Erős Vár, 1976 (46. évfolyam, 1-6. szám)
1976-10-01 / 5. szám
EROS # VAR AMERIKAI MAGYAR EVANGÉLIKUSOK LAPJA 42. ÉVFOLYAM_______________________1976. OKTÓBER____________________________________5. SZÁM Húsz éve már . . . 1956 A MAGYAR EVANGÉLIKUS EGYHÁZBAN —yvyv —vyy ' v/ v v ' ^V/ W »» * * '** vw '* WV " "'^W w ■■ ■■ — ■ > vyv^ Régi újságokat, jelentéseket, feljegyzéseket tanulmányozunk. Ezeket olvasva, megvilágosodik a kép, amely sokunkban már csak halványan él: miképpen érintették 1956 eseményei a magyarországi Evangélikus Egyházat? AZ ELŐZMÉNYEK Amint az ismeretes, ebben az időben az otthoni egyház vezetői Dezséry László és dr. Vető Lajos püspökök voltak, akiknek a püspöki székbe kerülése annakidején az állam erős beavatkozásának volt a következménye. Ordass Lajos püspök viszont, akit a bányai egyházkerület 1945-ben több jelölt közül szabályosan választott meg, közel két évi bebörtönzés után, félreállítva élt családja körében Budapesten. Még 1954-ben, az Egyházak Világtanácsa második nagygyűlésén, annak magyarországi tagegyházai meghívták az említett szervezet központi bizottságát, hogy tartsa egyik következő ülését Magyarországon. Ezt a meghívást az illetékesek el is fogadták és így került sor 1956 július 28-a és augusztus 4-e között a központi bizottság ülésére, melyet a mátrai üdülőhelyen, Galyatetőn tartottak meg. Azonban már a gyűlés előtt nyilvánvaló volt, hogy ha az Ordass-ügy nincs is a gyűlés tárgysorozati rendjén, arról ott szó lesz. 1956 júniusában a finn Evangélikus Egyház lapja, a “Kotimaa” cikket írt, melyben követelte az Ordass-ügy rendezését. Ez a cikk és más jelek arra késztették az Evangélikus Egyház akkori vezetőit és az Állami Egyházügyi Hivatal hatalmasait, hogy felkeressék az addig teljesen elszigetelt püspököt, és tárgyalásokat kezdjenek az őt ért igazságtalanságok jóvátétele ügyében. Mind az egyházi vezetőség, mind az állami emberek számítása helyes volt: dr. Franklin C. Fry, aki 1945 után az EVT központi bizottságának az elnöke (és az amerikai magyar evangélikus gyülekezeteket magában H. Ordas* Lajos püspök első Istentisztelete Budaheflyvltléken reUabilltáetója után foglaló országos egyház akkori elnöke!) volt, továbbá dr. Hanns Lilje hannoveri püspök, az Evangélikus Világszövetség elnöke és dr. Carl Lund-Quist főtitkár Magyarországra való érkezésük után azonnal kapcsolatot kerestek Ordass püspökkel, és az egyházi és állami képviselőkhöz szólva, hangoztatni kezdték e kérdés rendezésének a szükségességét. IGENT MOND AZ ÁEH Az említettek és mások augusztus 3-án és 4-én eredményes tárgyalásokat folytattak az Állami Egyházügyi Hivatalban e kérdésről. A megállapodás magában foglalta Ordass püspök teljes rehabilitációját, ideiglenesen teológiai tanárként való alkalmazását, majd — ha erre lehetőség lesz — visszatérését a püspöki székbe. Bár az akkori egyházi vezetők megígérték, hogy a megegyezés szövegét az egyházi sajtó közölni fogja, a magyar Evangélikus Egyház népe csak a külföldi lapokból értesült arról. Azonban az ügyet nem lehetett agyonhallgatni. Augusztus 24-én Dezséry László összehívta az espereseket és közölte velük a megegyezés eredményét. A LELKÉSZI KAR HANGULATA A másik fontos mozzanat, amely a magyarországi Evangélikus Egyházban meghatározta 1956 októberének eseményeit, a nyári lelkészkonferenciák hangulata volt. A szabad bírálat hangja, amely ezen a nyáron a magyarországi politikában, művészeti és irodalmi körökben és a gazdasági életben úrrá lett, felbukkant ezeken az értekezleteken is. Kezdték követelni egyes egyházi vezetők lemondását és a múlt törvénytelenségeinek a jóvátételét. Körleveleket köröztek lelkészi csoportok, amelyekben — többek között — sürgették a múltban olyan áldásos eredményeket felmutató evangélizációs
