Erős Vár, 1972 (42. évfolyam, 1-10. szám)

1972-06-01 / 6. szám

ERŐS VÁR 5. oldal Ettől kezdve készült az életrontásra. A holdfogyatkozást várta, a sötét­ség éjféli óráját, mert tudta, hogy akkor idézhető fel az emésztő tűz szel­leme. Nem is várt hiába. Hívására fellobbant a lidércláng. A ház mö­götti mocsaras réten ág-bogas, odvas fűzfa állt, abban lakott a félelmetes Lidérc. Kérettelek, szólalt meg láttára a minden rostjában remegő bölcső, akit az elkeseredés és félelem egyként emésztett. Arra kérlek, rontsd meg az életét örökre annak, akit ringatok majd, mert tudom, hogy egyszer elővesznek még. Rontsd meg, ó Lidérc, hogy bűnhődjön minden emberért, s büntessen is! Ne szeresse senki, s ő se szeressen soha senkit. Ezt akarom. Elhallgatott, s a háztetőn huhogni kezdett a halálmadár. Valaki meg­hal, riadtak fel huhogására a kis ház lakói, de ahogy elhallgatott a ma­dár, megnyugodva aludtak tovább. Ám, legyen, szólalt meg a Lidérc, a gyermek átkozott lesz kívánságod szerint, de életeddel fizetsz az átokért. Kérésed ára .a tűzhalál! Legyen, suttogta a bölcső... Sötétség ült még a tájon, de a Lidérc tudta azt, hogy útban már a fény,, és sietve oltotta ki sápadt lángjait. Hasadt a hajnal, s még azon a napon lekerült az elkeseredett bölcső a padlásról. Napfényre jutását annak köszönhette, hogy a városba idegenek érkeztek. Hárman. Híre járt, hogy Jeruzsálemből jöttek, a királyi palotából, s egy újszülött gyermeket kerestek Betlehemben. De kerestek a jövevények mást is. Egy bölcsőt, A kürtösök el is hírelték a városka lakóinak, hogy akinek csak eladó bölcsője van, hozza a zsinagóga előtti térségre. Nem telt bele egy óra sem, s egész utcasor állt már az egymás mellé rakott bölcsökből. Ám hiába vizsgálta meg mindet a díszes öltözetű legöregebb jövevény, szomorúan egyre csak azt hajtogatta: ez sem az, az sem az .. . Már-már fel is hagyott minden reménnyel, amikor a kíváncsiskodók közé vegyült egyik öreg apókának eszébe jutott, hogy a lánya házánál is van egy poro­sodó öreg bölcső a padláson, s- ha öreg is már, mégsem akármilyen. Egyetlen tömbből faragott az, amilyen nincs is több talán az egész Izrael­ben. Apóka számolgatta is boldogan az érte kapott csillogó aranyakat. A három királyok, mert azok voltak a betlehemi jövevények, akik a régi faragott bölcsőben a keresettre ismertek, boldogan tették le ezt is a zizegő szalmára az arannyal, tömjénnel, s mirhával együtt a jászolbölcső lakó­jának lába elé, hogy abban pihenjen el a Gyermek, a világ Megváltója. Kívánságuk teljesült is, mert amikor József az ács, és eljegyzettje Mária a Heródes előli menekülésben halálosan elfáradva átlépték Egyip­tom határát, mivel rájuk is esteledett, éjszakai pihenőhelyet kerestek. Egy erdő mellett álltak meg, a szamarakat kipányvázták, s egy öreg fűz alá állította Mária a bölcsőt, s Egyiptom földjén abban pihent el először a Gyermek. Szőke kisded volt, és olyan szép, hogy szépségét megcsodálták a kibúvó csillagok, s láttára az öreg bölcső fájának minden rostjában énekelt az önfeledt, boldog öröm. Most bánta csak meg igazán a Lidérccel kötött egyességet, hiszen tudva tudta, hogy a Lidérc nem más, mint a rontás szelleme, maga a Gonosz... Ami történt, mégsem tudta már meg nem történtté tenni. Nem a tűzhalál­­tól félt, öreg volt már és tudta, hogy előbb-utóbb úgyis meg kellene (Folytatás a 6. és 7. oldalon) AZ EGYHÁZ HÍREI SZOVJETUNIÓ • Háromévi bebörtönzés után szabadon­­bocsátották V. Velishkowsky ukrán kato­likus érseket. A főpapot korábban már halálra is ítélték, meg szibériai száműze­téssel is fenyegették — mindezt az ukrán katolikusság megtörése céljából. • Alexander Solzhenitsyn nóbeldíjas író ín. böjti levele komoly visszhangot kel­tett világszerte. Kitűnik ebből a levélből nemcsak az orosz ortodox egyház vezető­ségének a szolgalelkűsége, hanem az a nyomás is, ami alatt az egyháznak szen­vednie kell. Solzhenitsyn felelősségre von­ja Pimen pátriárkát, amikor ezt kérdi: “Vajon az egyház főpásztorának jelentő­sebb-e a földi hatalom az égi hatalomnál, és terhesebb e a földi felelősség az Isten előtti felelősségnél?” LAUKA (CEYLON) • Több protestáns (anglikán, presbite­­riánus, kongregacionalista, metodista, stb.) egyház új egyházszervezetet hozott létre: Lanka Egyesült Egyházát. UGANDA • Államelnöki rendeletre a haderő min­den tagjának hetente legalább háromszor kell résztvennie istentiszteleten, gyakor­latba is átültetve az állam jelmondatát: Istenért és hazáért! ANGLIA • A különféle közhasználatú liturgiái textusok angolnyelvü egységesítése való­színűleg megbukott azzal, hogy a Mi­atyánk szövegében a nemzet- és egyház­közi bizottság által javasolt egyes része­ket az anglikán egyház nem hajlandó el­fogadni. “Holy be Your Name” (szentel­tessék meg a Te Neved) helyett ‘Hallowed be Your Name”, valamint “Do not bring us to the test” (ne vígy minket kísértés­be) helyett “And lead us not into temp­tation” a favorizált szövegrész. IZRAEL • Felfedezték Josephusnak, az I. szá­zadbeli történetírónak egy szírül meg­őrzött munkáját, mely Jézus életéről, ke­reszthaláláról és feltámadásáról tesz au­tentikus említést. DÉLAFRIKAI UNIÓ • Egy EVSZ különbizottság kilenc tag­ja közül csak heten kaptak beutazási en­gedélyt, hogy meglátogassák az itteni ev. egyházakat. Nem kapott vízumot dr. S. Nababan indonéz lelkész, az EVSZ első alelnöke és F. König, az EVSZ-híradó németnyelvű szerkesztője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom