Erős Vár, 1971 (41. évfolyam, 1-9. szám)
1971-04-01 / 3. szám
4. oldal ERŐS VÁR ERGS ©VÁR AMERIKAI MAOYAli EVANtÚLlKU-SOK. LAPJA Az Amerikai Evangélikus Egyház Magyar Konferenciájának lapja. Szerkesztő és kiadó: Juhász Imre Főmunkatárs: Egyed Aladár “ERŐS VÁR” (“MIGHTY FORTRESS”) P.O. Box 02148, Cleveland, Ohio 44102 Published by the Hungarian Conference of the Lutheran Church in America. Issued monthly October to May, bi-monthly in June/July and Aug./Sep. No. 3 (140) Yol. XXXV. APRIL 1971. Subscription: $3.00 a year. Second-class postage paid at Cleveland, Ohio. FONTOS! Minden szerkesztőségi anyag, kézirat, gyülekezeti hír, úgyszintén a lappal kapcsolatos minden levelezés, előfizetés és adomány erre a címre küldendő: "ERŐS VÁR" P. O. BOX 02148 CLEVELAND, OHIO 44102 Az “ERŐS VÁR" előfizetési díja egy évre csak 3 dollár. Szíveskedjenek a lejárt előfizetéseket késedelem nélkül beküldeni a fenti címre. Be nem jelentett címváltozás esetén a posta a kézbesíthetetlen újságot megsemmisíti, a kiadóhivatalnak pedig külön portót kell fizetnie. Erre a költségre különösen nem-előfizetők, késedelmező előfizetők, vagy többéves hátralékban lévők esetében nehéz fedezetet találni. Ezért kérjük olvasóinkat, hogy minden esetben pontosan adják meg címüket a “Zip Code” szám feltüntetésével együtt! Az újságot “Zip Code” szám nélkül nem kézbesíti a posta. Címközlésnél tüntessék fel az utca megjelölését is; pl.. St., Rd., Ave. Ugyanis egyes postai zónában azonos nevű utcákat csak így lehet megkülönböztetni. Printed by Classic Printing Corporation 9527 Madison Ave., Cleveland O. 44102 TAVASZ NAGYKÖRÖSÖN A borostás állú, ragyás kis pedellus kinyitotta a kollégium kapuját. — Ni, a tanyasiak ma az elsők! — morogta barátságosan. — Jó reggelt, Hefaisztosz bácsi! — köszöntek kórusban a fiúk, mert a pedellus nemcsak csúnya volt, hanem sánta is, mint a görög isten. Az első diákok, ahogy ott állongtak a kapunál, egyszerre tódultak be, a későbbiek egyenként érkeztek. Csípett a márciusi szél, mely felveri a homokot s függönyként viszi maga előtt. Kipirul attól mindenki. A formás kis csizmák vígan kopogtak a százforma, lapos, túrószín kövön, amivel a folyosó ki van rakva. — Aztán takarékoskodjanak avval a fával, mert fogytán van már! — kiáltott a pedellus, s felhúzta gubancos szemöldökét.-— Csakis, csakis! — hangzott válaszképpen kórusban. — Aztán miféle kálomista szent napja van máma, hogy mind feketébe gyünnek? — morgott tovább ögyelegve a kapu körül. — Szent Hefaisztosz napja! -—- csengett a kórus, majd szaporább csizmakopogás hallatszott, végül baloldalt éles csattanással bezárult a szélső tanteremajtó. — Az ötödik osztály, na persze! — dörmögte a pedellus s már inait volna utánuk, de eszébe jutott, hogy posztját nem hagyhatja el, hát tovább is ott álldogált a kapunál. Majd leragadt a szeme, olyan álmos volt. Hajnalban kelt a kakasokkal, végigtakarított, befütött a nyolc terembe, az igazgatói irodába és a tanári szobába, aztán odadölt a kapufához s félnyolcra rájött az álmosság, a jóég tudja, miért. Keserű szókat motyogott maga elé, akár a szembejövő tanár urak, akiknek harsányan köszönt s akik ugyanarra gondoltak, mint a szegény szolga. Hogy a kenyér ára három forint s tizennégy forintos fával tüzelnek. Gebedjen meg az osztrák miniszter, aki ezt a világot kitalálta. A kollégium tanácsa havonta ötven forintot fizet a tíz tanárnak fejenként, s neki, a pedellusnak, huszonhármat. Uram Isten, hogyan lehet ebből megélni családostul, ebben a drágaságban. 8 ezek a diákok még tetejében csúfolják is az embert, kínozzák, amikor aludni akar. Aá ... — ásított s önkéntelenül a kis harang fanyeléhez nyúlt, meg kell húzni, nemsokára nyolc óra. De még egyszer kinézett az utcára. Szürke port kavart a szél, a galylyakon már ott csillogott a tavasz fénye, olyan bátran, mint egy könnycsepp. szomszéd házból éppen akkor lépett ki Arany tanár úr, az ötödik osztály főnöke. Milyen takaros kis ember, gondosan fésült bajusz, mindig tiszta ruha. Ennek a tanárnak van a legnagyobb tekintélye. Mellette két diák lépked, Hajnal Ábel, a kosztos fiú, aki hetedikes, meg a tanár úr fia, a negyedikes, akit csak úgy hívnak a kollégiumban, hogy “Laci te, jer ide”. 8 ennek a megszólításnak nagy története van. — Jó reggelt, adjon Isten! — Jó reggelt, Gergely! — mondja csöndesen Arany János. Egy porc s Gergely meghúzza a harangot. Bezárja a kaput. Zöröghet, aki késik. Ez az Arany tanár úr. Azt mondják, Petőfi barátja volt s a szabadságharc alatt Kossuth néplapját csinálta. Tiszta ember, akár a lakása. Nincs olyan rend senkinél Nagykőrösön, mint ennél a kis embernél. Az almáriumon a napsugár úgy folyik szét, hogy porszemet se talál. A tanár úr meg, ahogy hazajő, hosszú kabátba bújik, kék bojtos veres török sipkát nyom fejére, meggyújtja selmeci kőpipáját s odaül az asztalhoz, olvas-ír napestig. A diákok lábujjhegyen járnak az ablaka alatt. Dehogy cserdítené meg a karikását egy is a kis vadak közül ezen a tájon. De jő csend van ma, de jó, puha és mély, milyen mély csend. |Tzalatt az ötödik osztályban Arany János tanár úr szeme végigfutott az osztályon. Szeretett a szemekbe nézni, szótlanul. Otthon van a világ legszebb szempárja, azt nézi a költő áhítattal, kis lányának, Juliskának, kék szemét. Olyan, mint a nyíló fenséges ég ilyenkor, kora tavasszal. 8 milyen okos ez a kis lány, úgy elbeszélgethet vele irodalmi dolgokról, akár egy íróval. De mi ez? Mit fészkelődnek a fiúk? Beírja az osztálynaplóba a dátumot: 1857. március 15. Most meg a fiúkon a sor, hogy csodálkozzanak. Arany tanár úr elpirult. Most már tudják egymás titkát. Mind tudják, mire gondol a magyar irodalom tanára s mire gondolnak diákjai ezen a szent napon. Petőfiék napján. Harmincöt forró szem szegeződik a tanárra. Arany János nem igen vet nagy szókat. Most is csak ezt mondta:
