énekhangja sokszor csendült fel amerikai egyházi énekkarok hangversenyein is. Húsz éve történt autóbaleset okozta gyógyíthatatlan gerincsérülése sok szenvedéssel járt, melyet keresztyéni türelemmel viselt. Temetése m%jus 22-én volt a Cleveland melletti Westlake-en. A szertartást Rév. Eugene Loehrke végezte, a 45 éve elhangzott esketési textusuk, Ruth 1:16-17 alapján szólt igehirdetése: “Mert ahová te mégy, oda megyek én is... csak a halál választ el engem tőled!” — Az amerikai magyar evangélikus lelkész! kar osztozik a lelkésztestvér gyászában. Or dass Lajos: a i / ■ ■ / A lelek maganya Jobb néktek, hogy én elmenjek. Mert ha el nem megyek, nem jő el hozzátok a Vigasztaló. Ha pedig elmegyek, elküldöm azt tihozzátok. János 16:7. Uram! A magánynak lehet gyötrő oldala. Sokszor van is. Ezért az ember általában fél tőle. E tekintetben tanítványaid sem képeztek kivételt. A szemükből olvastad ki, mennyire megrettentette őket az, amit távozásodról mondtál nekik. De lehet a magánynak igen sok áldása is. Az örökös hajszoltságban élő ember, aki képtelen csak egy pillanatra is csöndes magányt találni, vágyakozó szívvel keresi, mert jónak tartja azt. Te azonban nem általában a pihentető magányra gondoltál. Arról a lelki állapotról beszéltél — és ezt főként a keresztyének ismerik — amelyben keresi az embert Isten Szentlelke. Mert a Szentléleknek is erre van szüksége. Ha az ember minden mással el van foglalva, az gátolja Őt a jövetelben. Uram! Tanítványaid fölfigyelnek ígéretedre, és megfogóztak abban. Ettőlfogva szorgalmasan imádkoztak a Szentlélek eljöveteléért. így lett csodálatos Pünkösdjük. ígéreted — az örök igazság igéje — az én számomra is áll. Szentlelkedért, annak hozzám jöveteléért és minden áldásáért jogom van imádkoznom. Segíts azért — Uram — ilyen imádsággal közelítenem Pünkösd felé. (Az Útravaló c. kötetből.)-------------—----------—- ÉNEKEINK ... 235 ---------------------------ÜDVÖZÍTŐ, TE MENNYBE SZÄLLTÄL... A múlt század közepének és második felének hitbéli felfogása és írásmagyarázati módszere tükröződik ebben a mennybemenetel ünnepére írt énekben, amelynek szerzője Székács József püspök, “az ország papja” (1809-1876). Ez a felfogás gyakran tekintette Jézust példaképnek, s ami vele történt, azt igyekezett lemintázni, vagy a keresztyén élet eseményeit és feszültségeit Jézus élete példájában, mint értelmező tükörben látni. Az írásmagyarázat módszereivel pedig igyekeztek egyenes vonalat húzni Jézus élete és a keresztyén ember élete között. Székács József prédikációi is ezt a törekvést mutatják. Rendkívüli erejű szónok volt, aki stílus-szépségével és gondolati tartalmával egyaránt kitűnt. Erősen valószínű, hogy ez az éneke prédikációra készülésének költői lecsapódása. Különösen művésze volt az események és gondolatok párhuzamos! tásának. Az Olajfák hegyén kezdődött Jézus szenvedése, s a Cselekedetek könyvének közlése szerint ott történt a mennybemenetel dicsősége is. A párhuzamra Székács azonnal kész: “Üdvözítő, te mennybe szálltál... oda vágynék, hova jutottál.” “Ám küldj reám is szenvedést, csak adj dicsőségedben részt.” “Tudom, hogy hozzád jutok, ha mint te, én is úgy futok. ” Mindenesetre igen érdekes a kapcsolat, ahogyan a szenvedést és a mennybemenetel dicsőségét összefűzi: Olajfák hegyén volt kínodnak Legelső súlyos kezdete, És ott folyt le diadalodnak Mennyel határos végzete... Vessük bár fel a felfogás és módszer színes kérdését, okulhatunk belőle. A hivő lélek törekvése benne rejlik: egyre közelebb Urához. Az utolsó vers különösen is csillogó gyöngyszeme marad magyar evangélikus énekköltészetünknek: És szent előttem az ígéret, Hogy egykor ismét visszatérsz, S kikért kiomlott drága véred, Mind élőt, mind holtat ítélsz. O, add, hogy hitben várjalak, S nyugodtan fogadhassalak. Erdélyi kopjafák jutnak az eszünkbe. Ott olvashatók bizonyságtételként ezek a szavak: “itt várja Jézusát...” Hitben várni életben-halálban Őreá — ez hatotta át Székács szívét. (Koren: Irgalmadat éneklem...)
